Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13







Gratulálunk Győri Bélának

Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki kedves barátunkat, Győri Béla újságírót, a Vasárnapi újság és a Magyar Fórum főszerkesztőjét.
Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.
 
Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított díjakat rendhagyó módon, online ünnepi műsorban adta Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A díjátadót Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja nyitotta meg.
 
Kedves Béla: Gratulálunk!
 
A covid helyzet miatt elmaradó személyes beszélgetésünk hiányát Győri Béla könyvbemutatójáról írt riportunkkal igyekszünk pótolni. De ígérjük, ami késik, nem múlik, lesz friss interjú, ahogy eltakarítjuk ezt a fránya vírust.

 
Ez volt az egyetlen tisztességes megoldás
Győri Béla könyvbemutatója a Magyar Rádió Márványtermében
 
Nekem más pályám nem adatott az Istentől, minthogy Csurka István mellett dolgozzak.  Most is így döntenék, ha újrakezdhetném, mert a tisztesség ezt diktálta.
 
Szép és méltó könyvbemutatót rendezett a Magyar Rádió Győri Béla tiszteletére. Jónás István, a vezérigazgató laudálta a Vasárnapi Újság első,1987. november 1-én felhangzó adásának felelős szerkesztőjét. A műsor legnagyobb értékét emelte ki, mikor azt mondta „akik megszólaltak benne, hitelesen beszéltek”. Rá lehetett ismerni szavaikból, hogy szemtanúi voltak annak a kornak. Volt még egy varázsa a Győri Béla által elindított műsorfolyamnak: az ott elhangzó történetek sehol máshol nem kerültek a közönség elé.
 
A kötet ötletadója és szerkesztője, Belénessy Csaba, aki maga is ült a Vasárnapi Újság főszerkesztői székében: „a Győri Béla által vezetett Vasárnapi Újság a Magyar Rádió történetének kiemelkedő fejezete. Győri Bélát a Krónika szerkesztőségéből félreállították, és úgy gondolta a Rádió akkori vezetése, ha vasárnap reggel készít a szerkesztő egy műsort, azt senki sem hallgatja majd. Győri Béla viszont bedöntötte a hallgatás kapuit. A vasárnap reggelek békés csöndjét drámai történetek szakították szét. Könyve nem távolságtartó hűvös dokumentum. A Különkiadás Győri Béla utolsó rádióműsora”.

Örvénylik múltunk mély tava, nincs nyár heve, csak tél hava, csitult a láz, elmúlt a tánc,
szemünk körül már több a ránc, egy régi dal, egy régi kép eszünkbe jut, szívünkbe tép.*


Mi a meghívottak és a Vasárnapi Újság debütálásakori munkatársai közül jónéhányan ülünk a Márványteremben és valóban halljuk a szignált, valaki beköszön a messzeségből, a hangmester átmutat az üvegfalon, indul az adás, a mikrofonnál a felelős szerkesztő.
 
