Albán halottak - emberi maradványokat találtak egy dél-szerbiai bányában

A hivatalos adatok szerint az 1998-99-es koszovói háborúban több mint 10 ezer ember vesztette életét. 1640 fölött van azoknak a száma, akiknek a holttestét azóta sem találták meg Koszovóban.

Az Európai Unió jogállamiságot biztosító koszovói missziója pénteken arról számolt be, hogy egy használaton kívüli dél-szerbiai bányában emberi maradványokat találtak, a helyszín koszovói albánok tömegsírja lehet.
 
Az EULEX közölte, légi felvételek segítségével találták meg a helyet, miután korábban sikertelen ásatásokat végeztek a kiževaki bányában. Az EULEX exhumálásért felelős koordinátora, Krassimir Nikolov azt mondta, a maradványok azonosításának folyamata bonyolult és időigényes lesz, és bírósági határozat is szükséges hozzá. A munka Kiževakban messze nem ért véget – jelentette ki az EULEX kordinátora.
 
Az 1998-99-es koszovói háborúban, ami egy 78 napos NATO légitámadás-sorozattal ért véget, több mint 10 ezer ember vesztette életét. 1640 fölött van azoknak a száma, akiknek a holttestét azóta sem találták meg Koszovóban.
 
Az EULEX 662 műveletet hajtott végre az eltűntek felkutatására, ennek eredményeképp 457 személyt azonosítottak. Mintegy 300 holttest még mindig a halottasházban van.
 
Az emberi maradványok felfedezése Kiževakban egy nagyon pozitív fejlemény, folyamatos erőfeszítéseink jutalma – mondta az EULEX helyettes vezetője, Tarja Formisto.
 
Még mindig nem történelem
 
Több olyan tömegsírt fedeztek már fel Szerbia különböző részein, amelyekben a szerb katonák által az 1998-99-es háborúban meggyilkolt koszovói albánok holttestei találhatók. Az áldozatok Koszovóból Szerbiába szállítása része volt az akkori szerb hatóságok akcióinak, amelyekkel próbálták elrejteni a háborús bűnök bizonyítékait.
 
A tömegsírról készült légi felvételeket a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága tette elérhetővé 2019 végén. Miután azonosították a helyszínt, az EULEX, a Koszovói Igazságügyi Orvostani Intézet és az Eltűnt Személyek Szerb Kormányzati Bizottsága szakértői terepmunkát végeztek Kiževakban.
 
Javier Santana, az EULEX igazságügyi régésze azt mondta, a munka nehéz volt, mert „ezek nagy kőbányaterületek, és a táj idővel folyamatosan változott, a kőbányát még sok évig használták”, és a maradványok a bánya különböző szintjein voltak.
 
balk.hu nyomán
(2020.11.22.)