Békeidőben, veszélyhelyzetben, világjárványok idején is számíthatunk a honvédekre

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2010 előtti kormányok leépítették a Honvédséget azzal a magyarázattal, hogy a NATO majd úgyis megvéd bennünket. Ez ostobaság, mert a Szövetségnek nincs hadserege, fegyveres erőket a nemzeti haderejükből a tagállamok ajánlják fel egy-egy konfliktus esetén.
 
Az ellenzék folyamatosan támadja a honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Károlyi Mihály után ők sem akarnak soha többé katonát látni?
 
–Nem kell száz évet visszamenni az időben, mert 2010-ben szégyenteljes állapotban volt a honvédség, a baloldali kormány alatt a haderő rendszeres, módszeres és tudatos leépítése zajlott. Holott a mindenkori Magyar Honvédség alapfeladata Magyarország függetlenségének, az ország belső békéjének, a hazánkban élő magyarok biztonságának és szabadságának garantálása. Ehhez modern, ütőképes hadsereg szükséges, és ennek a korszerű Magyar Honvédségnek a megteremtését írja elő a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. 2002 és 2010 között nem ebben gondolkodott a Gyurcsány-Vadai kormányzat, hanem pont az ellenkezőjében. Teljes egészében lenullázták a magyar hadsereget. Tíz éve a Magyar Honvédség nagyon nehezen tudta volna teljesíteni alapfeladatát. Ennek ellenére katonáink a 2010-es vörösiszap-katasztrófa kármentési munkálataiban és a 2013-as dunai árvízvédelmi munkálatokban kiemelkedően teljesítettek. A honvédek akkor, ahogy tavasszal a koronavírus-járvány idején megmutatták azt, hogy mi a társadalmi felelősségvállalás. A magyarok békeidőben, veszélyhelyzetben, katasztrófák és világjárványok idején is számíthatnak a katonákra.
A haderőfejlesztés pedig a fegyverek, a technikai eszközök fejlesztését jelenti, és érinti a honvédség légi, szárazföldi képességét. A szárazföldi fejlesztés lényeges eleme a harckocsik beszerzése. Emlékezzünk vissza, hogy Gyurcsány hetvenhét, akkor modernizált számító T–72 típusú harckocsit Iraknak ajándékozott. Személy szerint az ajándékozásban nem hiszek, mást sejtek a háttérben. Szerencsére túl vagyunk ezen az időszakon.
 
Mit szolgálnak a július 21-én a tatai Klapka György Lövészdandárhoz Németországból érkezett Leopard 2A4-es harckocsik?
 
–Nagyon fontos fejlemény, hogy szerződést kötöttünk a világ legmodernebb harckocsijaira. A következő, a 2021-től 2023-ig tartó szakaszban a Leopard 2A7+ típusúak érkeznek - ebből negyvennégy darabot rendelt Magyarország. A nemrég megérkezett Leopard 2A4-esek elsődlegesen a magyar katonák átképzését, a típus jellegzetességeinek hazai megismerését szolgálják. Erre a betanulási folyamatra azért van szükség, mert a Leopard 2-esek üzemeltetése, alkalmazása jelentősen eltér a magyar fegyveres erők által 1978 óta használt T-72-es harckocsikétól. Leopard 2A4-esekkel kiképzett, tapasztalatokat szerző magyar harckocsizók a tervek szerint 2023-tól fogadják a Magyar Honvédség számára újonnan gyártandó, legkorszerűbb Leopard 2A7+ típusú páncélosokat, amelyek között lesznek logisztikai, műszaki feladatokat is ellátó eszközök is. Szárazföldön a tüzérséget és a páncéltörő-képességet is erősítjük, ezért Svédországból beszerezzük a Carl Gustaf M4-es típusú páncéltörő, vállról indítható rakétákat. PzH 2000 önjáró lövegekből pedig huszonnégyet rendelt az ország.
 
Mintegy 162 milliárd forinttal több jut katonai feladatokra a 2021-es költségvetésben. A rendelkezésre álló 778 milliárdnak mekkora részét fordítják fejlesztésekre?
 
