Megújult a krasznahorkai várkápolna oltárképe, a Fekete Madonna

A múlt hét folyamán szétszerelték és elszállították a krasznahorkai várból azt a toronydarut, amely 2012 óta magasodott egyik, ha nem a legszebb várunk fölé. A tűzvész óta a gyűjteményt is folyamatosan restaurálják, s ennek egyik eredményeként megújult a várkápolna oltárképe, a krasznahorkai Fekete Madonna, amelyet december elejétől egy lőcsei kiállításon tekinthet meg a közönség.
 
A tervek szerint a felújított várban csak restaurált, szakszerű kezelésen átesett kiállítási tárgyak lesznek majd láthatók. Ezek közé tartozik a vár barokk és klasszicista kápolnájának oltárképe, a krasznahorkai Fekete Madonna.
 
Egy olajfestményről van szó, amelyet fém-, féldrágakő- és zománcdíszek ékesítenek, s egy díszes, üveggel ellátott fakeretben található. A kép a tűzvészt sértetlenül vészelte át, de mint kiderült, korábban hosszú évekig állt a helyén érintetlenül, szakemberek nem foglalkoztak vele. A tűzvész után a múzeum raktárába került, majd 2020 novemberében megkezdődött a felújítása. Az ehhez szükséges pénz egy részét a The Race akadályfutó verseny szervezői teremtették elő úgy, hogy a nevezési díjak tíz százalékát adományozták a vár, illetve a gyűjtemény felújítására.
 
Amikor a múzeum szakemberei a képet darabjaira szedték, a fém díszek hátsó részén rábukkantak Szilassy János (1707–1782) lőcsei ötvös kézjegyére és az 1743-as évszámra. A felújítást követően a krasznahorkai Fekete Madonnát először a Lőcsei Múzeum In Nomine Civitatis Leutscha című kiállításán láthatja a közönség. A képet december elején szállították át Lőcsére. A tárlat a város 15–19. századi neves személyiségeinek állít emléket, s 2022 márciusáig tekinthető meg.
 
A feltehetően rozsnyói származású Szilassy János a barokk-rokokó ötvösség egyik legjelentősebb alakja. 1728-ban feleségül vette Andreas Reuther lőcsei ötvös lányát, egy évvel később a lőcsei ötvöscéh tagja lett, majd 1747-től céhmestere. Neki köszönhetően terjedtek el az akkori Magyarországon a „tűzben pikturált”, égetett színes zománcképek. Száznál több jelzett műve maradt fenn, ezek csaknem mindegyike liturgikus ötvösmű, illetve templomi felszerelési tárgy.
 
A betléri gyűjteményben található Szilassy egy másik alkotása is, a fiatal Mária Terézia portréja. Az ötvös Serédy Zsófia idősebb fiának, Andrássy Ferencnek dolgozott, aki feleségével, Keresztes Katalinnal 1739 -ben tért vissza a krasznahorkai várba, amely ezután ismét méltó nemesi udvarrá vált, gazdag kulturális élettel.
 
Ferenc művészi alkotásokkal vette körül magát és igyekezett megerősíteni Szűz Mária kultuszát. Az ő megrendelésére készült Szilassy egy további munkája, a krasznahorkai várat ábrázoló asztali szökőkút, a mester kevés fennmaradt világi alkotásainak egyike. Ezt később Andrássy Manó budapesti palotájába vitte, s ma a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének értékes darabja.
 
Forrás: ma7.sk
(2021.12.19.)