Nem támogatjuk a lakosságot hergelő álcivileket

Az álcivil szervezetek milliós külföldi forrásokat kapnak, amit arra használnak föl, hogy hergeljék a magyar állampolgárokat a legitimen megválasztott kormány ellen. Rájöttek a magyar kormánnyal szemben álló itthoni és külföldi erők, hogy a civil szervezeteken keresztül a legegyszerűbb, leggyorsabb pénzelni az ellenzéki politikai csoportokat.
 
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nem rejtette véka alá véleményét a jogállamisági vitáról. „Megaláz minket a cseh EU-biztos azzal, hogy szerinte beteg a magyar jogállam. Az a kijelentése is elfogadhatatlan, miszerint a magyarok képtelenek önálló véleményt alkotni. A biztos átlépett egy vörös vonalat, amire a kormány megfelelően reagált. Jourovával minden politikai kapcsolatot megszakítottunk.”
 
Közösségi oldalán olvasom, hogy civil road show-t tartott augusztus végétől szeptember közepéig. Minden megyeszékhelyen előadást tartott. Mi volt a célja a „CIVIL INFO – NEA 2021” tájékoztató rendezvénysorozatnak?
 
–A road show-nál nem találtunk jobb kifejezést, pedig nem szeretem az anglicizmusokat. Nevezzük inkább országjárásnak, aminek a célja a Nemzeti Együttműködési Alap, rövidítve a NEA október 12-én kiírásra kerülő pályázatainak ismertetése. Arról tájékoztattuk a kedves civileket, hogy pontosan mire számíthatnak, milyen pályázatok lesznek, és a forráskeret nagyságáról. Lényeges, hogy míg idén 7.7 milliárd, addig jövőre 9.3 milliárd forintnyi forrás lesz elérhető. Ennek az az oka, hogy a törvény szerint a NEA-ba kerülnek a civil szervezeteknek fel nem ajánlott adók egy százalékai is.
 
Kérem, minket is tájékoztasson, hogy mi mindenre lehet pályázni?
 
–Ez a kérdés azért volt kevésbé hangsúlyos az országjárás során, mert a civil életben szinte bármire lehet pályázni. Fontos, hogy értelmes célokat fogalmazzanak meg, mert az öncélúakat a bíráló bizottságok elvetik. Arra bíztatom a civileket, hogy olyan pályázatokat adjanak be, ami megfelel a közösségi, társadalmi igényeknek. Például: sport, kultúra, oktatás, szabadidős tevékenység, környezetvédelem, egészségügy, szociális védelem, egyházközösségi munka. A felsorolásból is látszik a civil szféra sokszínűsége. Ezért sem lehet irányítani a civil életet, mi sem irányítjuk, hanem szolgáltatást végzünk. Emellett felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a civil tevékenység lényege az értékek létrehozása. Az, hogy ez az érték éppen a méhészet, vagy a hegymászás, az már lényegtelen, a legfontosabb szempont a közösségi összetartó erő.
 
Pontosan hol jelennek meg ezek a pályázatok?
 
–Október 12-én a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapjáról letölthetők a dokumentumok. Ez az intézmény a civilek, a nemzetpolitika és az egyházügyi terület alapkezelője. A kiírástól számítva egy hónapig lehet pályázni. Ahogy évek óta, most is összevont pályázatok lesznek. Ez azt jelenti, hogy a szakmai és a működési igényt egy pályázaton belül lehet beadni. Így tudjuk csökkenteni az adminisztratív terhet.
 
Tehát működésre is pályázhatnak a civilek?
 
–Idehaza igen, míg sok országban csak szakmai célra. A miénk egy őszinte rendszer, mert hogyan tudna bárki végrehajtani egy szakmai programot, ha nincs rá fedezete, elegendő munkatársa, szükséges technikai felszerelése, irodája? A klasszikus működési típusú kiadások mellé adja be a civil szervezet a szakmai programját. Egy példát szívesen említek, nagyon értékes munkát végez, és kapott is tőlünk forrást a zagyvarékasi Életjel Mentőcsoport. Smile, a csoport romkutató tacskója több ember életét mentette már meg. Ők olyan munkát végeznek, ami az államnak kifejezetten hasznos, hiszen a térségben ellátják a katasztrófavédelmi tevékenységet is. Tehát nagyon fontosak azok a szervezetek, melyek az állam válláról vesznek le terheket.
 
A civileken belül kik pályázhatnak?
 
–Alapítványok, egyesületek és szövetségek. Az alapítványt elég, ha két-három fő hozza létre, megfelelő alaptőkével. Az egyesülethez tíz fő kell, és nem szükséges a bejegyzéshez alaptőke. Kettőjük jogállása viszont megegyezik.
 
