Részlegesen restaurált erődítmény – Munkács többet érdemel

1945 után rettenetesen lepusztult Kárpátalja gyöngyszeme. Az erődítményt 1994 és 2004 között részlegesen restaurálták. A munkálatokat részben a munkácsi városi költségvetéséből, részben a belépődíjakból fedezték, és jobban kibővítették a vármúzeumot. Az önkormányzat költségvetéséből nem telik már a restaurálásra. 2011-től kizárólagosan a vármúzeum igazgatósága tartja fenn a várat. A komoly felújításokhoz 800 ezer hrivnyára lenne szükségük.

Az alsóvár szárazárka fölött átívelő fahíd kifogástalan minőségű, ez vezet az olaszbástyák által védett várkapuhoz, s azon át az alsóvárba, melynek épületeire viszont már ráférne a tatarozás.
 Az alsóvárból egy újabb hídon keresztül közelíthetjük meg a középső vár kapuzatát, mely fölé oltalmazóan magasodik két pompás, hatalmas olaszbástya. A bejárat boltíve alatt áthaladva pedig kibontakozik előttünk a középső várudvar, a Rákóczi tér, melyet nyugat, kelet és dél felől makulátlanul fehér falú épületek öveznek. Ám sajnálatos kontrasztként helyiségeik kihasználatlanul árválkodnak, csupán a kínzókamrát újították fel. Ami valljuk be elég abszurd.
 
A keleti bástya lépcsőháza kifogástalan minőségű, a védműről pedig egy 1660-as évszámmal ellátott bronzágyú mered az erősség alatti síkra, fokozva a kövekből is áradó történelmi hangulatot. Emellett a bástyáról pazar kilátás nyílik mind a dél felé kitáruló síkságra, mind az északi, északkeleti láthatáron hullámzó kárpáti hegykoszorúra. S ugyancsak a középső várban tekinthető meg a magyarországi Rákóczifalva által a Latorca-parti városnak és az itt működő Rákóczi-körnek adományozott Petőfi-emléktábla, mely a költő 1847-es munkácsi látogatását idézi fel.
 
A Rákóczi tér északi végén, a felsővár két kapuja között XVII. századi tábori ágyúk sorakoznak, jól szemléltetve a vár harcokban bővelkedő múltját. A főkapuzat fölötti, nagyon megkopott kőcímer viszont komoly restaurálásra szorul, a várpalota és a középső vár épületeinek a külső falai is vakolat, meszelés, festés után sírnak, s nem egy helyütt gaz vert gyökeret a várfalakon. Ugyanakkor a várpalota udvarra néző falai teljesen helyreállítva, hófehéren ragyognak. Itt található a hegy sziklájába vésett, egykoron az erőd vízellátását biztosító, 85 méter mély kút, melynek vedrét egy embermagasságú átmérőjű, jókora taposókerékbe beállt szolga húzta fel egykoron.
 
A várudvaron sétálva lépten-nyomon ránk köszön a magyar történelem. Két magyar-ukrán nyelvű emléktábla közül az egyik azt hirdeti, miszerint 1805. december 11-e és 1806. március 6-a között a munkácsi várban őrizték a Szent Koronát Napóleon hadai elől. Míg a másik hírül adja, hogy 1800. augusztus 25-től 1801. június 28-ig itt töltötte rabsága utolsó szűk egy évét a Martinovics-összeesküvésben részt vett Kazinczy Ferenc. Egy latin nyelvű felirat pedig arról emlékezik meg, hogy 1629-ben, amikor Munkács és egész Bereg vármegye átmenetileg az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, nemes gelsei Balling János, a munkácsi vár főkapitánya kijavíttatta és kibővíttette az erődítményt.
 
Petőfi Sándor 1847-es munkácsi látogatásának emlékét egy mellszobor is őrzi. Míg a középső várra letekintő déli bástyán Matl Péter munkácsi képzőművész Zrínyi Ilonát és a gyermek II. Rákóczi Ferencet ábrázoló gyönyörű bronzszobor-kompozíciója idézi fel a Rákóczik korát. S ugyanitt áll a várkápolna, amelyet 2006-ban újították fel, és alakították át ökumenikus templommá, ahol a vallásos tárgyú szobrok, valamint egyházi kegytárgyak mellett XVI. századi, értékes, nem egy esetben aranyozott ikonok tekinthetők meg a szép, színes üvegű, gótikus ablakokon át beragyogó napfényben.
 
