Csak román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. A tábla nem tükrözi az osztrák– magyar monarchiabeli többnyelvűséget: kizárólag román felirat szerepel rajta.

A kolozsvári vasútállomás üzembe helyezésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztek le hétfőn reggel a pályaudvar főépületén. Az Állomás téren összegyűlteket Vasile Nicu Rafa, a Román Vasúttársaság (CFR) kolozsvári állomásfőnöke köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy 150 év alatt több millió utas haladt át a városon, és több ezer embernek nyújtottak munkalehetőséget. A román himnusz eléneklése után a kolozsvári ortodox metropolita áldotta meg az emléktáblát.
 
Vasile Daniel Rad területi igazgató az ünnepi eseményen kiemelte, 1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset. Hasonlóan vélekedett Szentes József, a CFR volt vezérigazgatója, aki elmondta: erdélyi viszonylatban nagyon fontos a 150. évforduló, ugyanis az évek során sikerült összekötni egész Romániát Erdéllyel, vagy más megfogalmazásban Erdélyt Romániával.

A koronavírusjárvány és a fertőzés kockázatára, valamint a Magyarországon szeptember 1-jétől érvényes szigorú beutazási szabályokra való tekintettel a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) képviselői nem tudtak részt venni a megemlékezésen.
 
Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta. Emlékeztetett, a Nagyvárad– Kolozsvár–Segesvár–Brassó fővonal építésének ötlete már 1847-ben felmerült. A vonalvezetést illetően élénk és hosszas vita alakult ki a különféle érdekcsoportok között. A végleges döntést követően a vasútépítés engedélyezési okmányát az 1868-as XLV. Törvény hagyta jóvá, amelyet az uralkodó Ferenc József 1868. december 6-án szentesített.
Ezt követően 1869. március 8-án megalakult a Magyar Keleti Vasút Részvénytársaság. A fővonal Nagyvárad–Kolozsvár szakasza elsőként épült meg. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú pályát a nehéz terepviszonyok miatt 1869. december 31. helyett csak nyolc hónappal később, 1870. szeptember 7-én sikerült átadni. A vonalszakaszon összesen 75 őrház, 91 útátjáró, 191 vízáteresz, számtalan híd épült. A vagonokon és mozdonyokon a „Magyar Keleti Vasút” vagy „M.K.V.” felirat volt található. A mozdonyok a bécsújhelyi Sigl mozdonygyárban készültek, és nem neveket kaptak, mint ahogy akkor megszokott volt, hanem számokkal látták el őket – részletezte Bartha.
 
Hozzátette, két évvel később, a Magyar Államvasutak megalapítása után a Magyar Keleti Vasút jóvoltából Nagyvárad–Kolozsvár között is lehetett vasúton közlekedni, és a szakasz azóta is a térség vérkeringésének szerves részét képezi, egyben Románia vasúti hálózatának jelentős fővonala is.
„Erre mi is büszkék vagyunk. 150 év nagy idő; országhatárok, államformák, gazdasági hajtóerők sorra változtak, de a vasúti közlekedés állandó, és a jövőben egyre nagyobb hangsúllyal vesz részt a közösségi közlekedésben.
Ugyanígy Magyarország összekapcsolása Erdéllyel, hiszen a tradicionálissá vált Corona InterCity vonatpár közlekedtetése a MÁV számára alapvető fontossággal bír” – hangzott el az eseményen.
 
Forrás: kronika.ro
(2020.09.08.)