A Klubrádió esete a jogállamisággal – lapszemle a Magyar Nemzetből

Miközben ellenzéki politikusok választási győzelmük esetére újságírók elhallgattatását ígérik, ők azok, akik a magyar sajtószabadságot a leghangosabban féltik – a kormánytól. A sajtószabadság és a jogállamiság sérülésének bizonyítékát látják abban is, hogy a Klubrádió nem kapta meg a megpályázott frekvenciát, ehelyett a Médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Budapest FM 92,9 MHz rádiós pályázatot – vagyis a frekvenciát senki sem kapta meg.
 
A Klubrádió ügye akkora port vert fel, hogy nemcsak Arató András, a Klubrádió Zrt. igazgatóságának elnöke, valamint a teljes magyarországi ellenzék háborodott fel, hanem „aggodalmát fejezte ki” az Európai Bizottság és több külföldi kormány is, és a rádió ügye téma volt az Európai Parlamentben is. Merthogy állítólag sérül a sajtószabadság. És sérül a jogállamiság.
 
Igazuk van: a jogállamiság valóban sérül. Csak nem úgy, ahogyan ezt ők gondolják. A Klubrádió ugyanis több mint tíz éve jogellenesen működik, tulajdonosai a törvényben előírt kötelezettségüknek azóta nem tesznek eleget, és ennek mind ez idáig semmilyen következménye nem volt. Ha valami, ez valóban a jogállamiság komoly sérülése, amit haladéktalanul orvosolni kell.
 
Miről van szó? A helyzet megértéséhez egyrészt ismernünk kell a gazdasági társaságok működésére vonatkozó magyarországi szabályozást – amelyet a jelek szerint sem Arató András, sem a magyarországi ellenzék, sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság, sem pedig az aggódó külföldi kormányok nem ismernek –, másrészt tisztáznunk kell két fogalmat, a saját tőke és a jegyzett tőke fogalmát.
 
Nagyon egyszerűen fogalmazva a jegyzett tőke az az összeg, amivel a tulajdonosok egy céget megalapítanak, amit alapításkor a cég rendelkezésére bocsátanak. Vagyis azt mutatja meg, hogy milyen volt a cég tőkehelyzete alapításkor. A saját tőke pedig a cég éppen aktuális tőkehelyzetét mutatja meg, azt, hogy adott pillanatban mennyi a cég saját forrása. A jegyzett tőke és a saját tőke az alapítás pillanatában egyenlő, mivel a jegyzett tőke tulajdonképpen az alapításkori saját tőke. A cég működése során ez a két érték elválik egymástól, jó esetben a saját tőke a működés eredményének következtében növekszik, és meghaladja a jegyzett tőke összegét.
 
Nem mindig van ez így, a veszteségek ugyanis csökkentik a saját tőke összegét. Ha azonban a saját tőke jelentősen és hosszabb időre lecsökken, félő, hogy a cég nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek, és veszteséget okoz a partnereinek is. Éppen ezért a gazdasági társaságok működését szabályozó törvény előírja, hogy egy társaság saját tőkéje nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje ez alá a szint alá csökken, akkor a tulajdonosoknak a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül gondoskodniuk kell a szükséges saját tőke biztosításáról. Magyarul: ha a veszteségek következtében a cég tőkéje egy bizonyos szint alá csökken, pluszpénzt kell betenni a cégbe.
 
Tehát a saját tőke nagysága hosszú távon nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a szabály. A törvény.
 
Ezek után lássuk, hogyan működik a Klubrádió, mennyire folytat jogkövető magatartást!
 
Az interneten közzétett gazdasági beszámolók alapján a Klubrádiót működtető Klubrádió Zrt. jegyzett tőkéjének összege 2019. december 31-én 146 100 000 (száznegyvenhatmillió-egyszázezer) forint volt, a saját tőkéje pedig –478 144 000 (mínusz négyszázhetvennyolcmillió-egyszáznegyvennégyezer) forint. Vagyis cirka mínusz félmilliárd forintja volt a cégnek, ekkora összeggel gazdálkodhatott szabadon. Helyesebben ennyivel tartozott valakinek, ennyivel finanszíroztatta magát.
 
Magyarul: a cégnek nincs egy vasa sem, viszont tartozik valakiknek félmilliárd forinttal. Ezt a helyzetet a rádió folyamatos veszteséges működése okozta. De még mielőtt felsikítanánk, hogy a Klubrádiót az átkozott Orbán-kormány véreztette ki, érdemes visszamenőleg is tanulmányozni a beszámolókat: a Klubrádió működése 2008 óta veszteséges, a saját tőkéje pedig 2009 óta negatív. 2011 óta pedig a Klubrádiót működtető gazdasági társaság a törvény előírásait be nem tartva, jogellenesen működik. És teszi ezt az ellenzéki hangokat elhallgattató diktatúrában.
 