A több teremre kiterjedő történelmi kiállítás gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet. Paleolitikumi pattintott, illetve neolitikumi csiszolt kőeszközök, bronzkori fegyverek és ékszerek, vaskori mezőgazdasági eszközök, cserépedények, fegyverek, illetve a VI-XI. században itt élt szláv törzsek használati tárgyai sorakoznak a tárlókban.
 
S míg a szovjet történelemtudomány azt tanította, sőt egyes ukrán történészek ma is azt vallják, hogy Kárpátalja a XIII. századig a Kijevi Ruszhoz tartozott , addig a tárlat a tényeknek megfelelően a XI. századtól keltezi azt az időszakot, amikor Munkács és környéke is a Magyar Királysághoz része volt. Gazdag képi és tárgyi anyag idézi fel a XI-XV. század emlékeit, majd a kuruc kort, kitérve Munkács 1685-1688-as ostromára, valamint a Rákóczi-szabadságharcra. Az 1700-as, 1800-as évek bemutatásakor pedig még gazdagabb tárgyi anyag szemlélteti a helyi kézműipar fejlődését. Szépen berendezett sarkok mutatják be Petőfi Sándor, továbbá a kiváló helytörténész, kutató Lehoczky Tivadar, valamint Munkácsy Mihály munkásságát, s idézik fel az első jeles ruszin értelmiségiek alakját. Egy tárlóban bilincsek és képek szemléltetik a munkácsi vár börtönkorszakát. A legújabb kort illetően pedig a tárlat röviden bemutatja a csehszlovák és a szovjet érát, illetve az 1991 óta eltelt időket. Ami pedig az utóbbiaktól sokkal érdekesebb: makettek idézik fel, milyen változásokon esett át a munkácsi vár az egymást követő évszázadok során. Ősi magvához, a lakótoronyhoz előbb csak egy szabálytalan alakú falgyűrű, majd egy négyszögletes, a sarkain kerek tornyokkal megerősített kőfal kapcsolódott. Később alsó-, középső- és felsővárra tagolt, soktornyos, pompás lovagvárrá épült ki, míg végül a XVII. században a védelmi képességeket növelő, akkor korszerűnek számító olaszbástyákkal erősítették meg , s az erősség így nyerte el jelenlegi alakját.
 
A Rákóczi-dinasztia termébe lépve tekintetünk egyből a Rákóczi-címerre, valamint a Nagyságos Fejedelem és Zrínyi Ilona mellszobrára hull. A falakon pedig ott láthatjuk a Rákóczik családfáját, a történelmünkben nagy szerepet játszó família képviselőinek a portréit, köztük Mányoky Ádám gyönyörű Rákóczi-arcképének a reprodukcióját. S ugyancsak a korszakot jelenítik meg a XVII. századi férfi és női főúri viseletbe öltöztetett bábuk, Zrínyi Ilona Thököly Imréhez intézett, 1691. december 22-i keltezésű levelének a fénymásolata, vagy éppen a Rákóczi-szabadságharc csatajeleneteit ábrázoló festmények. Míg az egyik sarokban egy kuruc egyenruhába öltöztetett bábu, egy kis kaliberű korabeli tábori ágyú, valamint a nagyságos fejedelem zászlaja is a Rákóczi-szabadságharc éveibe repít bennünket.
 
De lesz-e még itt további restaurálás? Elkészült az alsóvár restaurálásának a tervezete, jövőre elkészül a középső vár restaurálásának a projektje, a felsővár főbejárata fölötti Lorántffy-címer restaurálása azonban az eddigi tervekben nem szerepel. S hogy mikorra valósulhatnak meg a projektek? Jó kérdés. Ugyanis a koronavírus-járvány kitörése óta 50-60 százalékkal kevesebb turista keresi fel a várat, a külföldi látogatók pedig teljesen elmaradtak, noha korábban Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából és Horvátországból is érkeztek. A jövedelmeik emiatt 50-60 százalékkal csökkentek. Egy biztos, Zrínyi Ilonának, Európa legbátrabb asszonyának vára sokkal többet érdemel.
 
Forrás: karpatalja.ma, Lajos Mihály beszámolója nyomán
(2021.12.10.)