Győri Béla: Csurka István 1987. december 6. és 1992. július 9. között 35 jegyzetet olvasott fel a Vasárnapi Újságban. Látleletet készített a rendszerváltás előtti évek Magyarországáról és a szabadon választott parlament működéséről. Az elsikkasztott rendszerváltás miatt az asztalra csapott. 1992-őt írunk, amikor egyre jobban lehetett attól tartani, hogy átveszi a hatalmat az SZDSZ és az MSZP. Akkor nevezték ki Csúcs Lászlót elnöki jogkörrel felruházott alelnöknek, s akkor akarták megverni Rapcsányi Lászlót, a Magyar Rádió örökös főmunkatársát, a 168 óra kinevezett szerkesztőjét. Betörtek az alelnök szobájába, íróasztalát fekáliával kenték be, majd 1994-től a Rádió működésképtelenné vált, csak az egyéni érdekeket tartották szem előtt. Ha megírom ennek a könyvnek a bővített formáját, akkor azt fejtem ki benne, mi vezetett ahhoz, hogy a Magyar Rádió elveszítette régi nimbuszát. Mi vezetett oda, hogy a kinevezett, hozzáértő vezetőket el lehetett bocsátani. A Rádiót tönkretevő SZDSZ ma már romjaiban sem létezik. Az a 2000 ember, aki a Rádióért élt a süllyesztőbe került, ellehetetlenítették őket. S bizony a hajdani SZDSZ-eseknek kell viselniük a felelősséget a tettükért. Szombat délután volt, ikerlányaimmal játszottam a Velencei tóban és a parton szólt a rádió, s benne Soros György azt találta mondani Bolgár Györgynek, hogy «a magyarok lábszagúak». Bolgárnak, a New Yorkba kiküldött tudósítónak egy szava sem volt a minősítésre. Azonnal felutaztam Budapestre Csurka István lakására. Kérdeztem: «Hallottad?» «Már meg is írtam két hangra. Kérlek, szólj Szabó Gyulának, hogy pénteken felvesszük a stúdióban. » A jegyzet elhangzott. A műsor fél 9-kor véget ért. Még aznap délelőtt lakásomra hozta a futár Gombár Csaba levelét, amelyben értesített, hogy azonnali hatállyal hét hétre felfüggesztett. Ez a hét hét a mai napig tart. Fegyelmi bizottság alakult, de azok tagjai mind lemondtak, nem voltak hajlandók részt venni ebben a boszorkányüldözésben. A hetedik hét végén Szalay Zsolttól kaptam egy levelet, melyben leírja, hogy alkalmatlanság miatt felmentenek a Vasárnapi Újság szerkesztése alól. Gombár Csaba üzent nekem a Rádió jogászával, hogy oda mehetek dolgozni a Rádióban, ahová akarok. Nem akartam kegyelemkenyéren maradni, ezért megköszöntem az együttműködést, és csendben kivonultam a Rádióból. Az pedig gyalázat, hogy amikor később bejöttem gyerekeim édesanyjához a Magyar Rádióba, akkor páromat feljelentették, milyen jogon adta le a nevemre a belépőt. Ezután a Rádió elnöke kiadta a parancsot, hogy kik jogosultak a belépők leadására. S hogy kik léphetnek be az épületbe. Természetesen nevem nem szerepelt a listán. Majd később megszületett a Magyar Rádióban a «Lex Csurka». Ez azt jelenti, hogy pártelnökök a Magyar Rádióban nem olvashatják föl jegyzeteiket. De hát a pártelnökök nem voltak írástudók! Ki írt volna jegyzetet? Kovács László az MSZP vegyésztechnikus pártelnöke? Vagy Kuncze Gábor?  Aki üzemmérnökként kétségkívül kellemes társalkodó volt, de az íráskészség és a széles látókör nem volt sajátja, hiába lett riportere később a Klub Rádiónak. Egyszerűen kitiltották Csurka Istvánt az éterből. Nyilvánvaló diszkrimináció, de erre a sajtó oda sem bagózott. Felelősséggel kijelentem, hogy a Vasárnapi Újság szétverésében a szocialisták nem vettek részt. Látták, hogy mi zajlott a színfalak mögött; tudták, hogy a magazint az SZDSZ-esek verték szét. Ez volt a vég.
 
Öt évig állt Győri Béla a Vasárnapi Újság élén, s ennek az öt évnek terméséből olvashat az olvasó kordokumentum hűségű történeteket. Ízelítőül álljon itt néhány részlet, ezzel ajánlom szíves figyelmükbe a Kairosz által kiadott könyvet, melynek címe Vasárnapi Újság KÜLÖNKIADÁS
 