Ki ellenőrzi a pénz felhasználását?
 
–A pályázat a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz érkezik, ahol egy nagyon szigorú rendszerben bírálják el a dokumentumokat, és az elszámolásokat. Eddig nagyon kevés esetben kellett a visszaélések miatt fellépnünk.
 
Tavaly a Népszava leközölt egy cikket, amiben azt a kijelentést adták a szájába, hogy a szakmai helyett a politikai szempontok döntenek a pályázati pénzek elosztásakor. Lehet, hogy elkerülte a figyelmem, de nem láttam sehol sem a tiltakozását.
 
–A fake news – gyártás egy iparág, ilyet ugyanis sosem nyilatkoztam. Amire utalhattam, és amit a jogszabályok így határoznak meg, hogy a NEA pályázati forrásának 85%-áról a kormánytól független szakmai grémiumok döntenek, a fennmaradó 15% viszont a Miniszterelnökség saját kerete. Életszerűtlen lenne, ha ebből a keretből olyan szervezetek kapnának támogatást, amelyek például a legitim módon megválasztott kormány ellen hergelik a lakosságot. Az említett 15% sorsáról tehát a Miniszterelnökség dönt, rendszerint a kormány prioritásait figyelembe véve. Ezért nyilvánvaló, hogy ez politikai és szakmai döntés is egyszerre. Viszont olyan civil szervezetek is kaptak már forrást ebből a keretből, akik nem úgy gondolkodnak, mint a kormányzat, de a támogatást kifejezetten hasznos célokra fordítják.
 
Évtizedek óta lehet hallani az álcivilekről. Mennyi civil és álcivil szervezet működik Magyarországon?
 
–Kimutatásaink szerint több mint hatvanezer civil szervezet – alapítvány és egyesület – tevékenykedik. Pontos számot nehéz mondani, mert napi szinten szűnnek meg és jönnek létre szervezetek. Az álcivil kifejezés pontatlan, de amit sugallni akarunk ezzel, az már helyes.
 
Akkor mi is az álcivil szervezet?
 
–Olyan valóságos, jogszerűen működő civil szervezet, amely például szembeszáll a közrenddel vagy civil köntösbe öltözve nem civil, hanem kifejezetten politikai tevékenységet folytat. Azt a politikai töltetű handabandázást, amit művelnek a köztereken, természetesen elutasítjuk. Mi ebből az alapból nekik nem adunk forrást. Nem is keresnek minket, mert sejtik, hogy arra a típusú politikai habverésre, amire ők berendezkedtek, nem adunk pályázati pénzt. Vélhetően ugyanakkor azért sem jönnek hozzánk, mert külföldről bőven ellátják őket pénzzel. Etikailag is megkérdőjelezhető lenne, hogy egy civil szervezet attól az államtól kérne pénzt, ami ellen tevékenykedik. Rájöttek a magyar kormánnyal szemben álló itthoni és külföldi erők, hogy a civil szervezeteken keresztül a legegyszerűbb, leggyorsabb, legbürokráciamentesebb pénzelni egyes politikai erőket, amúgy teljesen átláthatatlan módon. Ezért született itthon az a jogszabály, amit az európai bíróság elmarasztalt, és a civilek átláthatóságára vonatkozott. Tehát publikálniuk kell a 7,2 millió forint feletti, külföldről érkezett utalásokat és persze a bevételeikkel, mint mindenki másnak, a magyar törvények szerint kell elszámolniuk. Az európai bírósági ítélet megszületett, és erre majd reagálunk.
 
Ez az a bíróság, ami tele van Soros embereivel?
 
–Én ezt nem akarom ilyen kontextusba helyezni, de tény, hogy furcsa az ítélet. Az is tény, hogy számos uniós szervezet tele van a Soros által fizetettekkel. Mi az említett jogszabályban annyit kérünk a szervezetektől, jelentessék meg, hogy a 7.2 millió feletti forrást megkapták. Ennek nincs jogkövetkezménye, pusztán az átláthatóságról szól. Az Európai Bíróság ezt az átláthatósági célt amúgy elismerte, csak az erre használt eszközt nem tartotta jogszerűnek. Holott vannak olyan országok, ahol bizonyos összegű támogatás felett nem is működhet az adott civil szervezet.
 
Például?
 
