Ledobják Hirosimára a világ első katonai célú atombombáját

Az első támadás 1945. augusztus 6-án Hirosimát, majd augusztus 9-én Nagaszaki sűrűn lakott városát érte. A legújabb becslések előbbi esetében 140.000, utóbbi esetén 74.000 halottal számolnak.

1945 augusztusának elején, bő három és fél évvel az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok légiereje két atombombát dobott le Japánra – ezzel beköszöntött a nukleáris fegyverek kora. Kávássy Jánosnak, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum  tudományos főmunkatársának írása.
 
Az első támadás 1945. augusztus 6-án Hirosimát, majd augusztus 9-én Nagaszaki sűrűn lakott városát érte. A legújabb becslések előbbi esetében 140.000, utóbbi esetén 74.000 halottal számolnak. A rendkívül ellentmondás döntés kapcsán, annak alátámasztására, illetve utólagos igazolására amerikai részről leggyakrabban a Japán katonai invázióját előkészítő amerikai tervek rendkívül magas becsült veszteségeit hangsúlyozzák. Ebből mindmáig leginkább a fél-, illetve egymilliós amerikai emberveszteséggel járó prognózist emelik ki, holott 1945 nyarán több katonai modell és becslés is született, melyek jóval reálisabban 105.000 és 297.000 közé tették a halálos áldozatok várható számát az amerikai oldalon.
 
A hidegháború három évtizeddel ezelőtti lezárulta után azonban a Little Boy és a Fat Man katonai alkalmazása új megvilágításba került. Bár kétségtelen, hogy az atomfegyverek bevetésével Washington Japán megadását igyekezett kikényszeríteni, vagy legalábbis felgyorsítani, az is tény, hogy Harry S. Truman amerikai elnök befolyásos tanácsadója, James Byrnes külügyminiszter úgy vélte, az 1942-ben Szilárd Leó kezdeményezésére létrehívott Manhattan Project-ben megalkotott új fegyverek elképesztő mértékű pusztításával demonstrálhatják az USA katonai erejét a háborúban megerősödött sztálini Szovjetunió felé. Végül, de nem utolsó sorban azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1944 augusztusában a Japán elleni légitámadásokat, így a tokiói terror-bombázást irányító Curtis LeMay (az eredetileg a B-29-es Superfortres-eket vezénylő katonai vezető) és köre ekkor, s még ezután is jó darabig alapvetően nagyobb hatású hagyományos fegyverként tekintett a nukleáris fegyverekre. Hirosima és Nagaszaki iszonyatos tragédiájának történelmi paradoxonja az, bármely amerikai érvelést tekintjük is, hogy egyrészt a japán megadásra csak a szovjet hadüzenet, a Vörös Hadsereg jelentette fenyegetés hatására került sor; másrészt, hogy Joszif Sztálin jól szervezett kémhálózatának tevékenysége nyomán 1949-ben a Szovjetunió maga is atomhatalommá vált.
 

A felvétel Hirosimáról készült, közvetlenül az atomtámadás után. Forrás: Wikimedia Commons
 
Forrás: RETÖRKI közösségi oldala

 
(2021.08.08.)