Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet

A zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban. A hívők az évszázadok folyamán egyre nagyobb számban keresték fel a búcsújáróhelyet, napjainkban pedig évente körülbelül 200 ezer zarándok érkezik Szentkútra. A felújítási és kapacitásbővítési munkálatok elsődlegesen azt a célt szolgálták, hogy nemzetközi színvonalú, látogatóbarát vallásturisztikai komplexummá alakuljon a búcsújáróhely, ugyanakkor a lelkisége és békés hangulata sértetlen maradjon.

Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet - tájékoztatta a Nógrád megyei búcsújáróhely június 5-én , pénteken az MTI-t.
 
Mint írták, a nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősíti, és "identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír".
 
Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, az adminisztratív, ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete végezte el - tették hozzá.
 
Idézték Orosz Lóránt kegyhelyigazgatót, aki "nagy örömmel" fogadta a Országgyűlés rendelkezését, amely Szentkutat nemzeti emlékhellyé nyilvánította. "Annál is inkább, mert a parlament a bányászati törvényt úgy módosította, hogy ezáltal a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna".
 
A közlemény kitér arra is: az évente 200 ezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely télen fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az év végétől. Épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, a nagy parkolót lezáró kerítés, és elkészült a kegytemplom új, festett ablakainak egy része is.
 
Forrás: MTI