Mit ünneplünk augusztus 15-én? – Holnap Nagyboldogasszony ünnepe

Népünk számára Szűz Mária Magyarország égi pártfogója.

A katolikus egyház augusztus 15-én üli a legnagyobb Mária-ünnepet, a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napját.
 
Népünk számára Szűz Mária Magyarország égi pártfogója: Szent István király ezen a napon ajánlotta az országot és a Szent Koronát a Szűzanya oltalmába. A főünnep legrégebbi elnevezése dormitio, azaz elalvás, vagy pausatio, elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta.
 
Az eseménynek a középkorban jelentős kultusza volt, amely máig visszatükröződik a paraliturgikus cselekedetekben, az egyházi művészetekben, a kódexirodalomban és a vallásos népkönyvekben.
 
Koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is védelme alatt állnak. Erdélyben a szentdemeteri, az oroszhegyi, a nyárádköszvényesi, a csíkkarcfalvi, a radnóti és a gyergyótölgyesi plébániatemplomban, továbbá Palotailván, Gödemesterháza liájában; Kászonújfaluban, a temetőkápolnánál; a gyimesbükki kontumáci-kápolnánál; Zeteváralja leányegyházközségében, Sikaszó templomában; a székelyudvarhelyi Szent Miklós Egyházközséghez tartozó Felsőboldogfalván; Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál, Gyergyószárhegyen, a szabadtéri oltárnál, a marosvásárhelyi Remete Szent Pál plébániához tartozó Marosszentkirályon és Marosnyíren ülnek búcsút.
 
(szekelyhon.ro nyomán)