Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info

Tanácselnökökből polgármesterek

A helyi önkormányzatok születése Magyarországon című kötet bemutatója a Polgárok Házában

A rendszerváltás a régi rend politikai elitjét sajnos nem érintette hátrányosan, sőt a politikai tőke gazdasági tőkévé váltásában nem állott semmilyen lényeges akadály – hangzott el a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum és a Nemzeti Fórum Egyesület szeptember 30-ai rendezvényén a Polgárok Házában. Az esemény fővédnöke Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke volt.

Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzatok Közgyűlésének elnöke köszöntőjét azzal kezdte, hogy irodájában áll Pest megye millenniumi zászlaja, s rajta a felirat: ezer év, ezernyi emlék – „számomra ez a megye, számomra ez az önkormányzat.” Azzal folytatta, hogy a rendszerváltáskor elég nehéz dolguk volt, hiszen a tanácsrendszer teljesen más filozófia mentén működött, mint az önkormányzatiság. Amikor a rendszerváltásról álmodtak a régi MDF-esek, abban bíztak, még nem tudták, miként kell felépíteni egy önkormányzatot. Most, visszatekintve a 90-es évek elejére, kijelentette, hogy az önkormányzatiságot meg kell tanulni. Erre Bódi Ferenc könyve kiválóan alkalmas, ami nem csak a történelmi gyökereket mutatja be, de az 1990 és 2010 közötti választásokról is értekezik. Köszöntője végén kihangsúlyozta, hogy a megye ezer éve része a nemzet életének, s mint ilyen megkerülhetetlen.
 
Horváth Szilárd az MTVA szerkesztője arra kérte a pódiumbeszélgetés résztvevőit, hogy menjünk vissza a múltba, az előzményekhez, hiszen sokan azt mondták a ’90-as években, hogy a magyarok nem rendelkeznek demokratikus hagyományokkal.
 
Dr. Bódi Ferenc, a kötet szerzője, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főmunkatársa leszögezte, hogy a megye a magyar történelem sajátos képződménye. Ahogy a könyvében is leírta, az önkormányzatok végső rendezése a dualizmus korára maradt, s jellemző a magyar közjog szakaszos fejlődésére, hogy a városokról ekkor már külön törvény nem rendelkezett. Jogállásuk rendezése a köztörvény-hatóságokról szóló törvényre maradt, amely a vármegye mellett szabályozta a törvényhatósági jogosítványokkal rendelkező városok jogállását is. „A megyei szisztémát gyakorlatilag behelyezték a települési szintre. A megye a magyar önkormányzatiságnak mindig is egyfajta kályhája volt, amihez mindig vissza lehetett lépni. Sajnos 1948 után olyan szerepeket aggattak a megyére, ami miatt az emberekkel megutáltatták a megyéket.”
 
Prof. Dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója arról beszélt, hogy a legtöbb adót fizetők közül többen az úgynevezett adóbeszámítás jogcímén váltak testületi tagokká. Ők felelősek voltak a döntéseik kapcsán. Helyben maradtak, és ez vezetett a helyi polgárosodás kialakulásához, ami 1945-ben megakadt.
 
Dr. Fricz Tamás, a RETÖRKI tudományos tanácsadója, a Politológiai Kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy az önkormányzat az a szint, ahol meg lehet tanulni a polgároknak a politikában való részvételt. „Azért érdemes foglalkozni az önkormányzatokkal, mert sok tekintetben, ha helyesen működnek, akkor a civil társadalom értékeit biztosítják. Az egyik legnagyobb bűne a 40 évig tartó kommunizmusnak, hogy az önkormányzatokat egy végrehajtó szerepbe kényszerítették.”
 
A kötet szerzője szerint helyi szinten nem akkor működik a demokrácia, amikor mindenféle olyan jogelvekről beszélnek, amik nagyon távol állnak a helyi lakosoktól, tehát „megfoghatatlanok”.
 
Dr. Ö. Kovács József arról is beszélt, hogyan ürült ki a vidék a pártállam idején. Ez egy „belső gyarmatosítás volt”. Azt mondták kellett a munkaerő a nehéziparhoz. Teljes mértékben másodrendűvé váltak akkor a vidékiek. Több kistelepülésen sokkal többet kellett fizetni például a gázszolgáltatásért. Ez a rendszercsőd ideje, 1962-től.
 
A Kádár-rendszerről szólva kifejtették, hogy a ’60-as évek közepétől a magyar embereknek a fogyasztás szabadságát engedélyezték, de a politikai cselekvés szabadságát már nem. A lakosságra a magánemberi és nem állampolgári létezés volt jellemző.
 
A rendszerváltás után azt szerették volna, ha az önkormányzatok megtöltődnek demokráciával. A háttérben megmaradt viszont a Kádár-rendszer hálózata. Ezért volt a rendszerváltás felemás önkormányzati szinten, s jöttek a magukat függetlennek mondó, volt tanácselnökök. Ez a rendszer 2010-ben szűnt meg, mikor az MSZP vidéki bázisa megroggyant.
 
Felvetődött a kérdés, mikor sikeres egy polgármester. A kötet szerzője szerint, ha minőségi települést hoz létre. Akkor biztos sikertelen, ha politikai indíttatásból csak belső koalíciók kötésével foglalja el magát. Lényeges a széleskörű legitimáció és a külkapcsolat. És ami szintén lényeges, s amivel mindenki egyetértett, az a közösségépítés.

***
 
Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon c. kötete a lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban, és megvásárolható a RETÖRKI Andrássy út. 100 alatti telephelyén.

 (Fotón: Prof. Dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója, Dr. Bódi Ferenc politika-szociológus, a kötet szerzője, a RETÖRKI tudományos főmunkatársa és Horváth Szilárd az MTVA szerkesztője, a rendezvény moderátora.)
 
m.a.
(2021.10.01.)