Nem kötök kompromisszumokat, ez musical és nem rock and roll, nem csikidám

Április 8-án mutatják be az Erkel Színházban Lezsák Sándor és Szikora Róbert musicaljét, Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel. A Zsuffa Tünde azonos című regénye alapján készült produkciót Cseke Péter rendezi.

Nem kötök kompromisszumokat, a szívemből írtam a zenét, ez musical és nem rock and roll, nem csikidám. Kiváló társam, Kiss Gábor a hangszerelő. Mindegy, hogy milyen stílusa van egy dalnak, ha jó, akkor jó. Tehát, ezen a téren nincs kompromisszum. Mi a legjobbat akarjuk, és azt is csináljuk – közölte szerkesztőségünk felvetésére Szikora Róbert zeneszerző január 10-én az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje c. musical sajtónyilvános budapesti olvasópróbáján.
 
Cseke Péter rendező, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója a szereposztás ismertetése előtt arról beszélt, hogy sokan mondják „színházat csinálni nagyon egyszerű, vedd elő a legjobb írót, annak a legjobb darabját, a legjobb színészeket, a legjobb rendezőt, és adott a siker. Mi, akik színházzal foglalkozunk, tudjuk, hogy ez nem így van. Nagyon sok minden kell ahhoz, hogy valami sikeres legyen. Nekem nagyon fontos a Jóisten segítsége. Valami hasonlót éreztem, amikor tavaly márciusban Lezsák Sándor felkért egy Szent Erzsébetről szóló musical megrendezésére. Nem vagyok kezdő a szakmában, ilyenkor azt szoktam mondani, hogy megnézem a naptáram, elolvasom a szövegkönyvet, meghallgatom a dalokat, és utána döntök. De máris igent mondtam. Természetesen Lezsák Sándor munkássága, személye, emberi kitartása miatt. Ismertem verseit, színdarabjait, rockoperáját.” Úgy vállalta el a munkát, hogy még nem volt sem szövegkönyv, sem kész dalok, csak zenei alapok, dalvázlatok, amiket Szikora Róbert már évekkel ezelőtt elkészített és egy gyönyörű regény. Arról is szólt, hogy ritkaság, hogy egy rendező az első pillanattól kezdve csatlakozik az alkotói csapathoz. Nagyon harmonikusan dolgoztak együtt, ha voltak is kritikák egymás felé, azok építő jellegűek voltak. Két hónappal ezelőtt alakult ki az előadás végleges váza. Közben csatlakoztak hozzájuk az alkotótársak, így Károly Kati zenei vezető, Kiss Gábor, aki a hangszerelésért felel, Berzsenyi Kriszta a jelmeztervező, Szendrényi Éva díszlettervező, Madarász Zsolt a világítástervező, Benkő Dávid és Morvai Veronika a koreográfus és Szikora ajánlására Pataki András producer. „Két héttel ezelőtt megtartottuk a színészválogatást, és sikerült hazánk legkiválóbb színészeit magunk mellé állítani.”
 
A közel hetvenfős produkcióban 18 színész, 8 gyerekszereplő, 8 énekes-ensemble, 30 táncos, 2 kaszkadőr, 2 artista szerepel.
 
Ezt követően Cseke Péter ismertette a kettős szereposztást.
 
Erzsébet: Győrfi Anna és Békefi Viktória
Lajos:Vastag Tamás
Walter lovag: Dolhai Attila és Buch Tibor
II.András: Horányi László és Dóczi Péter
Gertrúd: Szekeres Adrienn és Fésüs Nelli
Zsófia: Vásári Mónika és Auksz Éva
Herman gróf: Szerednyey Béla és Kaszás Géza
Magister Konrád: Szabó P. Szilveszter
Guda: Varga Vivien és Grubics Blanka
Izolda: Fésüs Nelli és Katz Zsófia
Waltraud: Becz Bernadette
Volker: Chajnóczki Balázs
Béla: Dánielfy Gergő és Pásztor Ádám
Albert mester: Pusztaszeri Kornél és Faragó András
Henrik: Papp Attila és Varga Szabolcs
Godehard: Rusz Milán és Csuha Lajos
Vincentius: Barabás Kiss Zoltán és Szűcs Sándor
IX.Gergely: Varga Miklós és Benkő Péter
Öreg koldus, császár: Gerdesits Ferenc
 
A bemutatott jelmezek és díszlettervek arról biztosítanak minket, hogy a XIII. században érezhetjük magunkat. Zsuffa Tünde alakjai megelevenednek.
 
A musical 47 képéből ötöt mutattak be.
Az első a szentté avatásé. „Aki első akar lenni köztetek, az legyen mindenkinek a szolgája. Jézus szólt így a tanítványaihoz. És ezt tette Erzsébet is.”
 
A második Gertrúd és András jelenete. Gertrúd félti a lányát, fél, mert tudja, hogy őt nem szeretik a magyar főurak, és most Erzsébetet is külhonba küldik. Viszont András készül a szentföldi hadjáratra és most kell a szövetséget megkötni, mert a római pápa Frigyest támogatja.
 
Majd látjuk, halljuk, mikor András Walter lovagra bízza a lányát. „Egyik gyermekem sem olyan, mint ez a kislány. Isten kiválasztotta őt. Ő érzi az emberi lelkeket, beszélget velük és álmai valósággá válnak.” Ekkor esik szó a rózsacsodáról.
 
Utána hallhattuk Zsófia dalát, aki gyűlöli Erzsébetet, mert elveszi tőle a fiát.
 
A következő jelenetben Walter nekiszegezi a kérdést Lajosnak, hogy az „udvarban tartod és nőül veszed, vagy úgy kívánod, hogy térjen vissza hazájába?” Majd Lajos és Erzsébet szép kettőse következett.
 
Walter és II. András jelenetében a lovag figyelmezteti a veszélyre a királyt. Itt a király szövege aktualitással bír: „láttam Jeruzsálemben milyen katonái vannak a muszlim csapatoknak. Ezek ha egyszer ránk szabadulnak, akkor végünk. Az európai népek között nincs olyan összefogás, fegyelem, egymásért való kiállás.”
Béla és Erzsébet kettősében pedig elhangzik a címadó dal: az Ég tartja a Földet. Erzsébet jövendöl Bélának, megjósolja a mongol veszélyt, de azt is, hogy ő lesz a második honalapító.
 
Végül azt hallottuk, mikor Erzsébet az ispotályban rendelkezik a gyerekeiről Walter lovagnak.
 
Az elhangzott művek garanciát adnak arra, hogy valódi magyar zenemű születik.
 
Zsuffa Tünde elmondta, hogy a regény írása közben törekedett a történelmi hűségre. Erzsébet halálát szó szerint kimásolta a német krónikából. Erzsébet a világ leghíresebb magyar szentje, de nem beszélt már magyarul. Amikor találkozik fivérével, németül beszélgetnek. Viszont, mikor lelke a mennybe szállt, akkor magyarul énekelt. Ezért is mondtam az első novemberi sajtótájékoztatón, hogy ez a regény és ez a musical a hazaszeretetről szól. Arról is beszélt a szerző, hogy Ausztriában és Németországban is lesz német nyelven előadás, de valószínűleg csak 2023-ban. Idén Budapesten kívül Fertőrákoson és Sárospatakon is bemutatják a musicalt.
 
 
Fotón: Cseke Péter rendező, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, Lezsák Sándor író, dalszövegíró (Forrás: magyarkurir.hu)
 
m.a.
(2022.január 10.)