Szent István király emlékei a Felvidéken

Kultuszának egyik kifejezése a középkortól a templomok faliképein, freskóin való ábrázolása. A felvidéki templomokban az is gyakori, hogy Szent Lászlóval vagy Szent Imrével, illetve a három szentet együtt ábrázolják. A gótika korában oltárképeken és oltárszobrokon ábrázolták elsősorban.

Augusztus 20-a István szentté avatásának napja a legrégibb ünnepek közé tartozik, hisz a magyar egyház 1083-tól ünnepei közé sorolta, tulajdonképpen ekkortól világi ünnep is, hisz Szent László az addigi augusztus 15-i országos törvénynapot is erre a napra helyezte.
 
A szent király kultusza is ekkortól kezdődik, ami elsősorban abban nyilvánult meg, hogy templomok (oltárok) védőszentjének választották. Sok helyütt a középkorban, mint a templom védőszentje a település maga is róla kapta a nevét. A Felvidéken még ma is nagyon sok templom védőszentje Szent István.
 
Kultuszának egyik kifejezése a középkortól a templomok faliképein, freskóin való ábrázolása. A felvidéki templomokban az is gyakori, hogy Szent Lászlóval vagy Szent Imrével, illetve a három szent királyt együtt ábrázolják. A gótika korában oltárképeken és oltárszobrokon ábrázolták elsősorban.
 
Kultusza a barokk kortól újból megerősödött, több templomot szenteltek tiszteletére, szobrászati illetve oltárképi ábrázolása ekkor leginkább legendájának egyik történetét emeli ki, amikor országát és koronáját Szűz Máriának ajánlja.
Napjainkban is több szobrászati ábrázolás őrzi emlékét  a Felvidéken.
 
Kovács László
ma7.sk
Fotón: Szent István komáromi szobra

(2020.08.20.)