Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info

Mélyen megrázott a nantes-i székesegyház felgyújtása

Ötvös Csilla operaénekesnő, művésztanár: árulkodó, hogy a Notre -Dame botrányos megsemmisítését állítólag rövidzárlat okozta, a nantes-i székesegyházat pedig egy ruandai gyújtotta fel. Európa szégyene, hogy ilyen galádságok megtörténhetnek a XXI. században!

A művészek számára meghatározó társadalmi környezetük, érzékenyebben reagálnak arra, ami körülöttünk zajlik a világban. Nyugat-Európában templomokat gyújtanak fel, szentek szobrait fejezik le, közben Lenin-szobrot állítanak. Művésznő miként szemléli ezt a tudatos rombolást?
 
–Európa szégyene, hogy ilyen galádságok megtörténhetnek a XXI. században. Az ókori keresztényüldözés már történelem, de mi tudjuk, hogy a kommunista rezsim gyilkolta a papokat, ellehetetlenítette az egyházak működését. 1990 után nem is gondoltunk arra, hogy a szabadnak mondott Európában, mely mindig büszke volt kultúrájára, ilyen aljas dolgokat tesznek. Árulkodó, hogy a Notre - Dame botrányos megsemmisítését állítólag rövidzárlat okozta, a nantes-i székesegyházat pedig egy ruandai gyújtotta fel. Ha naiv vagyok, azt mondom, a nyugati vezetők alkalmatlanok feladatuk ellátására - akkor meg távozniuk kell. Amennyiben tudatos akció volt, az pedig még nagyobb szégyen. Még most is azt akarják, hogy minél több afrikai, ázsiai lepje el a kontinenst, holott már minden negyedik németországi lakos migráns hátterű. Dolgozni nem akarnak, és nemhogy beilleszkednének a társadalomba, minél több jogot követelnek maguknak. Azt hiszik, hogy a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog. A migránsok külön kis társadalmat építettek fel maguknak, ahonnan minket, európaiakat akarnak irányítani. Reméljük, ez nem történik meg, legalább a visegrádi országokban, így idehaza sem!

Idehaza még csak szavakban támadják azt, ami nemzeti, ami keresztény. Sokszor énekel templomokban. Egy művész milyen eszközökkel tudja védeni az örök értékeket?
 
–Ha csak a Tízparancsolatot betartanák, betartatnák, akkor sokkal jobb lenne a világ. Nagyon nehéz, mert az ellenzéknek nem ez az érdeke. Az értékeket úgy tudom védeni, hogy több helyen fellépek, és beszélek az adott műről. Konzervatóriumi növendékeimet pedig arra inspirálom, hogy csak a szépre, csak a jóra, és leginkább a magyarság értékeire legyenek fogékonyak. Más nemzetnek is vannak szép hagyományai, de itt a Kárpát-medencében kötelességem, hogy elsősorban a magyar művészet értékeit adjam át tanítványaimnak.
 
Lehet a növendékeket az oktatás mellett nevelni is?
 
–Mi az, hogy lehet? Kell! A nevelés személyiségfejlesztő tevékenység. Nem mindegy, hogy a diák hogyan öltözködik, viselkedik. Egy jó pedagógus meghatározza a növendék személyiségének, viselkedésének alakulását, melynek eredményei a teljesítményben is megnyilvánulnak.
 
Nem mindenki így gondolkodik. Amikor kiderült, hogy a Színművészeti alapítványi fenntartásba kerül, ellenzéki tanárok, megmondóemberek azt fröcsögték, hogy a miniszterelnök „véres szájú cselédei már Színművészeti Egyetemen tisztogatnának”. Mit gondol, miért csak egyféle, a liberális irányzat létezhet a Színművészetin?
 
–A Színművészeti tanárainak többsége nem a színvonalat, hanem a liberális szellemiség egyeduralmát félti. Nemrég Mécs Károly beszélt a Túl az Óperencián c. rádióműsorban, és száz százalékig egyetértek vele, hogy nem szabad a képzésbe belevinni a pártpolitikát. Ha az előadó-művészetbe állandóan belekeverjük a napi politikát, akkor óriási hibát követünk el.
Az átalakításról annyit, hogy a Corvinus Egyetem is alapítványi fenntartású, és nem tudok róla, hogy ott tisztogatás lett volna. Hazugság, hogy a kormány beleszólna a Színművészeti működésébe. Az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően megerősíthetik nemzetközi jelenlétüket. A korszerű, világszínvonalhoz közelítő képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy híres külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeresek legyenek a filmiparban, színházi világban. Ráadásul az átalakítás nyomán nő az egyetem önállósága, enyhül az intézmény állami támogatásoknak való kiszolgáltatottsága.
 
Operaénekesnőként és énektanárként miként határozná meg egy művésztanár feladatát?
 
–Az említett nevelésen túl, oda kell figyelni a növendék lelki állapotára. Hivatásunk szeretete mellett a türelem a legfontosabb. Ha türelmes vagyok a növendékhez, akkor jól érzi magát, nem idegeskedik, s akkor nem csukódik be a torka, nem énekel rosszul. Természetesen a szakmát meg kell tanítani, de ha elkezdenék egyik növendékemmel kiabálni, abból semmi jó nem származna.
 
Sok fiatal énekes tehetséges mesterember, hangilag profi, de a színpadról nem árad a néző felé a kisugárzása. Ki lehet hozni a diákból a művészt, az egyéniséget, azt a bizonyos pluszt?
 
