A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13









70 éve történt: Rákosiék felszámolják a szerzetesrendeket

Ezzel az országot tízezernél több pedagógustól, tudós szakembertől, jól képzett ápolónővértől fosztották meg.

Az Államvédelmi Hatóság 1950 nyarán több alkalommal is meglepetésszerűen lecsapott, éjszaka hurcoltak el több mint háromezer szerzetest, illetve apácát. 70 éve, 1950. június 10-re virradóra a kommunista hatóság felszámolta a szerzetesrendeket Magyarországon.
 
Az 1945 és 1948 közötti kormányok kinyilvánított célja volt az állam és az egyházak szétválasztása, ami hamarosan a “klerikális reakció” elleni küzdelemmé változott. 1945-ben a nagybirtokok mellett felosztották az egyházi birtokokat is, 1946-ban feloszlatták az egyházi társadalmi szervezeteket, két évvel később, 1948. június 16-án pedig a nem állami iskolák és nevelő intézmények állami tulajdonba vételéről született döntés, ami alapvetően a felekezeti iskolák és a vallásos nevelés ellen irányult.

 
A “fordulat éve”, 1948 után az egyházak már első számú ideológiai ellenségnek minősültek. A legfontosabb egyházi tisztségek betöltőit megfélemlítéssel, erőszakkal, koholt perek indításával állították félre vagy kényszerítették együttműködésre. Aki ez utóbbira nem volt hajlandó, annak helyére a hatalomhoz hű személyeket helyeztek.
 
1950-ben Magyarországon – 636 kisebb-nagyobb rendházban – 23 férfi szerzetesrend működött 2582 fővel és 40 női szerzetesrend 8956 fővel.
A püspöki kar tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében az Államvédelmi Hatóság 1950 nyarán több alkalommal is meglepetésszerűen lecsapott, éjszaka hurcoltak el több mint háromezer szerzetest, illetve apácát.
A szerzetesek és szerzetesnők kitelepítésének első hulláma az ország déli határövezetéből június 9- ről 10-re virradóra történt: 894 szerzetest, 579 férfit és 315 nőt gyűjtöttek össze. Az akció meghozta a kívánt eredményt, a püspöki kar tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal. Közben – további nyomásgyakorlás céljából – július 11-12-én a nyugati határ menti szerzetesházakból 299 főt telepítettek ki. A második hullámban, július 18-19-én 1974 szerzetest és apácát telepítettek ki, majd az utolsó akciót július 31-ről augusztus 1-re virradóan hajtották végre az északi és keleti határsávban. Ezután a katolikus püspök kar 1950. augusztus 30-án kénytelen volt aláírni a kormánnyal az úgynevezett egyezményt, majd szeptember 7-én feloszlatták a szerzetesrendeket.
 
Az egyezmény szövege szerint a püspöki kar elismeri és állampolgári kötelességének megfelelően támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét és alkotmányát. A katolikus egyház csak négy hittudományi főiskola és nyolc középiskola fenntartására kapott jogot, a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend működhetett tovább. Csak kilenc rendház maradhatott meg mintegy 180 férfiszerzetessel és 60 szerzetesnővel.
 
Az akkori források összevetéséből úgy látszik, hogy összesen 23 férfi szerzetesrendet oszlattak fel 182 rendházban, ami 2582 szerzetest érintett. Ugyanakkor mintegy 40 női rendet szüntettek meg, hozzávetőleg 450 rendházzal. A létszámra csak becslések vannak: a feloszlatás kb. 10 ezer apácát érinthetett.
 
A rendelkezést azzal indokolták, hogy a pártpropaganda által a klerikális reakció agitátor apparátusának minősített szerzetesrendek munkáját, főként a tanítást és a betegápolást átvette az állam, ezért rájuk nincs többé szükség. A szerzetesházakat elkobozták, lakóit úgy lakoltatták ki, hogy nem biztosítottak számukra lakóhelyet, és még azt is megtiltották, hogy új lakhelyükön együtt éljenek. Nagy részük a végzettségénél, tudásánál alacsonyabb szintű munkára kényszerült a „polgári életben”, ezzel az országot tízezernél több pedagógustól, tudós szakembertől, jól képzett ápolónővértől fosztották meg.
 
1989. szeptember 28-án az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte az 1950. évi rendeletet, amivel ismét megnyílt a lehetőség a szerzetesrendek és a szeretetszolgálatok működésére. 1990 elejére 58 női, illetve férfi szerzetesközösség szerveződött újjá, 2004-ben pedig már 100 szerzetesrendet, 70 női és 30 férfi rendet, illetve társulást tartott nyilván több mint 2500 taggal a Magyar Katolikus Egyház.
 
Magyar Kurír nyomán
 
(2020.06.28.)