Átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait

Aki Székelyföld magyar jövőjét támogatja, az a Kárpát Haza magyar jövőjét erősíti. Székelyföld nélkül nincs múltunk, nincs jelenünk, nincs jövőnk – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke november 5-én délelőtt a Pesti Vármegyeházán, ahol átadták a több mint negyven éve alapított Bethlen Gábor Alapítvány díjait.

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítvány hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, valamint kurátorai munkája révén, azok anyagi, szellemi és lelki támogatásával szolgálja a nemzetet.
 
Az alapítvány évente adományozott kitüntetései (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron-emlékérem, Teleki Pál-emlékérem) ösztönzik a magyarság – benne a diaszpóra – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét.
 
A Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) alapgondolatát, hogy szükséges egy szervezet, amely a kisebbségben élő magyarság helyzetére, szellemi értékeire irányítja a figyelmet, segélyezi a kisebbségben élőket és díjjal ismeri el a magyarságért végzett kiemelkedő tevékenységet, elsőként Bakos István fogalmazta meg 1979-ben, majd az év karácsonyáig hatvanöt neves közéleti személyiség támogatását nyerte meg. Az alapítvány 1980-ban kezdte meg működését, bár csak 1985-ben sikerült bejegyeztetni. Első díjazottjai között volt Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Sütő András.
Minderről Házi Balázs, az alapítvány titkára számolt be.  
November 5-én délelőtt a Pesti Vármegyeházán a Bethlen Gábor-díjat Szijártó István az irodalomtudomány kandidátusa, a Százak Tanácsa elnöke vehette át.
 
Bíró Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár, a BGA kurátora méltatását idézetekkel kezdte. „A történelem fölé csak a tudás emel. S bár az élet Tacitusszal sem jövedelmezőbb, de tudjuk, emberibb. A világ lealjasodott szellemével egy emelkedett lelkületet kell szembeállítanunk. Mi tudjuk, hogy a magyarságnak van erre ereje.” Tamás Áron szavaival: „Ahol állandó a munka és örökös a gond, ott a lélek is kitartóbbá válik.”
 
Bíró Zoltán hozzátette, hogy Szijártó István e szavakkal írja keserű, de bíztató figyelmeztetését a Százak Tanácsának tagjainak, mivel nyolcvan éves korára lemondott ügyvezető elnöki tisztéről. Megtudtuk, hogy ezt a tisztséget 1996-tól viselte nagy önfegyelemmel, kitartással, és egyedül rá jellemző munkakedvvel.
 
Kaposváron született, és a Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Egy segédmunkásév után kezdte el az egyetemet, az ELTE magyar–történelem szakán szerzett tanári diplomát az Eötvös Collegium diákjaként. Aztán visszakerült Kaposvárra, ahol a volt alma materében tanított 12 évet. 1976 és 1984 között a kaposvári Tanítóképző Főiskolán kortárs magyar- és világirodalmat tanított majd meghívták az Eötvös Collegium igazgatójának. Igazgatói megbízatásáról lemondva, 1992-ben kilépett a közszolgálatból, és bár még tizenöt évig volt az Eötvös Collegium Baráti Körének elnöke, létrehozta – az általa eredetileg a kollégium fiókintézetének tervezett – Balaton Akadémiát.
 
Bíró Zoltán szerint sokszínű a Százak Tanácsának tagsága, de amiben egyeznek, az a nemzet iránti szolgálat, és a magyarság képviselete. „A címben megjelenített Petőfi-idézet arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk, mert ha mi rosszul ítélünk, az ezredév is úgy ítél felőlünk – közölte a laudátor. „Szijártó István a Petőfi által vett idézettel figyelmeztet és inti bölcs magatartásra a Százak Tanácsának tagjait és most már minket is.”
 
A Márton Áron-emlékérmet Bárány Béla katolikus papnak, a Zuglói Páduai Szent Antal plébánia plébánosának ítélték oda. Bartos Mónika agrármérnök, országgyűlési képviselő méltatása elején egy közvetlen, kedves, mindenre odafigyelő papot mutatott be. Pedig kiderült, nem volt egyszerű az élete, és Istentől kapott okossággal tudta megúszni azt, hogy ne szervezzék be békepapnak. Azért lett pap, hogy igyekezzen olyan emberek támasza lenni, akiknek nincs semmilyen támaszuk. Amikor II. János Pál pápát meglőtték, akkor jött rá, hogy a papság bizony nem kihívásoktól mentes szolgálat. Sokat foglalkozott a fiatalokkal, hogy megóvja őket a hamis történelemszemlélettől. Tudta, hogy egy lángosos megfigyeli, jelentést ír róla, ezért úgy vitt 120 fiatalt kirándulni, hogy kis csoportokba indította őket útnak, és a célnál találkoztak. Mindig is azt vallotta és tanította, hogy a történelem egyben üdvtörténetet jelent.
 
Petrik Béla jogász, irodalomtörténész úgy mutatta be a Teleki Pál-érdemérem első kitüntetettjét, Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténészt, mint az első szerzetesnőt a magyar akadémikusok között.
 
