Mindszenty hercegprímás újévi szentbeszéde a budapesti amerikai követségen

Fogadalomtétellel lépünk az új esztendőbe Jézus elé, a pásztorok és bölcsek hitével.

Világok pusztulásában nagy feladat hárul a hívő emberre: mentsd meg egyetlen, halhatatlan lelkedet! Ezt még inkább aláhúzza az évforduló. Temetjük az óévet, átengedjük a múltnak, a történelemnek. Az Újév homlokára feltűzzük, mint egyedül méltó kezdetet, Jézus nevét, ami a mai naphoz fűződik, ha külön ünnepen ünnepeljük is.
A gazdasági életben ilyenkor elkészítik az évzáró mérleget, hogy annak kedvező zárótételével nyissák meg az új gazdasági évet.
 
A lelki élet nem nélkülözheti a zárszámadást.
 
A nagy veszprémi püspök, Bíró Márton 200 évvel ezelőtt, a magyarországi szomorú török idők után, újszerű és mégis evangéliumi gondolatot vezetett be a magyar nép lelkiéletébe. Év végén három utolsó este, a napi munka után Budától a Dráváig harangszóra összesereglett a hívő nép a templomban lelkiismeret-vizsgálatra. Az első estén ki-ki felelt önmagában: mit vétettem az elmúlt évben gondolattal? A második estén: szóval? A harmadik estén: cselekedettel?
 
Gondolat, szó és cselekedet hatalmas világ, belőle alakul ki a lélek zárszámadásának három, földi és örök életre szóló tétele, ahogy a halál után a külön Ítélet is ezek szerint is megy végbe. Az Isten törvényével hármas összeütközésünk kiváltja – Isten kegyelmével – a fájdalmat, a bánatot.
 
Az óév bánatával és az új esztendő erős fogadásával lépünk az új esztendőbe Jézus elé, a pásztorok és bölcsek hitével és ragaszkodásával. Ő, Jézus, az Atya fénye, az Ő lényének alakja, a láthatatlan Isten képe. Rejtett istensége, fölsége felragyog kinyilatkoztatásában, élete példájában is az emberi arc mögül.
 
A bölcselet alkalmatlanná tette magát eligazításunkra. Spinoza összeolvasztja Istent az anyaggal: (tétele) az idealizmus, materializmus szolgálatára vált alkalmassá, csúcspontján Hegellel. A pozitivizmus épp a metafizika és teológia ellen harcol. A legmaiabbak, a marxizmus, az egzisztencializmus és pszichoanalízis ez alapján nem más, mint hedonizmus és utilitarizmus. Valamennyi részes abban, hogy az emberiség útvesztőbe került.
 
A bölcseleten kívül napestig sorolhatnók fel a levégzett, hitelvesztett útmutatókat. Kihez menjünk? (Jn 6, 69) Egyedül Jézus tanít meg arra: ki az Isten? Jézus szerint az Isten a mi Atyánk, végtelenül szerető és gondviselő. Lénye: a tökéletesség és irgalom. Legyetek tökéletesek, mert mennyei Atyátok tökéletes. Legyetek irgalmasok, mert mennyei Atyátok irgalmas. (Mt 5, 48; Lk 6, 36)
 
Jézus neve mellé odatesszük az Újév homlokára betlehemi ajándékként az újévi egyéni programot: a tökéletesebb és irgalmasabb életet.
 
(Mindszenty József: Hirdettem az Igét, 183-184. old.)