Üstökösként tűnt fel, meteorként távozott Báthory István - múltidéző

A mai Fehéroroszország nyugati részén fekvő Grodnóban 1586. december 12-én, 53 éves korában halt meg Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg. A Báthory Emlékév 2021 több évfordulóhoz is kapcsolódik. 450 éve, 1571-ben választották Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé, 445 éve, 1576-ban tette le a lengyel királyi esküt, és 440 éve, 1581-ben alapított akadémiát Kolozsváron. A 2021-es esztendő a magyarság számára Báthory Emlékév, amelynek utolsó évfordulója a halálára való megemlékezés. Grodnóban a nemrég szépen felújított várat (fotón) Báthory-kastélyként is említik a helybeliek és a történelemkönyvek.

Akkoriban Európa egyik legnagyobb kiterjedésű országa felett uralkodott Báthory, a mai fehérorosz, ukrán területek is fennhatósága alá tartoztak. Nagy hadvezér, európai léptékben jelentős államférfi, humanista egyetemalapító volt. Korai halála miatt nem sikerült közép-európai egységfrontot felállítania mind a török, mind a Habsburg-terjeszkedés meggátolására, és azon politikai tervét sem tudta megvalósítani, hogy Lengyelország, a török és a Habsburg alól felszabaduló Magyarország és Erdély közös államszövetséget alkosson.
 
Alig van még olyan város, olyan település, amely annyira „báthorys” lenne, mint Grodnó.
Nem véletlen, hogy Báthory István élete utolsó napjait Grodnóban töltötte. Sokat tartózkodott itt, kedvence volt az akkori középkori város, itt építtette fel reneszánsz stílusú palotáját (Batorievka), és észak-itáliai reneszánsz stílusban felújíttatta a várat. Báthory lengyel-litván uralkodása főleg harcban telt el, örök honvágyban, nagy távolságra szülőföldjétől.
Grodnóban a szépen felújított és nemrég átadott régi várat Báthory-kastélyként emlegetik a helybeliek, sőt a történelemkönyvek is.
Az eredetileg 11. században épült kastély bejárati kapuja felett a Báthory-család sárkányfogas címerével „kettéválasztott” felirat ékeskedik jól olvashatóan: STEPHANUS D.G. REX. POL. M.D. LIT. Felette a lengyel-litván perszonálunió koronás címere. A díszes vaskapun két SB koronás monogram látható. A kaputorony belső díszítéseként, a kapu két oldalán egy-egy falfestmény, mindkettőn jól kivehető Báthory István bajuszos, szakállas, kócsagtollas délceg alakja. Előbbin páncélban, a földön megtámasztott karddal a sárkányfogas címerről felismerhető vezérsátor előtt hadvezérei körében. Utóbbin lóháton, kezében lándzsával vadászat közben, itt már a háttérben, mivel az előtérben a hajtók, kutyák és egy gyönyörű szarvas. Talán maga a csodaszarvas.
 
Báthory István 1576-os megkoronázásakor a korabeli Európa egyik legszövevényesebb berendezkedésével rendelkező államának élére került, s azonnal számot kellett adnia hadvezéri és uralkodói képességeiről. Uralkodása során a legnagyobb katonai sikereket az ellen a IV. Iván ellen érte el, aki 1562 óta egyre nagyobb és nagyobb területeket hasított ki a lengyel-litván államból. Az általa 1579 és 1581 között vezetett győztes hadjáratok során nemcsak a korábban elvesztett tartományokat sikerült visszaszerezni, hanem mélyen benyomult az Orosz Cárság területére is.
 
A 17. század végétől kezdve a lengyel-litván államszövetség polgárai Báthory István személyében olyan uralkodót láttak, aki, ha kemény kézzel is, de képes volt rendet tartani egy olyan államban, amely akkorra már a szétesés határán állt. Nem véletlen, hogy a bukás szélén álló ország utolsó királya, Stanisław August Poniatowski 1787-ben Padovában, Báthory István egykori tanulmányainak helyszínén emlékművet emeltetett.
 
Báthory István sírja ma Krakkóban, a Wawel-hegyen lévő Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház kriptájában, a lengyel állam legreprezentatívabb temetkezési helyén található.
 
Forrás: kronika.ro, gyorikonyvtar.hu
(2021.12.12.)