A Szent Anna-tó egy pocsolyává változik, ha nem avatkoznak közbe
Nem regenerálódik magától az erdélyi Szent Anna-tó, főleg amíg a probléma forrását meg nem szüntetik, ezért a szakértők szerint sürgősen be kell avatkozni a tó érdekében.
A Gyilkos-tó után Erdély második leghíresebb tava a Szent Anna-tó. A tó Csíkszeredától 35,5 kilométerre, Tusnádfürdőhöz közel a Csomád hegycsoport egyik kialudt vulkáni kráterében található, a Mohos Természetvédelmi Területen belül.A biológusok már egy ideje megfejtették, hogy mi az oka a túlzott algásodásnak, a megoldás is ismert. Nem ártana akkor most már cselekedni is.
Nem fog magától regenerálódni a Szent Anna-tó, főleg amíg a probléma forrását meg nem szüntetik, ezért a szakértők szerint sürgősen be kell avatkozni a tó érdekében. Már egy jó ideje lehet tudni, hogy nagy a baj, látványos változást nem hozott az sem, hogy pár éve betiltották a fürdőzést a krátertóban, illetve a piknikezést a környékén.
Arról, hogy mennyire súlyos a helyzet, Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésén beszélt Demeter László, a környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatóival és egy biológussal közösen kutatta a vízminőség drasztikus romlásának okait.
A lényegi probléma röviden az, hogy valaki valamikor betelepített egy rendkívül invazív, gyorsan szaporodó halfajt, az ezüstkárászt, amely felborította a tó kényes ökoszisztémáját. Az algásodás olyan nagy mértékűvé vált, hogy a tó vízfelületének színe áttetsző kékről zavaros zöldre változott. Gyakorlatilag a horgászok jótékony szándéka vezethetett ide – idézi a Székelyhon Demetert.
A megoldás viszonylag egyszerűnek tűnik: el kell távolítani az összes ezüstkárászt a tóból. Azonnali változás így sem fog bekövetkezni, de nem lehet tovább halogatni a közbeavatkozást, mihamarabb – még idén – el kell kezdeni.
Forrás: foter.ro
(2020.06.24.)