Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13









A legbátrabb község - felavatták a Communitas Fortissima emlékművet Kercaszomoron

1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság a kercai helyőrség katonáival együtt fegyverrel űzte el a délszláv betolakodókat.

 
1919. augusztus 12-én a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét, amely akkor még Szomoróc néven önálló, színmagyar református község volt. Egy évvel később – alig két hónappal a gyászkeretben törvénybe iktatott trianoni békediktátum aláírása után, 1920. augusztus 1-jén – a helyi lakosság a kercai helyőrség Rankay József hadnagy vezette katonáival együtt fegyverrel űzte el a betolakodókat. A diadal azonban rövid életűnek bizonyult, a megszállók erősítést kaptak, visszaszorították a kercai határőröket, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét pedig bebörtönözték, mások a szomszéd falvakba menekültek.

 
A Határmegállapító Bizottság mégis a helyi lakosság bátor helytállásának hatására döntött úgy Szomoróc sorsáról, hogy az 1922. február 9-én visszatérhetett a megcsonkított ország maradékához.
 
A településen 1923-tól minden évben megünnepelték február 9-ét a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál, valamint az ugyanitt ültetett Tisza István emlékfáknál. Eleink ráéreztek, hogy a világháborút ellenző miniszterelnök meggyilkolása nyitott utat az ország elveszejtésében tevékenykedő erők előtt.
 
1941-től megszűnt a határ Szomoróc majd Kercaszomor és Domonkosfa között, de 1945-től minden eddiginél súlyosabb „árvaság” kora következett. A fordulat éve után mind az ünnep, mind az emlékfák áldozatul estek a másfajta ünnepeket ülő profán kornak. Csak a szomoróci haranglábban lakó harang szava és felirata – „A Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922. évben” – hirdette az őrségi emberek hazaszeretetét, szülőföldhöz való ragaszkodását.
 
A visszatérés 80. évfordulóján, 2002. február 9-én újra ünneppé emelték ezt a napot. Az erőszakos diktátummal megcsonkított Magyarországon csak Balassagyarmat városa vállalkozott a szomorócihoz hasonló fegyveres ellenállásra. Az észak-magyarországi település bátorságáért megkapta a „Legbátrabb Város – Civitas Fortissima” kitüntető címet. Az 1920 augusztusában felkelő kercaiaknak – köztük a határőröknek ¬– és a szomoróciaknak, az Őrség „nemes” őrtállói leszármazottainak bátorsága, hazaszeretete méltán érdemelte ki az utókortól a „Legbátrabb Község – Communitas Fortissima” elismerő címet.
 
Forrás: kercaszomor.hu
 
A szomoróci hazavédő fegyveres felkelés 100. évfordulója alkalmából állított Communitas Fortissima emlékmű a Vas megyei Kercaszomoron az avatás napján, 2020. augusztus 1-jén. MTI/Varga György
 
(2020.08.01.)