Mindszenty a nemzet érdekét fontosabbnak tartotta egyéni érvényesülésénél

A Mindszentyneum bemutatja a néhai bíboros életútját és a hazai kommunista diktatúra egyházüldözését is.

Mindszenty próféta volt, olyan ember, aki történelmi időkben, történelmi karakterről tanúságot téve nemzeti egységet sürgetett, olyan zseniális államférfi, akinek a nemzeti érdek mindig előbbre való volt mint az egyéni szempontjai – jelentette ki az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár pénteken Zalaegerszegen.
 
Azbej Tristan a Göcseji Múzeum új szárnya, a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont bokrétaünnepe alkalmából tartott beszédében úgy fogalmazott: a mintegy 8,3 milliárd forintból, a Modern városok program keretében megvalósuló Mindszentyneum „a haza szolgálatában áll és az ország lelki-szellemi épülésére lesz”. Olyan egyedülálló, hiánypótló állandó kiállításról van szó ugyanis, ami bemutatja a néhai bíboros életútját és a hazai kommunista diktatúra egyházüldözését is.
 
A múlt:
Idézetek az 1945–1948 közötti időszak sajtótermékiből
• Megvédjük ifjúságunkat Mindszenty József ügynökeitől
• a fasiszta háború fanatikus híve volt
• nem csak hazánk ellensége, hanem ellensége vallásunknak is
• egy szánalmas féreg, riadt gonosztevő
• a halál prédikátora
• jövő évi kenyerünket veszélyezteti
• az imperializmus ügynöke
• mindenáron mártír akar lenni. Pedig mániákus őrülteknek nem mártíromság, csak kényszerzubbony jár
• Mindszenty birtokain tervezték a fegyveres alakulatok kiképzését
• vágyálma a harmadik világháború
• újból a magyar nép vérét akarta látni
 
(Mintha csak egy mai momentumos mondaná ezeket.)
 
A letartóztatás előtt szinte már nem volt olyan nap, hogy ne ömlött volna a sajtóból a rágalom az ő személye, főpapi működése kapcsán; több száz őt gyalázó újságcikk jelent meg csak ebben az időszakban.
Ezekben különös hangsúllyal jelentek meg a bíboros zalaegerszegi apátplébánosi évei visszaemlékezések, koholt vádak, kikényszerített tiltakozások formájában; ráadásul nem csupán a negyvenes évek végén, hanem jóval a bíboros 1949. évi elítélését követően is. Ezekkel a rágalmakkal a bíboros személyét teljeskörűen be akarták feketíteni: éppúgy támadták zalaegerszegi működését és eredményeit, mint a családját, éppúgy próbálták elfeledtetni bíborosként a helyi és országos népszerűségét is.
Az ellene indított rágalomhadjáratnak jól érzékelhető felfutási íve van. Rákosi Mátyás volt az irányadó, aki nem csupán az ÁVO-n keresztül volt befolyással az ügymenetre, hanem nyilvános felszólalásaiban is rendszeresen foglalkozott Mindszenty személyével.
A politikai hangulatjelentések ugyanis rendre a templomba járók számának nagyfokú növekedéséről szóltak; addig soha nem látott tömegek vettek részt a Mindszenty által szervezett szentmiséken és zarándoklatokon is. Miután 1946 májusában a máriaremetei engesztelő férfizarándoklaton több mint tízezer fő vett részt, a kommunista párt vezetőségi ülésén is szót emeltek a mielőbbi határozott fellépés érdekében.
Látva Mindszenty nagy népszerűségét, illetve a magyarság nagyfokú vallási aktivitását, ekkor már kimondott céllá vált az is, hogy Mindszenty személyét külön válasszák a katolicizmustól és a püspökkartól is, hogy elbizonytalanítsák a híveket.
Az országszerte hihetetlen népszerűségnek örvendő, Mindszenty által életre hívott Boldogasszony Éve keretében 1948. szeptember 7-8. között rendezték meg Zalaegerszegen a Mária-Napokat a bíboros részvételével, melyen kiemelkedő számú helyi és zarándok vett részt. Erre válaszul szeptember 17-én Zala vármegye közgyűlése feliratban kérte a kormánytól a dolgozók nevében, hogy az ilyen politikai jellegűnek ítélt gyűléseket tiltsák be.
 
Forrás: MTI
(2021.04.09.)