1989 tavaszán mintegy tízezer szovjet katona kivonására került sor Magyarországról

1989 júliusában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti tanácskozásán a magyar delegáció kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a szovjet féllel a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdéséről.

Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára 1989. július 24-én kétnapos látogatást tettek Moszkvába, ahol megbeszélést folytattak Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkárával. A politikai, gazdasági, biztonságpolitikai és ideológiai kérdéseket is érintő csúcstalálkozó a magyarországi csapatkivonásokkal kapcsolatos tárgyalások egyik jelentős állomása volt. A RETÖRKI munkatársának, Jónás Róbertnek írása.
 
A magyar politikai vezetők 1989 első felében több alkalommal is tárgyaltak Moszkvában. A megélénkült kapcsolatok hátterében az a gyors ütemű átalakulás állt, amelynek során Magyarország fokozatosan levált a szovjet táborról és új orientációs pontokat keresve gazdasági és politikai kapcsolatokat alakított ki a nyugati országokkal. A jelenből visszatekintve azonban a július végi találkozót úgy értékelhetjük, hogy annak legfontosabb témáját a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása jelentette.
 
A Magyarország számára mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból kiemelkedő jelentőségű csapatkivonásról folyó tárgyalások előzményéhez tartozik a magyar katonai kiadások csökkentése, amelyet elsősorban gazdasági szempontok diktáltak. Az egy évvel korábban, 1988 nyarán folytatott magyar-szovjet tárgyalások során a magyar fél mintegy tízmilliárd forintos katonai kiadáscsökkentést jelentett be, amelynek szovjet jóváhagyására az éppen folyamatban lévő egyoldalú szovjet fegyverzetcsökkentési tervek árnyékában kerülhetett sor. A kiadáscsökkentés következő lépését Németh Miklós miniszterelnök és Gorbacsov 1989 márciusában lezajlott tárgyalása jelentette, amikor Németh a hadsereg 30-35 százalékos csökkentéséről szóló magyar döntésről számolt be.
 
Míg a magyar haderő csökkentése elsősorban gazdasági, addig a szovjet csapatok kivonása döntően politikai kérdésként realizálódott. 1989 tavaszán mintegy tízezer szovjet katona kivonására került sor Magyarországról, a magyar politikai vezetés számára pedig az igazi kihívást az jelentette, hogy a magyar-szovjet kétoldalú tárgyalások során el tudja-e érni a csapatkivonások folytatását, illetve képes lesz-e politikai tőkét kovácsolni mindebből a közelgő országgyűlési választások kampányában.
 
1989 júliusában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti tanácskozásán a magyar delegáció kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a szovjet féllel a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdéséről. Érdemi tárgyalásra a július 24-25-i találkozón került sor, ahol Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a Grósz Károly és Mihail Gorbacsov között márciusban zajlott tárgyaláson a két fél között már elvi egyetértés született a csapatkivonás folytatásáról. Akkor a szovjet fél azt kérte, hogy a haderőcsökkentéssel kapcsolatban folyamatban lévő nemzetközi tárgyalásokra tekintettel a megegyezés egyelőre ne kerüljön nyilvánosságra. Nyers a tárgyalások folytatását javasolta és felvetette, hogy a tárgyalás tényét ezúttal valamilyen formában hozzák is nyilvánosságra. A nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatban Gorbacsov a szovjet sajtóközlemény szövegét javasolta figyelembe venni, miszerint a kétoldalú tárgyalások a nemzetközi folyamatok kedvező alakulása esetén elvezethetnek a szovjet csapatok Magyarországról történő teljes kivonásához.
 
A pártvezetők sikeres júliusi moszkvai útját követően kezdődtek meg a kormányközi tárgyalások a csapatkivonás részleteit illetően, amelynek eredményeképpen a Németh-kormány időszakában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügyminiszterek 1990. március 10-én kormányközi megállapodás írtak alá Moszkvában a hazánk területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok 1991. június 30-áig történő teljes kivonásáról.
 
Forrás: Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Facebook oldala 
(2021.07.26.)