Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13







Két keréken Szászföldön

Minden, amit a Két keréken Szászföldön c. filmről tudni érdemes, az alkotóktól

Honnan jött a film ötlete és kik a készítői?
A film ötletgazdája és rendezője, Ferkó Zoltán régóta szerelmese Erdélynek. Pár évvel ezelőtt egy ösztöndíjnak köszönhetően kilenc hónapot töltött a Brassó megyei Kóboron, a Szászföld egy fogyatkozóban lévő kis magyar szigetfalujában. Ottléte alatt amellett, hogy részesévé vált a helybeliek mindennapjainak, megismerte a környék mesébe illő természeti szépségeit, különleges építészeti hagyományait és úgy érezte, mindezt szívesen megmutatná másoknak is. A film képi világának megteremtője Mészáros Tamás Márton operatőr, a Video Factory médiacég producere, a narrátor pedig Pócsi Dávid. A csapatnak ez már a második közös produkciója, az első a több nemzetközi filmfesztiválon is bemutatott Kóbor című film volt.

Hol van Szászföld és kik lakják?
Szászföld, más néven Királyföld Erdély déli részén található, nagyjából Gyulafehérvártól Brassóig terjed. Eredeti, többségében német anyanyelvű lakóit a 12-13. században II. Géza és II. András királyunk telepítette ide, hogy gazdaságilag fellendítsék a régiót és gondoskodjanak a határvédelemről. Cserébe széles körű önrendelkezést és messzemenő előjogokat kaptak. 800 évvel később, a 20. század második felében viszont az egykor több, mint félmilliós erdélyi szászság néhány évtized leforgása alatt elhagyta szülőföldjét és Nyugaton kezdett új életet.

Miért fontos ismernünk a szászok történetét?
Hogy tanuljunk belőle és ne járjunk úgy, mint ők. Az erdélyi szászok egyedülálló kulturális örökséget hoztak létre és óvtak meg 8 évszázadon keresztül, amely 1990 utáni végleges távozásukat követően rohamos romlásnak indult. Bár a legutóbbi időkben egyre több helyen kapnak észbe és fedezik fel a sajátos építészeti stílusú szász falvakban és városokban rejlő értékeket vagy akár turisztikai potenciált és mentenek meg épületeket, erődtemplomokat a pusztulástól, sok helyütt sajnos visszafordíthatatlan károk keletkeztek az épített örökségben, a társadalmi hatásokról nem is beszélve.

Almakerék, Mese, Felmér, Rádos. Sosem hallottam ezekről a településekről. Miért kéne megismernem őket?
Valóban, ezek nálunk kevésbé ismert helységek, ahogy Dél-Erdély sem tartozik a leggyakoribb úticéljaink közé. De éppen ezért fontos látnunk, hogy Erdély nem egyenlő a csíksomlyói búcsúval, de még Kolozsvárnál is sokkal több és színesebb. Az erdélyi szász örökség kitörölhetetlen nyomot hagyott Erdély kulturális arculatán, elég, ha csak az olyan
káprázatos városokra gondolunk, mint Medgyes, Segesvár vagy Nagyszeben. Ezek és az említett kisebb falvak megismerésével tágíthatjuk a szellemi horizontunkat, árnyalhatjuk a korábbi tapasztalataink alapján kialakult képünket Erdélyről.

Ha egy percben kellene összefoglalni, mit mondanátok, miről szól a film?
Az erdélyi szász kulturális hagyatéknak állít emléket a film, különös tekintettel a Medgyes, Segesvár és Nagyszeben által kijelölt vidék kincseire. Bár forgattunk az impozáns egykori szász városokban is, ebben filmünkben a falvakra fektetjük a hangsúlyt. Bemutatunk olyan helységeket, amelyek a teljes pusztulás szélére sodródtak, mint Gerdály, Felmér vagy Kóbor és ellenpontként olyanokat is, amelyeket sikerült megőrizni és új élettel, tartalommal, koncepcióval megtölteni, mint Szászfehéregyháza, Riomfalva, Mese és Holcmány. Filmünk a hiánypótlás szándékával is készült, hiszen Erdélynek ez a varázslatos szeglete itthon kevésbé ismert, pedig olyan magyar szigetfalvak is találhatók itt, mint Nagymoha, Halmágy, vagy az asszimiliációtól leginkább veszélyeztetett Dombos és Kóbor.

Rendben, mindez nagyon szép, de mi a célotok a filmmel? Mit akartok elérni?
Alkotásunkkal a szórakoztató ismeretterjetsztésen kívül azt a nem titkolt társadalmi hatást kívánjuk kiváltani, hogy minél többen látogassanak el Erdély e kissé elfeledett, ám határtalan lehetőségeket rejtő és elbűvölő tájára, akár a turizmus, akár a letelepedés szándékával.

Kinek szánjátok a filmet, ki a célközönség?
Célcsoportunk korosztálytól függetlenül a Kárpát-medence tájai, népei, történelme iránt érdeklődő közönség, amely filmünkből új oldaláról ismerheti meg Áldás Földjét, ahogy a szász himnusz nevezi Erdélyt. A diákok részére iskolai vetítéseket és ismeretbővítő előadásokat, beszélgetéseket tervezünk, a felnőtt közönség részére pedig filmbemutatókat országszerte, valamint a külhonban és a diaszpórában is.

Említetted, hogy a szászok a 20. század második felében Nyugaton kezdtek új életet. Biztosan őket is érdekelné a film, nem?
Mindenképpen. Filmünket külön német és angol nyelvű narrációval is tervezzük ellátni, megcélozva ezzel az erdélyi szászok utolsó élő nemzedékét és leszármazottaikat szerte a nagyvilágon, valamint az Erdély sorsa iránt érdeklődő németajkú és angolszász közvéleményt. A téma ismertségének növelése érdekében hazai és nemzetközi filmfesztiválokon is pályáztatni fogjuk filmünket.

Tegyük fel, hogy meggyőztetek. Jó a film, tetszenek a helyek, szívesen megnézném őket élőben is. Van erre ötletetek a Corona InterCity-n kívül?
Természetesen. Igazán örvendünk, hogy filmünk elnyerte tetszésedet. Ha személyesen is ellátogatnál az általunk bemutatott helyekre vagy akár más falvakba, városokba és esetleg magaddal vinnéd a barátaidat is, tudunk segíteni. Kérünk, ezzel vagy a témával kapcsolatos bármilyen más kérdéseddel kapcsolatban fordulj a film rendezőjéhez, Ferkó Zoltánhoz. Elérhetősége: ferko.zoltan@gmail.com és +36 70 771 9767. Köszönjük!