Abban az évben lépett be a Szociális Testvérek Társaságába, amikor elkezdett tanítani a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, az akkor még Magyar Filológiai Tanszéken. Ugyanabban az évben tette első fogadalmát, amely évben megvédte a doktori értekezésemet. Egyazon évben tette örök fogadalmat, és jelent meg az első könyve, ez a doktori dolgozata monográfiává érlelt változata. Ezek szimbolikus egybeesések. Mondhatjuk, hogy a Gondviselés szervezte őket így egybe, az azóta is mindig egybefonódó párhuzamosságokat az élete meghatározó, fontos ajándékának tartja.
Petrik Béla kiemelte, hogy Gábor Csilla az élő példa arra, hogy a hit és a tudomány nem zárja ki egymást.
 
Mielőtt Bakos István művelődéskutató, a BGA alapító kurátora Muzsnay Árpád szatmári magyartanárt, újságírót, művelődésszervezőt, a Teleki Pál-érdemérem kitüntetettjét méltatta volna, leszögezte, hogy ez az érdemérem az alapítvány becsületrendje. Majd rátért Muzsnay bemutatására. Kiemelte, hogy a szatmári művelődésszervező volt az EMKE fő újjászervezője. 1941. június 21-én született Szatmárnémetiben. Kiskolcson és Batizon tanított, majd az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, később a Falvak Népe, ez utóbbi megszűnését követően pedig rövid ideig a Szatmári Friss Újság belső munkatársa. 2003-ban az RMDSZ alkalmazottjaként ment nyugdíjba. A rendszerváltást követően újjáalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egyik szervezeti elnöke volt.
Sokat tett Kölcsey, Dsida emlékének megőrzéséért. A szatmárnémeti Kölcsey-szobor avatásán például több ezren vettek részt. Az első Dsida-megemlékezésre annyian jöttek el, hogy a színház kakasülője is megtelt.
 
Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnöke szintén megkapta az érdemérmet. Őt Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke laudálta. Dr. Messik Miklós 1952.december 4.-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte. Az egyházi gimnázium elvégzése után - mert esélye sem lehetett az 197o-es évek elején, hogy felvegyék az ELTE Bölcsészettudományi Karára-, nem lévén más lehetőség, így vendéghallgatóként az egyetem Történettudományi- és Régészeti tanszékek előadásait látogatta. S ahogy módja és lehetősége nyílt, azonnal beiratkozott az ELTE Jogtudományi Karára, itt jogtörténetből írta szakdolgozatát, majd doktori diplomát szerzett. 1994-ben, a BME Építésztörténeti Tanszék Műemlékvédelem Szakán másoddiplomásként tett szakvizsgát. S mindeközben már publikál, újságírói, majd országjárás vezetői tanfolyamok kitűnő bizonyítványainak megszerzésével vezet csoportokat a magyar múlt értékeinek gondos bemutatásával. Előadásokat tart itthon, s határainkon túl a megszerzett, s egyre bővülő útjairól, a magyarság alig ismert múltjáról. 2001. január 15-én, 16 alapító taggal létrejön a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület – a MEVE-, melynek elnöke: Dr. Messik Miklós.
Béres József felhívta a figyelmet arra, hogy Messik mindenütt a magyar emlékeket kereste, keresi. Közel 500 előadást tartottak. Filmeket készítettek.
 
Félszáznál is több témában nagyméretű fotódokumentációs kiállítások következnek. Néhány példa: Rákóczi és kuruc emlékek Európában, a Kossuth-emigráció Európában, 1956 emlékezete. Cselekedeteivel, helytállásával az igaz magyar múlt feltárását segítő munkásságával meghatározó módon segíti hazánk kultúráját.
 
A Székelyföld Jövőjéért Ösztöndíjat Kovács Petrának, a Babes–Bolyai Tudományegyetem másodéves hallgatójának ítélték oda. Mentora, hajdani líceumi tanára, Tókos Ibolya elmondta, hogy „Petránál a tehetség szorgalommal és alázattal társult.” Szinte minden évben díjat nyert, sőt volt, hogy kettőt is. Nem volt olyan év, mikor ne lett volna osztályelső. Minden diák példaképe volt a Székely Mikó Kollégiumban. Sőt Petra nem csak kiváló bölcsészhallgató, de remek sportoló is. Tókos Ibolya abban bízik, hogy Kovács Petra „szülőföldje hasznát fogja szolgálni.”
 
Zárszavában Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke leszögezte, hogy alapítványuk a „kezdetektől, soha nem tért el az alapítók levelétől, annak minden gondolatától, célkitűzésétől. Tehát rendíthetetlen maradt. Nincs egyetlenegy olyan név a körülbelül 1500 kitüntetett közül, akit utólag talán szégyellni kellene. Ez a mai, ünnepi díjátadó is érzékelteti azt, hogy aki Székelyföld magyar jövőjét támogatja, az a Kárpát Haza magyar jövőjét erősíti. Székelyföld nélkül nincs múltunk, nincs jelenünk, nincs jövőnk.”
 
m.a.
Fotón: Szijártó István az irodalomtudomány kandidátusa, a Százak Tanácsa elnöke átveszi Lezsák Sándortól (j), az Országgyűlés alelnökétől, a BGA kuratóriumának elnökétől a Bethlen Gábor-díjat.
A fotót Demeter Péter készítette.
(2022.11.05.)