Tűzvédelmi szempontból fehér folt a legtöbb erdélyi cigánytelep

A csíksomlyói tűzvészhez hasonló bármikor, bármelyik másik településen előfordulhat. A készenléti felügyelőség csak a cégeknél, a közintézményeknél ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, magánszemélyeknél csak abban az esetben vizsgálódnak, ha bejelentés kapnak, mondta el Marius Tolvaj – valóban ez a neve –, a Kovászna megyei készenléti felügyelőség szóvivője. A háznak sem nevezhető tákolmányok építésekor nem tartottak be semmiféle előírást, legtöbb helyen a régi vaskályhákkal fűtenek, ahol pedig van kémény, ott sincsen szigetelve.

Tűzvédelem szempontjából fehér folt a legtöbb romatelep: a zömmel illegálisan, egymásra épített házak tűzvédelmi ellenőrzése nem tartozik a hivatásos tűzoltóságok hatáskörébe, de az építkezések rendezéséig a helyi hatóságok sem tehetnek többet, mint hogy tűzcsapokat helyeznek ki az érintett övezetekbe. Már ahová lehet. Nem alaptalan tehát kijelenteni: a csíkszeredai, Somlyó utcai tűzvészhez hasonló bármikor, bármelyik másik településen előfordulhat.
 
A romatelepek tűzvédelmi szempontból történő ellenőrzése nem tartozik a Hargita megyei tűzoltóság hatáskörébe, ahogy egyéb magánlakásoké sem – jelezte a Székelyhonnak Alina Maria Ciobotariu. Amint a Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivője kifejtette: ez az önkormányzatokhoz tartozó önkéntes tűzoltóalakulatok vagy sürgősségi bizottságok feladata.
 
A 22-es csapdája?
 
Ámde azokon a településeken, ahol működik hivatásos tűzoltó-alakulat, nem kötelező önkéntes alakulatot is létrehozni. Csíkszeredában sem működik ilyen, mi több, amióta négy évvel ezelőtt a korábbi tűzvédelmi felelős nyugdíjba vonult, nem alkalmaztak senkit a helyére.
 
„Csak elméletileg van önkéntes csapatunk, gyakorlatilag nincsen, tulajdonképpen egyedül vagyok. Az önkéntes alakulatnak tehát vezetője sincsen, pedig kellene legyen, ahogyan nincs tűzvédelmi felelős sem, ami azt is jelenti, hogy az sincs, aki elvégezze a tűzvédelmi ellenőrzéseket. Mielőtt négy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult az akkori tűzvédelmi felelős, működtek az ellenőrzések mind a vízcsapok, mind a kémények esetében, a romatelepeken azonban tudomásom szerint akkor sem voltak ellenőrzések” – mondta Roth László, a csíkszeredai önkormányzat katasztrófavédelmi felelőse.
 
A csíkszeredai romatelepeken, a Somlyó és Tavasz utcákban tehát hosszú évek óta nem tartottak tűzvédelmi ellenőrzéseket, pedig – amint a múlt heti eset is mutatja – nagy szükség lenne ezekre.
 
A katasztrófavédelmi felelős szerint ugyanis ezek a telepek igencsak balesetveszélyesek: a nem megfelelően és engedély nélkül bevezetett villamoshálózat miatt magas a rövidzárlatok kialakulásának kockázata, télen pedig az improvizált kályhacsövek miatt nagy a tűzesetek valószínűsége.
A problémát pedig súlyosbítja, hogy a házak közelsége miatt gyorsan terjedhet a tűz. Hozzátette: a Tavasz utcában is ugyanez a helyzet, így elméletileg ott is bármikor bekövetkezne egy ahhoz hasonló szerencsétlenség, amilyen a Somlyó utcában történt. Roth László ugyanakkor azt is elismerte, hogy az ellenőrzések, a figyelmeztetések és az esetleges bírságok sem biztos, hogy célra vezetnének, mert aki lelkiismeretes, a saját biztonsága érdekében közbelépés nélkül is megteszi a szükséges lépéseket, ám ahol már figyelmeztetésre van szükség, ott általában úgysem lesz érdemi változás.
 
Karbantartja a tűzcsapokat, ennyit tehet a városvezetés
 
Székelyudvarhely legnépesebb romatelepén, a Budvár utcai tömbházakban 600 főt tart nyilván a helyi polgármesteri hivatal: a valamikor kifejezetten szociális lakásként épített tömbházaknak már jóformán csak a váza maradt meg, az elégethető vagy értékesíthető épületelemek már régen eltűntek. Az elmúlt évtizedben azonban a Termés utca végében is több lakóház épült, legtöbbjük illegálisan, ott már bontásra is sor került, jelenleg kevesebb mint húsz épületet tartanak nyilván, amelyekben összesen mintegy 80-an laknak.
 
