Emlékközpont mutatja be a székely határvédelem évszázadait

Most más kihívásokkal kell szembenézni mint elődeinknek, a határokat keletről, a Balkánról támadják, Nyugatról meg kritizálják a határvédelmet. Székelyföld határait pedig Bukarest akarja módosítani.

Székelyföld első állandó hadtörténeti kiállításának ad helyet a magyar kormány támogatásával elkészült és szombaton Szépvízen felavatott Székely Határőr Emlékközpont. A látogató hétszáz év székely határvédelmének történelméről kap átfogó képet a község központjában álló felújított Dájbukát-ház kiállítótermeiben.
 
A Szépvízért Egyesület kezdeményezésére elkészült emlékközpont létrehozásának ígérete 2018-ban, A Határvédelem évszázadai Székelyföldön című kötet bemutatóján is megfogalmazódott – elevenítette fel Szépvíz polgármestere, Ferencz Tibor az ünnepélyes megnyitón, amelyet az emlékközpont kertjében tartottak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az eltelt években hozzájárultak a terv megvalósulásához.
 
„Próbáltunk olyan emléket állítani az elmúlt ezer esztendőnek, az itt élők határvédelemben betöltött szerepének, életformájának, mely méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket vállaltak, de ugyanakkor ez része lehet egy virágzó, békés közösség életének” – vallotta az elöljáró, hozzátéve, ez egy folyamat kezdete, mert további elképzeléseik vannak.
 
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tamási Áron gondolatait idézte: „Az országhatárok felett van egy szellemi és erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja, s egy lelki impériumban egyesíti”. Kitért arra, hogy az író saját élettapasztalata támasztja alá ennek a közösségnek a létezését, mert egy olyan nép tagja volt, amelyet kifejezetten a határvédelemről ismer ma a történelemre fogékony közönség.
 
Tamási ennek a közösségnek volt a szellemi harcosa, ennek a birodalomnak a határán állt őrt, ennek a harcnak az eszköze pedig a remény – említette. Hozzátette, az emlékközpontban a székely határőrség történelme rajzolódik ki előttünk, s ezzel a székelyek ősi történelmének egy részlete is, a 13. századtól indulva 1944-ig. „A hétszáz esztendő rávilágít Tamási reményének alapjára is, hisz a gondviselés mindenféle csapások ellenére is megtartotta a székelyeket, megtartott mindannyiunkat. Bízzunk abban, hogy ha eddig megtartotta itt a gondviselés Tamási népét, akkor ezután sem fog a székelység elporladni” – emelte ki.
 
Az alkalomból átadták Szépvíz díszpolgári címét Potápi Árpád Jánosnak, akinek laudációját Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője olvasta fel.
 
Tánczos Barna környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint, aki az ünnepélyen csíkborzsovai férfikórus által előadott katonadalok egyikéből idézett: „Nem várunk tovább, vártunk már eleget”, ez a szövegrészlet lehetne a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 11 évének jelmondata.
 
Úgy értékelt, hogy az elmúlt években a magyarok a magyar kormány segítségével úgy döntöttek, vártak már eleget, és nem várnak tovább, kezükbe veszik sorsuk irányítását, és felavatják azokat az emlékhelyeket, létrehozzák azokat a pontokat a Kárpát-medencében, amelyek azt bizonyítják, hogy az elmúlt ezer évben van amire büszkék lenniük, és ezt tovább szeretnék adni a következő évszázadokra is. Amikor a kiállítást végignézzük, meggyőződésem, hogy beismerjük nagyon sokan, felnőttek is, hogy számunkra is hiánypótló hely ez, nem csak a gyerekek számára – vélekedett.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint most más kihívásokkal kell szembenézni mint elődeinknek, a határokra keletről és nyugatról is támadás, kritika és feladat érkezik. Magyarország kormányának a Brüsszelből érkező nyomás ellen kell kitartania a közösségi értékek védelmében, keleten pedig Székelyföld határát kell védeni, ma nem fegyverrel, hanem perekkel, beadványokkal, jogszabály-módosításokkal.
 
„Ebben a munkában minket ez az emlékhely meg tud erősíteni, ebben a munkában kell együtt dolgoznunk egy felelős magyar kormánnyal, amely mellettünk van, és amellyel tudunk magyar jövőt tervezni” – mondta Borboly.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója szerint különleges dolog, hogy ez a látványelemekben, interaktív lehetőségekben bővelkedő emlékközpont az első intézmény, amely a székely határőrség témáját felkarolja, és a kutatók, az érdeklődők elé tárja, közelebb hozva a történelmet.
 
Nagy József történész, az emlékközpont szakmai vezetője rámutatott, az Árpádkortól a Rákóczi-szabadságharc végéig folyamatosan létezett önálló magyar hadszervezet a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség keretében, majd később létrejött az erdélyi katonai határőrvidék 1851-ig.
 
A berendezett termeket tárgy- és térrekonstrukciók, animációs és videófilmek, térképek, festmények, dokumentumok másolatai, fényképek, interaktív falak színesítik, a bejárás során megismerhetők a különböző korok életnagyságú székely harcosai, felszerelésük, fegyverzetük. Megjelenítették a hadviselő székelység szövetségeseit és ellenfeleit is a különböző korokból, ami elősegíti a székely hadszervezet minőségének és teljesítményének megítélését. Az információk három nyelven érhetők el, magyarul, románul és angolul, az emlékközpont minden héten keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között tart nyitva.
 
Forrás: szekelyhon.ro
(2021.08.14.)