–Ha az említett plusz megvan egy növendékben, és kibontják, akkor lesz belőle igazán művész. Azt gondolom, hogy az igazán fontos művészet alapja az erős egyéniség. Ez egy velünk született adottság. Amikor Csaba bátyámmal (Ötvös Csaba a ’80-as évek kiváló baritonistája volt /szerk.megj./) bekerültünk a Zeneakadémiára, megvolt az alaptehetségünk, de sokat dolgoztunk azon, hogy azt jó irányba fejlesszük. A sok munkával eltöltött év meghozta azt az eredményt, hogy még mindig – 45 éve vagyok a pályán – intakt hangon éneklek.
 
Mégis mi a titka annak, hogy ennyi idő elteltével még mindig tisztán, teljes erőből, mikrofon nélkül énekel?
 
– A jó és időt álló hangtechnika. A ’80-as években Kapitánffy Istvánné, Magda volt a tanárnőm. Tanítványa, kolleganőm, Lehoczky Éva ajánlotta nekem. Ő is a jó technikának köszönhetően énekelte el 60 évesen az Éj királynőjét. A legtöbbet Magda nénitől tanultam. Olyan tudást adott át nekem, amit jelenleg, pedagógusként is sokszor hasznosítok. Nem vagyok nagyképű, de kisebb csodákat csinálok. Egyik növendékem pszichésen teljesen elveszítette a hangját. Három hónap kemény munkájával sikerült visszafordítani a folyamatot.
 
Egy lírai-koloratúr szoprán, hogyan tudja mondjuk egy basszistának megtanítani Mefisztó rondóját?
 
–Én a hangtechnikát adom át növendékeimnek. Azt, hogy konkrétan ki és hogyan énekli el a Mefisztót az színészi, hangi adottság függvénye, és kell hozzá egy olyan kiváló korrepetítor, amilyen az Ön nagymamája, Érsek Mária volt. Hajnalok hajnalán korrepetált engem, amikor mentem fellépni a Ki mit tud?-ba. Nagyon hálás vagyok neki, talán a túlvilágon hallja…
Büszke vagyok egyik basszista növendékemre, Hegedűs Ivánra, aki felüdülve tanulta meg technikámat, és most olyan hangokat képes kihozni magából, amiről nem is álmodott. Nincs külön férfi és női technika, hanem egy van: a technika. A jó pozíció, az, amikor levegővel, rezonanciával, torok nélkül énekelünk.
 
A veszélyhelyzet idején hetente Youtube-énekórákat tartott Ötvös Csilla Énekiskolája néven. Ezek mindenkinek szóltak, vagy csak növendékeinek?
 
– Amikor a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének operaénekes kollegám, Éliás Tibor lett az elnöke, felkért művészeti vezetőnek. Tibor és a szervező, Katona András ötlete volt, hogy csináljunk a karantén alatt a magyar nótásoknak énekiskolát. Ott is lényeges a technika. Létezik a magyar nóta -stílus, de mikor túl modorosan adják elő, az fülsértő. Jól, szépen, érthetően kell énekelni. Egyébként nem is gondoltam volna, hogy kilencszázan hallgatták. A konzis növendékeimmel pedig digitális órák voltak, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Remélem, ősztől újra sikerül növendékeimmel személyesen találkozni, mert úgy lehet a legjobban éneket tanítani. Arra is ügyelek, hogy legmagasabb hangoknál is lehessen érteni a szöveget. 1990-ig magyar nyelven mentek az operák, ami számomra nagyon sokat jelentett. Szecsődi Irén híres operaénekesnő mondta nekem egyszer, Csilla neked minden szöveged értettem. A magyar nyelv olyan kincs, amely évszázadok óta élteti a magyarságot. Fáradhatatlanul küzdök a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. A magyar kultúra nemcsak Európában, de az egész világon roppant különleges. Ha megnézzük a magyar zenét, táncot és irodalmat, hamar ráébredhetünk hihetetlen egyediségére. A földkerekségen nincs párja a kultúránknak. Vétek lenne lenézni, vagy sutba dobni.
 
 
NÉVJEGY:
Ötvös Csilla operaénekesnő, énektanár Békásmegyeren született, olyan polgári családban, ahol a muzsikálás és a családi szeretet a legfontosabb értékek közé tartoztak és egész gyermekkorát meghatározták. A Zeneakadémia elvégzése után egyenes út vezetett számára a Magyar Állami Operaház színpadára, ahol 40 évet 50 szereppel a színpadon töltött el. Az 1990-es évektől a Weiner Leó Konzervatóriumban tanít. 2020-ban a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének művészeti vezetője lett.
 
Leghíresebb szerepei: Gara Mária a Hunyadi Lászlóból, Rosina a Cosi fan tuttéból, Papagena Varázsfuvolában, Musette a Bohéméletben, Oscar az Álarcosbálban, Marzellina aFidelióban, Norina a Don Pasqualéban, Adina a Szerelmi bájitalban, Blonde a Szöktetés a szerájban.
 
Munkásságát több operai és televíziós nívódíj fémjelzi. 1992-ben Bartók Pásztory díj, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés kapott. 2015-ben Osváth Júlia díjat vett át, operaénekesi és pedagógiai munkássága elismeréseként.
 

Medveczky Attila

(2020.08.02.)