Amikor tehát a közgázon végzett Arató András eufemisztikusan azt mondja, hogy a Klubrádió a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi mutatói miatt nem kapta meg a frekvenciát, akkor két dologra gondolhatunk. Az egyik, hogy tényleg így gondolja. Ebben az esetben viszont az egyetemen gazdasági jog I. és számvitel I. tantárgyakból meg kellett volna buknia. De lehet, hogy káderként már akkor is kiváló kapcsolatokkal rendelkezett, és nem lehetett megbuktatni. A másik lehetőség, hogy hülyének néz bennünket. A Klubrádió Zrt.-nek ugyanis nem jelenleg kedvezőtlenek a pénzügyi mutatói, hanem tizenkét éve. Tehát már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is folyamatosan mínuszban volt, és tíz éve nem tesz eleget a törvény által előírt kötelezettségének.
 
Magyarországon ma nincsen olyan pályázati kiírás, amelynek a kiírási feltételei között ne szerepelne, hogy a pályázónak meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak. És ahol ne lenne kizáró ok, ha a pályázó saját tőkéje negatív. Ha a Kovács és Kovács Kft. tíz éve negatív saját tőkével próbálkozna bármilyen európai uniós pályázati támogatást elnyerni, úgy vágnák ki a pályázatát mindenféle érdemi vizsgálat nélkül, hogy a lába nem érné a földet. Sőt lehet, hogy valótlan adatok közléséért a teljes pályázati rendszerből kizárnák. Persze igen kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen cég egyáltalán pályázni tudna, ugyanis a bíróság már régen elrendelte volna a kényszertörlését, az ügyvezetőjét pedig eltiltotta volna bármilyen további cég ügyvezetésétől.
 
A Klubrádió Zrt.-t azonban nem törlik, és Arató András vígan röhög a képünkbe, hogy rá nem vonatkoznak a törvények. Mert ő az amerikai nagykövetség védelme alatt áll, ugyanúgy, mint Gyurcsány és Bajnai, és ezért bármilyen törvénytelenséget el kell neki nézni, ugyanúgy, mint Gyurcsánynak és Bajnainak. Közben a show kedvéért azért egy kicsit elsírja magát, hogy nem nyer egy állami pályázaton, de magában pontosan tudja, örülhet, hogy még nem szüntették meg a cégét, nemhogy még állami frekvencia pályázatot is nyerjen.
 
Ha már a beszámolókat tanulmányozzuk, érdemes még egy dologra felhívni a figyelmet. A tizenkét éve halmozódó veszteséget, amelynek mértéke évente a néhány tízmillió forinttól a több mint kétszázmillió forintig terjed, valaki finanszírozza. Tizenkét év alatt csak egyszer, 2016-ban volt nyereséges a cég, és összesen csaknem egymilliárd forint veszteséget halmozott fel ez alatt az idő alatt. Nincsen olyan gazdasági társaság, amely ilyen mértékű veszteséggel néhány év után ne szűnne meg. Ráadásul ezeket a veszteségeket úgy realizálta a cég, hogy az árbevételén felül az eredménykimutatásában minden évben több száz millió forint úgynevezett egyéb bevétel is szerepel, ami – ismét magyarra fordítva – támogatást jelent.
 
2008 óta a Klubrádió Zrt. több mint 2,2 milliárd forint támogatást kapott a működéséhez valakiktől. Valakiknek tehát megérte az elmúlt tizenkét évben a Klubrádiót 2,2 milliárd forinttal támogatni, és további egymilliárd forint veszteségét finanszírozni. Ha pedig ez így van, akkor három eset lehetséges: 1. Az ellenzéki vádakkal szemben a kormány támogatja az ellenzéki médiát; 2. Az ellenzéki vádakkal szemben jelen van az országban egy izmos vállalkozói réteg, amely nemhogy nem része a NER-nek, de azzal kifejezetten szemben áll, és jelentős forrásokat tud és akar mozgósítani az ellenzéki média finanszírozására; 3. A Klubrádiót külföldi erők támogatják, nyilvánvalóan a kormány megbuktatásának céljával.
 
Mi jelenthető ki a fentiek alapján a Klubrádiót működtető gazdasági társaságról? Először, a Klubrádió Zrt. tíz éve jogellenesen működik, tulajdonosai a törvényben meghatározott kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Másodszor, a magyar bíróság a törvénytelen működést tíz éve semmilyen módon nem szankcionálja. Harmadszor, a Klubrádió tizenkét éve folyamatosan, masszív veszteséget produkál. Negyedszer, valakik – minden gazdasági racionalitást mellőzve, egyéb, vélhetően politikai okokból – az elmúlt tizenkét év alatt 3,2 milliárd forintot tettek be a Klubrádiót működtető gazdasági társaságba, támogatás vagy veszteségfinanszírozás formájában. Ötödször, tízévnyi törvénytelen működés után a cég végre megkapta az első, igencsak enyhe szankciót: pályázata nem nyerhetett egy állami pályázaton. Hatodszor, a cégnek nyilvánvalóan erős külföldi kapcsolatai vannak, mert el tudta érni, hogy az Európai Unió, Franciaország vagy az Egyesült Államok felső szintű vezetői vegyék a védelmükbe – az egyébként törvénytelen – működését.
 
A minimum ezek után, hogy a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság szólítsa fel a Klubrádiót a törvényes működés helyreállítására, a szükséges tőkepótlás/pótbefizetés megtételére, ennek hiányában pedig történjen meg a cég kényszertörlése. Különben a végén még mi, törvénytisztelő állampolgárok kérhetünk elnézést.
 
Felföldi Zoltán
A szerző közgazdász, politológus
 
(2021.03.29.)