–Folytatódik az elmúlt három év tendenciája, 30 százalékos lesz a fejlesztési arány, ami a NATO-n belül is kiemelkedik, hiszen a szövetség 20 százalékot ajánl. Mindig mindenkor kihívásoknak megfelelően a legmodernebb eszközt vásároljuk, és azt, amire a Magyar Honvédségnek éppen szüksége van. A NATO védelmi stratégiájában meghatározzák azokat a kihívásokat, amire a tagállamok hadsereginek fel kell készülniük. Első helyen szerepel a migráció és a kibervédelem. A migrációval kapcsolatban ki kell emelni a schengeni határok védelmét. A keresztény Európát Magyarország védi, ahogyan 1456 júliusában, Nándorfehérvárnál Hunyadi János. Lényeges, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár. A 2015-ös hatalmas bevándorlási hullámot követő nyugat-európai terrorista merényleteknek mindig volt migrációs háttere. A migránsok már nemcsak terrorfenyegetettségi és közbiztonsági kockázatot jelentenek az országnak, illetve Európának, hanem nagyon erős járványügyi veszélyt is. Amióta a Covid-19 vírussal kapcsolatos intézkedések mindenütt lazultak, az illegális migránsok egyre többször és egyre nagyobb számban próbálkoznak bejönni Magyarországra a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon. Ezt mutatják a számadatok is: idén több mint 15 000 migránst fogtak el a déli határszakaszon. Ők pedig a koronavírus gócpontjaiból érkeznek, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten a járványvédelem szinte a nullával egyenlő.
A hibrid hadviselés is nagy kihívást jelent. Nem biztos, hogy fegyverek ropognak, lehet, hogy csak ideküldik az NGO-kat, csináljanak olyan véres utcai felfordulásokat, mint Amerikában, vagy Európa egyes államaiban.
Tehát dinamikusan fejlesztjük a Honvédséget, 2030-ig 3000 milliárdos költségvetést fogadott el erre a célra július elején a Parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága.
 
Arról a bizottsági ülésről beszél, mely után a DK-s Vadai Ágnes és az MSZP-s Harangozó Tamás azzal kürtölte tele az ellenzéki sajtót, hogy a kormány 3000 milliárdos titkos honvédelmi beszerzésre készül?
 
–A bizottsági ülésen a kormány előterjesztéséről tárgyaltak. Azt pedig Pintér Sándor, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője terjesztette elő, egyetértésben a honvédelmi miniszterrel. Egy fegyverbeszerzést hol kellett volna előterjeszteni, ha nem a bizottság ülésén? Az ellenzék is jelen van az üléseken, az alelnöki poszt is az övék. Hozzájutnak minden anyaghoz. Szavazhattak is volna, ha nem hőbörögnek, és nem vonulnak ki. Az ország biztonságának érdeke őket soha nem érdekelte. Az ő stratégiájuk szerint a NATO majd úgyis megvéd bennünket. Ez azonban ostobaság, hiszen a Szövetségnek nincs hadserege, fegyveres erőket a tagállamok a nemzeti haderejükből ajánlanak fel egy-egy konfliktus esetén. A 2002 és 2010 között a bizottsági üléseken arról beszéltek Vadaiék, hogy melyik laktanyát kell bezárni és eladni, melyik katonai egységet kell felszámolni, mennyi katonát nyugdíjazzanak, mennyi katonai középiskolát és kollégiumot zárjanak be. Mi viszont arról beszélünk, hogy mennyi katonát kell felvenni, és arról, hogy Honvédség stabil foglalkoztatást ajánl azoknak, akik a koronavírus -járvány ideje alatt elvesztették a munkájukat. Ezért indítottuk el 3000 fős keretlétszámmal a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Mi a honvédség létszámának emelését tűztük ki célként, mert ezt kívánja hazánk biztonságának szavatolása. 2026-ra 30 ezer hivatásos és szerződéses, tehát profi katonával, és 20 ezer önkéntes tartalékossal számolunk. Nemzeti hadseregben, hadseregépítésben gondolkodunk, és a honvédeknek megfelelő életpályát akarunk biztosítani. A hőbörgő ellenzéki politikusokon kívül mindenki elismeri, hogy a Magyar Honvédség az ország legstabilabb, legmegbízhatóbb, egyik legnagyobb munkáltatója.
 
Megnőtt a szerződés katonák társadalmi megbecsülése?
 
-A magyarok látják, tapasztalják, hogy a honvédek a koronavírus okozta veszélyhelyzetben is az esküjükhöz híven, példamutatóan szolgálták a hazát; őrizték Magyarország függetlenségét, az emberek biztonságát és szabadságát. A határvédelmi, a járőrözési, őrzés-védelmi feladatokon, a humanitárius korridorok biztosításán túl a Magyar Honvédség egyedülálló biológiai mentesítő képességével már 1039 idősotthon és intézmény fertőtlenítését és vírusmentesítését hajtotta végre. A múlt héten megelőzésként újból fertőtlenítette a Pesti úti Idősek Otthonát a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj Biológiai Mentesítő Csoportja, mert ez volt a legnagyobb, legfertőzőbb, legveszélyesebb gócpont. Pedig a fertőzések nagy száma elkerülhető lett volna, ha kellő időben intézkedik a fenntartó, Karácsony Gergely, a fővárosi önkormányzat és az idősotthon vezetése. Ráadásul a főváros vezetése meg sem köszönte a honvédség munkáját, pedig nemcsak alapos szakmai tudást igényel a 85 ezer négyzetméter fertőtlenítése, de komoly fizikai munka is. Az ellenzék pedig ócsárolta a védekezésben résztvevő rendőröket, a katonákat. Ennek ellenére az országban megvalósult az összefogás, amelynek köszönhetően hazánk úrrá tudott lenni a koronavírus-járvány első szakaszán.
 


Medveczky Attila