1989 – a nagy várossá nyilvánítási bumm éve – RETÖRKI kronológia

Magyarország településeinek ma több mint egytizede város. A Rákosi-korszakban a számuk még a 60-at sem érte el, majd a Kádár-korszakban lassú gyarapodás indult, amelynek az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció adott ugyan egy löketet, de kiemelkedő növekedés csak az 1980-as évek közepén következett be, ugrásszerű meglódulást pedig az 1989-es év hozott. Mi volt ennek az oka? Ennek járt utána írásában a RETÖRKI munkatársa, Tóth Judit.

Az 1950-es megyerendezéstől kisebb-nagyobb módosulásokkal kiépült járási rendszer 1984. január 1-jével megszűnt. A Politikai Bizottság (PB) erről már 1983. július 26-ai határozatában döntött, és egyúttal azt is kimondták, hogy azokat a nagyközségeket, amelyeknek párt- és tanácsi szervei városi joggal vannak felru¬házva, azaz döntően az egykori járási székhelyeket – a feltételek megteremtésétől függően, lehetőleg öt éven belül – indokolt várossá nyilvánítani. Ennek szellemiségében már 1984. január 1-jével 12 városi jogú nagyközség kapott városi címet, majd 1986. január 1-jével további 16. Ekkor úgy látták, hogy a maradék 19 városi jogú nagyközség várossá nyilvánítására a feltételek még nem értek meg, így a következő évek¬ben nem célszerű újabb nagyközségeket várossá nyilvánítani, ám hozzátették, a helyzet általános rendezésére három év múlva indokolt visszatérni. A Politikai Bizottság ennek megfelelően 1988 szeptemberében újra napirendre tűzte a kérdést, amelynek eredményeként mind a 19 városi jogú nagyközség és további 16 nagyköz¬ség várossá nyilvánítását javasolták. Összesen ugyan 41 nagyközség pályázta meg a városi címet, de 6-ról a PB úgy ítélte, hogy még nem felelnek meg a követelményeknek, az Elnöki Tanács 1989. március 1-jével azonban végül mind a 41 pályázó településnek városi rangot adományozott. Magyarország történetében valóságos bummként így az 1989-es esztendő lett az az év, amely a városok számának legnagyobb növekedését hozta. A szinte tömegesnek mondható várossá nyilvánítások hátterében a következő politikai megfontolás állt: „A városi jogállás nem igényel költségvetési többletjuttatást. Ugyanakkor kedvezően befolyásolja a lakosság közérzetét.”

A napjainkban elérhető kimutatásokból az látható, hogy a legtöbb várossá nyilvánítás Békés megyében történt, hiszen öt korábbi nagyközség (Battonya, Gyomaendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad) is városi címet kapott. Hajdú-Bihar esetén ugyan csak négy településnevet sorol fel a fent említett kimutatás, ám végeredményét tekintve 1989-ben itt is öt várossá nyilvánítás történt, sőt bizonyos megközelítésből nézve inkább hat. Balmazúj-város, Hajdúdorog, Biharkeresztes és Nádudvar mellett ugyanis Hajdúhadháztéglás is városi címet nyert. Ez utóbbi helységnév 1987-től létezett, Hajdúhadház és Téglás nagyközségek egyesítésével jött létre és 1989-ben ezen a néven is nyilvánították várossá. 1991-ben viszont a két település ismét különvált és egyidejűleg egyénileg is mindkettő városi címet kapott.

A megyei lapok, így a Békés Megyei Népújság és a Hajdú-Bihari Napló is részletesen beszámolt hasábjain március és április folyamán a városavató ünnepségekről, amelyekről egy későbbi írás keretében adunk majd képet. Ezek az események nem csupán az egyes települések életétében hozott változás miatt voltak jelentősek, hanem azért is, mert Grósz Károlytól Pozsgay Imréig a politikai élet első vonalába tartozó szereplők látogattak el az újdonsült városok avató ünnepségeire.
A városok számának gyarapodása az 1990-es években és az ezredforduló után is tovább folytatódott. A közigazgatás átalakításával 2010 után azonban felfüggesztették a várossá nyilvánításokat, így a 2011-es és a 2012-es esztendők is teljesen „városmentes” évek voltak, majd 2013-ban végül 18 település nyert városi rangot. Ez után nyolc év szünet következett, mígnem 2021-ben két nagyközség, a Pest megyei Kiskunlacháza és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogát kapott városi címet. A városok száma így 348-ra emelkedett hazánkban.
A várossá nyilvánítás rendjét Magyarországon az önkormányzati törvény szabja meg, a városi címet pedig jelenleg a köztársasági elnök adományozza.

Képek
1. Sarkadi városavató Medgyessy Péterrel.
Békés Megyei Népújság, 1989. április 1., címlap
Forrás: Hungaricana
2. A nádudvari városavató ünnepség Nyers Rezső részvételével.
Hajdú-Bihari Napló, 1989. március 20., címlap
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

 
Forrás: Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Facebook oldala
 

  (2022.04.18.)