Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info

Az ellenzék a nemzetpolitikát támadva 2004. december 5-e szintjére térne vissza

A magyarországi baloldal még saját magát sem tudja meghatározni. Abban azonban egyetértenek, hogy a nemzetpolitikát támadni kell. Ha hatalomra kerülnének, teljesen lerombolnák a nemzetpolitikai intézményrendszert, gyakorlatilag 2004. december 5-e szintjére térnének vissza. Másról sem beszélnek, mint hogy nem kell szavazati jog meg állampolgárság. A nemzetrészeket, vagyis a magyarországiakat a külhoniakkal akarják összeugrasztani, amivel senki sem nyer, mindenki csak veszít – nyilatkozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Ma7 médiacsaládnak.
 
Az államtitkár kiemelte, hogy az iskolaválasztás a kulcsa mindennek. „Azt látjuk, hogy aki nem magyar intézményrendszerben nő fel és szocializálódik, hanem más közegben, szlovák, szerb, vagy román iskolákban, azok nagy része a magyarság számára elvész. Nekünk ebben a folyamatban, a magyar iskolaválasztás ösztönzésében nagy felelőségünk van. Míg van ráhatásunk, addig kell ezzel élnünk, és ezt tesszük is.”
 
A külpolitikai részről az a véleménye, hogy „a második világháború már nyolcvan éve befejeződött, ideje lenne végigbeszélni és rendbe tenni a múltat, mert ez még nem történt meg.Azért, hogy mi beszélünk a történelmi tényekről, a kitelepítésekről, a lakosságcsere-egyezményről, arról, hogy az embereknek el kellett hagyniuk a szülőhazájukat, nem kellene, hogy kritika érjen bennünket. Kellenének olyan alkalmak, amikor mindenki elmondhatná a sérelmeit. A borsi várkastély ünnepélyes átadásán Čaputová elnökasszony egyértelműen úgy fogalmazott: nincs olyan, hogy szlovák történelem 1918-ig, mert közös a történelmünk, közösek a királyaink, közösek történelmi nagyjaink, közösek voltak a sikereink és a kudarcaink is. Vagy amikor Trianon évfordulóján Igor Matovič meghívta a száz magyart. Ezeket a szándékokat kellene erősíteni, mert ezek kapaszkodók és előremutatók.”
 
A felvidéki magyar politizálásáról az a véleménye, hogy össznemzeti érdek, hogy a Szövetség végre újra ott legyen a pozsonyi törvényhozásban, és a magyarságot esetlegesen még nagyobb százalékban is képviselje, mint amennyi a magyarok számaránya.
 
A magyarországi választásokról szólva Potápi kiemelte, hogy „a magyarországi baloldal még saját magát sem tudja meghatározni. Abban azonban egyetértenek, hogy a nemzetpolitikát támadni kell. Ha hatalomra kerülnének, teljesen lerombolnák a nemzetpolitikai intézményrendszert, gyakorlatilag 2004. december 5-e szintjére térnének vissza. Másról sem beszélnek, mint hogy nem kell szavazati jog meg állampolgárság, hogy „öntjük a pénzt határon túlra“.  Gyakorlatilag a nemzetrészeket, vagyis a magyarországiakat a külhoniakkal akarják összeugrasztani, amivel senki sem nyer, mindenki csak veszít. Azt, amit mi 10-12 éve építünk – és itt nem a támogatásokra és a programokra gondolok, hanem a nemzeti összetartozás érzésére és élményére – sokkal nehezebb felépíteni, mint egy óvodát. Gyerekkorban kell a gondolatot elültetni, hogy a gyerekek már egész kicsit korban egységben lássák a nemzetet. Ne lepődjenek meg azon, hogy a határ túloldalán is magyarok élnek. Ezeket az eredményeket akarja lerombolni a baloldal, amelynek tagjai soha nem a magyar érdekeket, nem a magyar nemzetet szolgálják.”
 
Forrás: ma7.sk
(2022.01.03.)