Román ügyészség elé citálták az erdélyi református püspököket

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. Csűry István szerint így akadályoznák a restitúciós eljárást.
 
A Maszol keddi beszámolója szerint a zilahi ügyészség a „hivatalból indított” nyomozása keretében a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával, illetve hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsítja, ezért idézték be őket a zilahi ügyészségre.
 
Csűry István királyhágómelléki református püspök a hírportálnak elmondta, hogy a kihallgatáson elhangzottak szerint az ügyészség elsősorban egy olyan okirat után kutakodik, amely 1911-ben lett kiállítva, és amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található. Az okirat előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium visszaszolgáltatási eljárása keretében is.
 
 „Az ügyész kérdésére elmondtam, nekünk azért nincs ebből eredeti példányunk, mert mi 1911-ben még nem léteztünk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1920 után, a trianoni döntést követően jött létre” – magyarázta a Maszolnak Csűry, aki szerint ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.
A KREK 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás zilahi iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozsvári Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert. Az újabb fellebbezést a
legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és – ellentmondva a korábbi ítéletnek – 2019 októberében elrendelte a per újraindítását.
Csűry István akkor a Krónikának nyilatkozva pozitívumként értékelte a döntést, és úgy vélte, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta: a kolozsvári törvényszék felületes munkát végzett és nem vette figyelembe a KREK precíz dokumentumait. „Semmi kételyem nincs afelől, hogy valami is hiányozna, és mást bizonyítanának, minthogy az a mi jogos tulajdonunk” – fogalmazott akkor a Krónikának.
 
A királyhágómelléki református püspök most a Maszolnak elmondta: a pénteki meghallgatáson egyelőre csak az okirat-hamisítás vádpontja kapcsán kérdezték őket, a többiről nem esett szó, de úgy vélte, hogy újabb beidézésekre is számíthatnak.
Csűry szerint az ügyész elismerte, hogy a nyomozást „hivatalból el kell végezniük”, a püspök szerint „ezzel árulta el magát, hogy őket késztetik arra, hogy vizsgálódjanak”.
Azt is elmondta, hogy a nyomozás nem kifejezetten az egyházi elöljárók, hanem az intézmények ellen indult.
 
Csűry István úgy vélte, az ügyészség azért kreált büntetőpert az ügyből, hogy késleltesse a Wesselényi-kollégium polgári perét. „Ezzel ugyanis megállítják a polgári pert, ami jó úton halad, mert a Legfelsőbb Bíróság is pozitívan állt hozzánk, és most nekik egy másik eszközhöz kellett nyúljanak azért, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást” – mondta a Maszolnak a püspök.
 
Azt is hozzátette, hogy „a vitatott okirat, ami után szimatolnak”, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében is előkerült, annak eredeti példánya az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában található.
Érdekes előzménynek tartja, hogy beidézésük előtt, július folyamán előzetes bejelentés nélkül egy időben négy helyen jelent meg a zilahi rendőrség két-két embere: a királyhágómelléki püspökség ügyvédjénél, a nagyváradi püspökségen, az erdélyi egyházkerület levéltáránál, illetve a zilahi esperesi hivatalban.
A keresett és vitatott okirat tulajdonképpen az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának egy rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez, amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.
„Mostanában már többet kell járnom az ügyészségre, mint máshová” – fogalmazott a Maszolnak Csűry, hozzátéve: „nagyon barátságtalannak tartom, hogy egyszerre két református püspököt Romániában ugyanazon a napon, ugyanabban az órában ügyészség elé citálnak, ezt még Ceaușescu idejében sem merték megcsinálni”.
 
Forrás: szekelyhon.ro
(2021.08.25.)