Ezer éves a felvidéki Garamszentbenedek apátsági temploma

A törökellenes harcok hősét, Koháry Istvánt ott temették el.

A garamszentbenedeki bencés apátságot I. Géza alapította 1075-ben. Nagy kiterjedésű birtokokkal látta el nemcsak Bars, hanem Hont és Nyitra megyében is. Az apátságnak rendkívül fontos szerepe volt a Garam mente és egész Felső-Magyarország krisztianizációjában és a templomépítésben.
 
Az alapítólevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor és az első templom építése már 1060 körül elkezdődött. Az első templomépület falait 1882-ben megtalálták. Ez egy háromhajós, bazilikás elrendezésű templom volt, félköríves apszisokkal, a nyugati homlokzaton kettős toronnyal.
 
Az első templom helyén építették föl 1330 és 1350 között már korai gót stílusban az új háromhajós csarnoktemplomot, a nyugati homlokzaton szintén kettős toronnyal, köztük a csodálatos bélletes portáléval. Miután ez a templom háromszor is leégett, Mátyás király idején és segítségével 1462-ben elkezdődött a templom felújítása és 1483-ban újraszentelése. A Szent Vér kápolna is ekkor épült (a Szent Vér ereklyét a pápától kapta Mátyás király és a kolostortemplomnak adományozta). A török időkben várfalat építettek köré, melynek bástyái máig állnak. Miután a kolostort a bencések elhagyták, az esztergomi érsekség tulajdonába került. A törökellenes harcok hősét, Koháry Istvánt itt temették el.
 
1882–83-ban Storno Ferenc és Storno Kálmán Henszelmann és Steidl felügyelete alatt felújították, több helyütt visszaadták eredeti gótikus alakját.
 
A nyugati homlokzat kettős tornya között van a bélletes, kétajtós csúcsíves portálé. A timpanon árkádjai mérmíves díszítésűek, a béllet oszlopain figurális díszítés látható, az alakok fölött baldachin. A portálé fölött háromosztatú, mérmíves díszítésű ablak, a tornyok négy csúcsán fiatornyocskák. A szentélyen a támpillérek között szintén mérmíves díszítésű gótikus ablakok.
 
A templom főhajóját, oldalhajóit bordás keresztboltozat fedi, akárcsak az egymást fallal elválasztott három szentélyt is. A szentélyben a konzolszobrok a négy evangélistát, a főszentély zárókövei pedig Nagy Lajos címerét és az Anjouk családi címerét ábrázolják. A diadalív oszlopai rendkívül gazdag figurális díszítést kaptak.
 
A templomban látható az 1455 körül készült Szűz Mária-oltár, valamint az 1380 körül festett, Szent Györgyöt ábrázoló falikép. Az 1480-ban készült pompás kivitelezésű késő gót Úrkoporsó, valamint a Kálvária-oltár az Esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg.
 
Forrás: ma7.sk 

(2020.05.30.)