Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info

A kommunista elit a rendszerváltáskor megtartotta gazdasági hatalmát

Nemzetközi online konferenciát tartott a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) nemzetközi politológus konferenciát rendezett november 26-án, melyet a pandémia miatt az internet segítségével élőben követhettek a téma iránt érdeklődők. Kiszelly Zoltán politológus a rendszerváltás idején létrejött spontán, alulról építkező mozgalmakat mutatta be, és leszögezte: a régi elit politikai hatalmát gazdaságira váltotta át.
 
Megtörtént-e és ha igen, akkor milyen módon a magyar rendszerváltozás? Történt -e változás a ’90-es évek elején a médiában? Milyen spontán, alulról építkező mozgalmak jöttek létre az un. átmenet idején? Milyen volt a határon túli magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitika a rendszerváltás során? Mennyire volt váratlan a győzelem Lengyelországban és hazánkban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az előadók a „Tervezett és spontán folyamatok a demokratikus átmenet idején” című online konferencián.
 
A konferencia három szekciója:
az átalakulás belpolitikai dimenziói,
a kulturális élet változása a késő kádári és a posztszovjet társadalomban,
változások a nemzetközi színtéren a rendszerváltozás idején.
 
Az érdeklődők tizenkét előadást láthattak, hallhattak.
 
Kiszelly Zoltán az első szekcióban az alulról szerveződő mozgalmakról tartott előadást. Kijelentette: a rendszerváltás folyamatát nem lehet forradalomként jellemezni. Ez egy tárgyalásos és ellenőrzött átmenet volt. A régi elit részben megőrizte pozícióját. Politikai hatalmát gazdaságira váltotta át. Hozzátette: azok a pártok voltak sikeresek az első választásokon, amelyek a legjobban be tudták csatornázni a mozgalmakon keresztül erőteljesen megnyilvánuló közhangulatot.
 
Lomniczi Zoltán a rendszerváltás utáni alkotmányos változásokról beszélt. Kiemelte, hogy az 1989-es alkotmányt még a pártállamban fogadták el, így valójában alkotmányosan a rendszerváltás csak 2010 után, az Alaptörvény megszavazásával valósult meg. Így alkotmányos értelemben csak akkor történt meg a desztalinizáció.
 
Fritz Tamás szerint a globális pénzügyi erők nagyban befolyásolták a folyamatokat. Simon János pedig arról beszélt, miként formálódott a közvélemény a rendszerváltás idején.
 
A második szekcióban Zsebők Csaba az egyetemi és főiskolai marxizmus-leninizmus-oktatásról, Halmy Kund a művészeti szféra változásairól számolt be. Míg Csatári Bence a „mindható” Országos Rendező Iroda tevékenységét mutatta be. Máthé Áron előadása címe: a kádárista nemzetfogalom. Ebben elmondta, hogy Kádár alatt mindenkire rásütötték a fasiszta bélyeget, aki valóban magyar volt.
 
A harmadik szekció elnöke, Orosz Tímea a magyar médiarendszerváltásról értekezett. Arról beszélt, hogy a brit példát vették át Magyarországon, tehát először létezett a közszolgálati média, majd évtizedek múlva jelentkezett a kereskedelmi rádiózás, tévézés, és utána jöttek létre a helyi médiumok. Leszögezte: rendszerváltáskor a politikum nem tudta biztosítani a közszolgálati médium függetlenségét. Lukasz Kaminski lengyel politológus, egyetemi tanár előadásában arra kereste a választ, mennyire volt váratlan a nemzeti erők győzelme a térségben. Kiemelte a Szolidaritás és II. János Pál pápa szerepét. Bodó Barna erdélyi professzor „A határon túli magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitika a rendszerváltás során” című előadásában arról is beszélt, hogy Kádárék nem közömbösségből, hanem tudatos politikai döntés mentén nem vettek tudomást arról, hogy Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken is élnek magyarok. Sőt 1988-ban Grósz Károly kijelentette Aradon, hogy olyan, hogy falurombolás nem is létezik. Végezetül Kávássy János a kelet-európai változások viszonyrendszerét mutatta be a globális erőtérben. Ebben kitért arra, hogy az amerikai elnök Grósz Károlyban látta azt a személyt, aki végre tudja hajtani az USA számára kívánatos változásokat. Tehát az USA-nak megfeleltek az ilyen alakok.
 
A Retörki számára azért volt lényeges ez a konferencia, mert, amint elhangzott, a politológusok még adósak a rendszerváltás idején működő hálózatok feltárásával.
 
Medveczky Attila
 
Fotó forrása: a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum közösségi oldala
 
(2020.11.27.)