A kulákkérdés 
„Mi nem a múltat «fedeztük fel», hanem a múlton keresztül a jelen gondolkodásunkat lepleztük le. Erre egy példa. Valamikor a Szövetkezeti Kutató Intézetből a Politikai Bizottság egyik tagja Aczél György kirúgatott több embert. Így Magyar Bálintot, Juhász Pált – akik SZDSZ-es vezetők voltak. Ugyanakkor Aczél szólt a Politikai Bizottság másik tagjának, Szabó Istvánnak, hogy helyezze el őket. Szabó ezt megtette, ugyanabba az intézetbe, de nem státuszba, hanem szerződéssel, ám dupla pénzért. Szabó megkérdezte Magyar Bálinttól: «milyen is volt a kulákkérdés Magyarországon? » Erre Magyar Bálint azt felelte: «Szabó elvtárs, nem kell ezzel a kulákkérdéssel foglalkozni, hiszen nem voltak sokan, csak ötezren». Ez hazugság volt, hiszen 110 ezerre tehető a megbélyegzettek száma. Ez a történelemhamisítás ominózus példája. Hazudtak az elvtársak, és ezért is kell mindig a múlttal és a jövővel is foglalkozni.
 
Az észak-bácskai katonatiszt drámája 
 Történt, hogy 1956-ban egy fiatal hadnagy kijelentette, nem esküszik föl Kádárra. Ezért halálra ítélték. A hadnagy egy kacsaól alatt keresett menedéket. Ö évig ott él a hadnagy, s közben asztalterítőket horgol. Az asszony pedig megtetszett az ávosnak, és ágyába kényszerítette. A nő úgy mondta el szégyenét Györgyinek, hogy közben teljesen kitárulkozott. Az ilyen riportokhoz két fontos alany szükséges: a vallomástevő és a riporter. Ez az összeállítás adta az alapját a drámai filmnek, amit a Szikra moziban mutattak be.”
 
Farkas Vladimír esete 
 „Farkas Vladimír 17 embert pofozott, de  nem igaz az a mendemonda, hogy ő verte volna Kádár Jánost. Kádárnak külön eljárás járt, és nívós helyről szállították neki az ételt. Farkas Vladimír vallomást tett, s úgy vélem, nem hazudott. Egy alkalommal Mátraszentimrén sétáltam Kocsik Árpád kanonok úrral és családommal, és szembe jött velünk Farkas Vladimír. A kanonok beinvitálta a plébániára, s ott beszélgettek. A kanonoknak pedig a volt ávós beszélt a Mindeszenty-perről, s az egyháziak üldözéséről. Erről beszélt is Farkas Vladimír. Viszont az akkori belügyminiszter nem volt hajlandó erről beszélni.”
 
Utószó
 
Béla 25 évet töltött Csurka István mellett. Ebből a huszonötből több mint húsz éven át utaztunk át az országon és az életen, hárman, Soprontól Vásárhelyig, Sümegtől Makóig. Nehéz, ám gyönyörű életünk volt. A temetés után sokáig inkább magányosan szerettem utazni. Nem akartam, hogy bárki zavarja az emlékeimet, amelyek velem voltak bent a kocsiban, kint az ismerős házak fölött, a hegyre tartó dunántúli kis utcákban vagy egy kellemes vendéglőben egy pohár bor aranyszínű csillogásában. 
 
A Vasárnapi Újság könyvbemutatóján megkérdezte Belénessy Győri Bélát, ha újra kezdhetné, mit tenne? Azt mondja Béla: Nekem más pályám nem adatott az Istentől, minthogy Csurka István mellett dolgozzak. Most is így döntenék, mert a tisztesség ezt diktálja. A pártba is vele mennék újra, mert kinek lehet kifogása az ellen hogy Se nem jobb, se nem bal – keresztény és magyar? Akinek ez nem tetszik, annak nem adok a véleményére.
Jól van Béla, jól mondtad, a szívemig ért. Köszönöm, és azt kívánom, írd meg azt a könyvet!
 
Azt mondja egy nagy magyar írástudó, hogy az értelem, a tudás és a lélek a miénk. Az Istentől kaptuk. Örökbe. De még ezekkel is azt teszünk, amit akarunk. Csak egyszer be kell számolni róluk, hogy mit csináltunk velük. Hát Győri Béla beszámolt. Áldja meg érte az Isten!
 
Papolczy Gizella