Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13







Karikó Katalin

Ismerjék meg ezt a nagyszerű embert, kiváló tudóst, tulajdonképpen a világ legfontosabb emberét.
(czyla)

 
 
Karikó Katalin
az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója 1955-ben született Szolnokon.
 
A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2005-ben, a Drew Weissmannal együtt kidolgozott szabadalma alapján készült el a világon elsőként a 2020-ban klinikailag is bizonyítottan hatásos Pfizer-BioNTech COVID–19-vakcina (Comirnaty vakcina)[
 
Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.
 
Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt, az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.  Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.
1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, és 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, és 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.
 
1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Ott kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított nukleozidot – cordycepint.
1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a phildelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, 2013-ig.
 
A kardiológián kezdett, mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.
 
1998-ban került az egyetemre Drew Weissmann immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket. Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről. A szintén a Pennsylvania Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert bizonyította a módosított mRNS immunhatásait a vírusellenes vakcinák területén. Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról. A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.
 
2005-ben Weissmannal RNARx néven közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egyészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát. Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.
 
2013-ban japán kollégájával Muramacu Hirumival elhatározták, hogy elmennek egy klinikai programmal rendelkező céghez, és az mRNS-terápia megvalósításán dolgoznak. A mainzi BioNTechet, Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramacu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a doktornő a cég alelnöke lett. A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a COVID–19-vakcinát.
 
A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotban van.Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására szintén folynak kísérletek. Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat. Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus spike fehérjéjét, ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.
 
Örüljünk, legyünk büszkék rá!

 
Forrás: internet