„Minkét helyszínen vannak tűzcsapok, a Budvár utcában például utcai, valamint a hajléktalanszállónak is helyet adó tömbházban is van ilyen berendezés” – sorolta Zörgő Noémi. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője hozzátette: a tűzcsapok kihelyezése a hivatal feladata, ezeket a lakosságsűrűség alapján, és nem etnikai alapon teszik. Egyébként Székelyudvarhelyen tűzvédelmi szakembere is van a városházának. A Termés utcában 2019 őszén volt egy nagyobb tűzeset (akkor egy lakóházban és egy melléképületben keletkezett kár): mint azonban kiderült, szándékos gyújtogatás történt, és a lángok terjedését sikerült időben megfékezniük a tűzoltóknak.
 
Kész csoda, hogy még nem történt tragédia
 
Marosvásárhelyen a Hidegvölgyben, egy októberi felmérés szerint 2500 személy él, többnyire romák. Az utca viszonylag egyszerűen megközelíthető és tűzcsap is van a közelben, de telepnek vannak olyan részei, ahova csak sikátorokon keresztül lehet eljutni; autóval, tűzoltóautóval semmiképp sem. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke rendszeresen jár a roma lakta városrészeken és támogatja a nehéz helyzetben levőket. Kifejtette: „Vásárhelyen nemcsak a Hidegvölgyben, hanem a Băneasa utcában, és a Maros parton is van több fából tákolt építmény, amelyekben sokgyerekes családok élnek, kis helyen több tízen. Kész csoda, hogy eddig sehol nem történt semmi szerencsétlenség.
Pár éve a Hidegvölgyben volt egy nagyobb tűz, akkor egy idős nő esett áldozatul. A legnagyobb gond az, hogy a háznak sem nevezhető tákolmányok építésekor nem tartottak be semmiféle előírást, legtöbb helyen a régi vaskályhákkal fűtenek, ahol pedig van kémény, ott sincsen szigetelve. Csupán azért nem történnek gyakrabban szerencsétlenségek, mert mindig van valaki otthon a házban,
így észreveszi, ha valami gond van. Az sem mellékes, hogy mindennel, ami kezük ügyében akad, fűtenek” – sorolta az önkéntes.
 
Gyergyószentmiklóson, a téglagyári cigánytelepen is bármikor történhet olyan tűzeset, mint amilyen a csíkszeredai Somlyó utcában volt. Az alaphelyzet ugyanaz: szorosan egymás mellé felépített, összetákolt építményekben él több száz ember, az alapvető tűzbiztonsági előírások betartása nélkül. Kibédi Szilárd, a helyi polgármesteri hivatal katasztrófavédelmi szakfelügyelője is azt mondta: a Téglagyárban lakásnak használt építményekben a kályhákból improvizált kéményeken távozik a füst, de számos házban kémény sincs.
Tudják ezt attól függetlenül is, hogy konkrét tűzvédelmi ellenőrzések nem voltak a telepen az utóbbi időben. Figyelmeztetések azonban voltak, a katasztrófavédelem számos felszólítást küldött az ott élőknek, jelezve a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságát, és kezükbe adtak egy tájékoztatót is az érvényes tűzvédelmi előírásokról – közölte Kibédi.
A téglagyári telep közvetlen szomszédságában működtet egy vállalkozást Lőrincz Mircea András, aki az elmúlt évek alatt számos lépést tett önerőből arra, hogy a cigánytelepen uralkodó állapotok némileg javuljanak. Ő is leszögezte: bármikor bekövetkezhet egy olyan pusztító tűzeset, mint amilyen Csíkszeredában volt. Néhány napja maga is látta, hogy az egyik kéményen vastagon ömlött a szikra rá a háztetőre és a szomszédok épületeire. Akkor szerencsére nem gyúlt meg semmi.
 
A készenléti felügyelőség csak a cégeknél, a közintézményeknél ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, magánszemélyeknél csak abban az esetben vizsgálódnak, ha bejelentés kapnak, mondta el Marius Tolvaj, a Kovászna megyei készenléti felügyelőség szóvivője. Kifejtette, az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, hogy önkéntes tűzoltó-alakulatokat létesítsenek, melynek tagjai felügyelik a magán háztartások tűzvédelmét.
 
Forrás: szekelyhon.ro
(2021.01.16.)