Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


Czigány György kulturális erőteret alakított ki

A 90 éves költőt, műsorvezetőt ünnepelték.

Czigány György olyan kulturális erőteret alakított ki, aminek fenntartásáért komolyan meg kellett küzdenie  – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtök este, a 90 éves író, költő, műsorvezető tiszteletére rendezett óbudai ünnepségen.
 
Czigány György 90 éves. Mit láttál az úton? – olvasható a plakátokon, a meghívón. Az alcím lényegéről maga az ünnepelt beszélt az Óbudai Társaskör dísztermében. Elmondta, hogy ez egy középkori gregorián húsvéti szekvenciából eredeztethető. „Mária, szent asszony, mondd, mit láttál utadon?” – éneklik. Czigány György szerint ez a szekvencia szimbólumként az egész emberi létezés, sors gondolatait sugallja. „Én pedig arról beszélek, emlékezem, mit láttam az utamon, a rádióban, a televízióban, az irodalmi - és zenei életben.”
És feltörtek az emlékek.
A József Attila-díjas költő, Prima Primissima-díjas újságíró, szerkesztő, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elmondta, hogy interjúalanyaitól, akik barátai is voltak – külön megemlítette Ottlik Géza, Weöres Sándor, Ferencsik János nevét – azt tanulta, hogy csak az lehet szép egy műalkotásban, ami igaz is. „Tehát az igaz az, ami bennünket inspirált.”
Majd arról beszélt, hogy fiatal rádiósként kikkel készíthetett interjúkat.
Rexa Dezső várostörténész kilencvenéves volt, amikor interjút adott. Ő még látta Liszt Ferencet reverendában a régi Vigadó kapujában, amint két hölgy karolt belé. Látta sétálni Arany Jánost a Duna-parton; Zichy Mihályhoz családi kapcsolatok fűzték. Rexa műgyűjtő is volt, megmutatta neki: ebben az ágyban halt meg Laura, Vörösmarty szerelme.
Grexa Gyula tanár úr hanglemezestjeire pedig sokan jártak, hogy szinte titokban Wagner-zenét hallhassanak, s az ő példájára álltak sort fél éjszakán át az Operaház pénztára előtt, hogy Klempererrel élvezhessék a Mesterdalnokokat. Rexa és Grexa; játékosan cseng össze ez a két név, mint Stan és Pan... „Pedig ők csak az általam készített riportok hangszalagjai által találkoztak; a megőrzendő szépségek és történetek hevületének örömében.”
 
Az est vendége, Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a 90 éves Czigány Györgyöt, annak tisztelőit, barátait. „Több mint egy esztendeje nehezedik rám az a feladat, hogy kiálljak és köszöntsem Czigány Györgyöt. Nehezedik, mert az ilyen köszöntéseket nagyon komolyan veszem. Ahogy minél alaposabban meg akarom ismerni a Kárpát-medence településeit, értékeit, úgy akarom megismerni azt az embert, akiről szeretnék most beszélni. Újabb és újabb vele készült riportokat, interjúkat olvastam el.” A Miért hiszek? sorozatban megjelent interjúkötetből pedig kijegyzetelte Czigány György fontos vallomásait. Azt is, hogy mennyire meghatározó volt, mikor 1946-ban Mindszenty hercegprímástól első irodalmi díját vette át. „Tizenkét oldalas anyagot állítottam össze, amit majd átadok az ünnepeltnek. Az elmúlt évtizedekben meghatározó volt Czigány György művészete, irodalmi, kulturális szervező munkája.” Lezsák ezután rátért a Ki nyer ma? – vetélkedő fontosságára. „1969-ben kerültem Lakitelekre, tanyasi iskolában tanítottam, és az osztályaimmal mindig meghallgattuk ezt a műsort. Több generáció nevelkedett ezen a vetélkedőn.” Az Országgyűlés alelnöke szerint a Magyar Rádió történetének egyik szégyene, hogy a  Ki nyer ma? megszűnt. Pedig Czigány György olyan kulturális erőteret alakított ki, aminek fenntartásáért komolyan meg kellett küzdenie. Az Országgyűlés alelnöke az ünnepeltnek átadta az 1987-es lakiteleki sátor egy bekeretezett darabját.
 
Turczi István költő, a Magyar Írószövetség költő szakosztályának elnöke rámutatott; „olyan gazdag és szerteágazó Czigány György pályája, hogy három emberé is bőven kitelne belőle. Pályáját a szeretet és az elfogadás táplálja, életműve tágas, befogadó és befogadható, megrendítő és a hiányosságainkkal szembesítő.”
 
Ábrahám Márta hegedűművész és barátai Csajkovszkij és Schumann vonósnégyeseit adták elő.
Mohai Gábor előadóművész Czigány György költeményeit szavalta, így a Vándordalt is.
 
Ezt az országot
józanul kell szeretni,
mint hűs kezét
favágó apánknak.
 
Ezt az országot
egyszerűen kell szeretni,
mint gyermeket
aki vérünkből való.
 
Ezt az országot
szerelmesen kell szeretni,
mint a forró földeken
kapáló lányokat.
 
Ezt az országot
megsiratva kell szeretni,
mint a tarka temetőt,
mely anyánkból virágzik.
 
Ezt az országot
leborulva kell szeretni,
mint suttogó párunk könnyeit,
melyekkel eltemet.

 
 
m.a.
Fotó: Bágya Rita

(Czigány Györggyel készített születésnapi interjúnk itt olvasható.)
 
(2021.08.13.)