Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


A volt francia elnök elismerte, hogy nem akarták a minszki megállapodásokat betartani a háború előtt

A megállapodásokkal időt akartunk adni Kijevnek arra, hogy megerősítse hadseregét – mondta Francois Hollande volt francia elnök a Kyiv Independent című ukrán állami lapnak. Tehát hazudtak.

„Angela Merkelnek igaza volt <…> 2014 óta Ukrajna megerősítette katonai potenciálját. Az ukrán hadsereg valóban egészen más, mint 2014-ben volt. Jobban kiképzett és jobban felszerelt lett. A minszki megállapodások érdeme, hogy Kijev ilyen lehetőséget kapott” – mondta a politikus.
 
Szerinte a 2014 utáni geopolitikai helyzet nem volt kedvező Ukrajna számára, és a Nyugatnak szüksége volt egy kis szünetre. Hollande 2012 és 2017 között volt francia államfő.
 
A Zeit című lapnak adott december eleji interjújában Merkel a minszki megállapodások célját úgy jellemezte, hogy időt akarnak adni Ukrajnának a megerősödésre. Szerinte mindenki megértette, hogy a problémát nem sikerült megoldani, és a konfliktus az országban befagyott. Mégis, 2014-ben a NATO nem tudott annyi fegyvert biztosítani Kijevnek, mint most.
 
Vlagyimir Putyin elismerte, hogy a volt német kancellár kijelentése meglepetésként érte. Az elnök mindig is feltételezte, hogy a német hatóságok őszinték Oroszországgal.
 
A kelet-ukrajnai helyzet rendezését célzó, 2015-ben aláírt minszki megállapodások tűzszünetet, a nehézfegyverek kivonását az érintkezési vonalról, valamint alkotmányos reformot irányoztak elő, amelynek kulcsfontosságú elemei a decentralizáció és a Donyeck és Luganszk régiók egyes területeinek különleges státuszáról szóló törvény elfogadása lett volna. Ezt a tervet Kijev soha nem hajtotta végre.
 
Szeptember végén népszavazást tartottak a Donyecki, a Luganszki Népköztársaságokban, valamint a Herszon és Zaporozsje régiókban, ahol a szavazók elsöprő többsége az Oroszországhoz való csatlakozást támogatta. Vlagyimir Putyin és a regionális vezetők a Kremlben megállapodásokat írtak alá az új területek Oroszországba fogadásáról.
 
Február 24. óta különleges katonai művelet folyik Ukrajnában. Az államfő végső céljának a Donbassz felszabadítását és az Oroszország biztonságát garantáló feltételek megteremtését nevezte.
 
Ennek fényében az USA és NATO-szövetségesei több tízmilliárd dollár értékben támogatják Kijevet fegyverszállításokkal. Moszkva többször kijelentette, hogy a nyugati fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust, a fegyverszállítások pedig az orosz hadsereg legitim célpontjává válnak.
 
Forrás: szekelyfold.ma
(2023.01.01.)