–Luxemburgban például egy civil szervezet 30 ezer euró összegig fogadhat el támogatást, afölött az igazságügyi miniszter jóváhagyása szükséges, magyarán politikai feltételhez van kötve a támogatás befogadása. Mekkora ordibálás lenne abból, ha itthon is ez lenne. Elővennék a szokásos jogállamisági maszlagot. S ha már itt tartunk, arról nem beszél például Donáth Anna, hogy ami 2006-ban történt az utcákon, mikor jelöletlen rendőrök összeverték a békés tüntetőket, az a jogállam sárba tiprása volt. Egyetlen egy brüsszeli intézmény még csak kérdést sem tett fel az üggyel kapcsolatban. Mi pedig mondvacsinált vádak miatt védekezni kényszerülünk, és megaláz minket a cseh EU-biztos azzal, hogy szerinte beteg a magyar jogállam. Az a kijelentése is elfogadhatatlan, miszerint a magyarok képtelenek önálló véleményt alkotni. A biztos asszony átlépett egy vörös vonalat, amire a kormány megfelelő módon reagált. A hölggyel mindennemű politikai kapcsolatot megszakítottunk. Visszatérve az álcivil –vitára: ezek a szervezetek milliós külföldi forrásokat kapnak, amit többek között arra használnak föl, hogy hergeljék a magyar állampolgárokat a magyar kormány ellen. Ettől még a tevékenységük a magyar jogszabályok alapján nem jogszerűtlen.
 
A hergelés jogszerű?
 
–Attól függ, mit értünk hergelésen. Amit ők általában végeznek, az nem ütközik jogszabályba. Az már más kérdés, ha a hergelés adott esetben kimeríti a bűncselekmény tényállását. Az álcivil szervezetekkel a hatályos jogrendünk értelmében tehát alapvetően politikai és nem jogi típusú vitát folytatunk, melynek során a magyar polgárok eldönthetik, hogy kivel értenek egyet. Így működik a demokrácia.
 
Említette, hogy a NEA pályázati forrás 15%-áról a Miniszterelnökség dönt. Több kormányinfón hangoztatta Gulyás Gergely miniszter, hogy a kormány sokat tesz a vidék felemelkedéséért. Ezért hozták létre a Falusi Civil Alapot?
 
–Pontosan. A Falusi Civil Alapot a Magyar Falu Program keretében hoztuk létre, és pályázatai az ötezer fő alatti településeknek szólnak. Ezek a települések hátrányosabb helyzetben vannak, mint a nagyközségek, vagy a városok. Gyopáros Alpárral, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosával megállapodtunk, hogy ez az 5 milliárd forintos alap kifejezetten a falusi civil szervezeteknek szól. Rendkívüli népszerűségét bizonyítja a négyszeres túljelentkezés. Összességében, a NEA forrásaival együtt most már közel 15 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség a civileknek. Ez bizonyítja, hogy akik valódi munkát akarnak végezni, és nem a politikai handabandázásban érdekeltek, azokat a magyar kormány lehetőségéhez mérten támogatja.
 
Falvakban, kis településeken élők sokszor arra panaszkodnak, hogy túlzottan bürokratikus nyelvezetűek a kiírások. Kik segítenek nekik kitölteni az űrlapokat? Kiépült-e pályázatíró-segítő hálózat?
 
–A hálózathoz se forrás, se elég ember nincs. A jó hírem, hogy a NEA esetében nem EU-s pályázatokról van szó, amit halandó ember alig-alig tud kitölteni, és sok esetben kell hozzájuk egy tanácsadó cég. A mieink viszonylag egyszerű pályázatok, néhány órán belül kitölthetőek.
 
Idén emlékezünk meg a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról. Határon túli magyar szervezetek is pályázhatnak?
 
–Ez egy nagyon jó kérdés és igen, a határon túli civilek is pályázhatnak. A Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiuma főleg a határon túli magyarsággal kapcsolatos pályázatokat várja. A határon túli magyar szervezetek úgy pályázhatnak, hogy az első évben kell egy magyarországi társpályázó. A pályázatot a Magyarországon bejegyzett civil szervezet nyújtja be, mint főpályázó és a pályázati adatlapon a társpályázó összes adata kitöltésre kerül, továbbá felcsatolásra kerül a határon túli civil szervezet együttműködési szándéknyilatkozata. Amennyiben az adott határon túli civil szervezet sikeresen pályázott a magyarországival közösen, akkor utána már önállóan is el tud indulni a forrásokért. Arra bíztatok mindenkit, hogy pályázzon, írjon jó pályázatot, és akkor megkapják a támogatást. Örülünk, ha az állam vagy a helyi közösségek válláról le tudnak venni terheket a támogatásunk segítségével a valódi civilek.
 
Medveczky Attila