Márciusban újra kaptok – lehetetlenné tesszük az ellenség ideológiai célkitűzését

„A kormány a jövőben is keményen visszaüt, bárhol is jelentkezne a fasiszta banda!” A RETÖRKI írása „a párt ökléről”, s annak galádságairól.

Mi szerveztünk új katonai ezredeket, karhatalmi ezredeket és önkéntes munkásgárda zászlóaljakat a forradalmárokból — és ezek ütik az ellenséget! (…) és az ellenforradalom szétvert erői mozdulni sem mertek - idézik okulásképpen a RETÖRKI közösségi oldalán  a magyar politikai élet egyik legdicstelenebb figuráját, Kádár Jánost, aki 1957-ben a fentieket mondta leningrádi elvtársainak.
 
 
A közismert „Márciusban Újra Kezdjük” szlogen sajátos átértelmezését találhatjuk az MSZMP VI. Kerületi Bizottsága 1957-es jegyzőkönyvei között a „Márciusban újra kaptok” kijelentéssel.
 
A Munkásőrség életre hívását indokolták az 1956-os októberi események, illetve az igény a Párt részéről, hogy a hasonló jellegű megmozdulásokra megfelelő „választ tudjon adni”. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján ugyanis, mint láttuk, a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. Éppen ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 19-én rendelkezett a Munkásőrség létrehozásáról „a népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása érdekében.”
 
A párt öklének is nevezhető szervezet célja tehát egyrészt konkrétan az volt, hogy az olyan vélt vagy valós kezdeményezéseket, mint ami a „Márciusban Újra Kezdjük” szlogenben megbújt, elhárítsa. A szervezet gyorsan felállt 1957 elején és a „sziklaszilárd karhatalom, a rettenthetetlen munkásőrség” megbízható támasza lett a proletárhatalomnak. Az elvtársak is meg voltak elégedve. Marosán György államminiszter 1957. március végi beszédében kitért a Munkásőrségre, akiknek szintén szerepük volt abban, hogy „a híres MÚK kudarcba fulladt. A kormány a jövőben is keményen visszaüt, bárhol is jelentkezne a fasiszta banda!” Vagy, ahogy Kádár János fogalmazott a leningrádi Kirov Gyárban elhangzott beszédében 1957. márciusában: „Mi szerveztünk új katonai ezredeket, karhatalmi ezredeket és önkéntes munkásgárda zászlóaljakat a forradalmárokból — és ezek ütik az ellenséget! (…) és az ellenforradalom szétvert erői mozdulni sem mertek.”
 
Juhász Pintér-Pál történész, a RETÖRKI tudományos segédmunkatársa
 
Forrás: a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Facebook -oldala
(2021.03.11.)