Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


A Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlése – RETÖRKI KRONOLÓGIA

1989. március 11-12-én tartotta meg I. Országos Gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. Az 1988. szeptember 3-án hivatalosan is megalakult társadalmi szervezet tagjainak létszáma 1989 januárjában érte el a tízezret. A szeptemberben elfogadott ideiglenes alapszabály értelmében össze kellett hívni az Országos Gyűlést.

A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, majd Csoóri Sándor és Bíró Zoltán kapott szót. Bíró Zoltán beszámolt az ideiglenes elnökség eddigi munkájáról, majd bejelentette az ideiglenes elnökség lemondását. Ezt követően Lezsák Sándor elmondta az MDF szervezeteiről, hogy a tagság létszáma már 13 200 fő, s az MDF 157 városi és 208 községi szervezettel rendelkezik. Végül Joó Rudolf az MDF nemzetközi kapcsolatairól beszélt – olvasható a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár honlapjának Kronológia c. menüpontjában
 
Az első napon Für Lajos, majd Csurka István elnökölt. A beszámolók után megkezdődött a vita az MDF program- és alapszabály-tervezetéről, a mozgalom lehetőségeiről és feladatairól.
 
A vitában a küldöttek részéről több mint száz felszólalás hangzott el, legtöbben a párttá alakulás kérdésének lehetőségeit és esélyeit vizsgálták. A Magyar Demokrata Fórumot ekkor már nem sok minden választotta el a pártszerű működéstől, mivel választott vezetősége, politikai programja, szervezett tagsága volt, valamint azt is bejelentette, hogy a következő választásokon jelölteket kíván indítani.
 
A párttá alakulás kérdéséről az MDF alapítói és vezetői is többféleképpen vélekedtek, ebben a kérdésben nem volt köztük konszenzus. Bakos István, Fekete Gyula és Csurka István nem támogatta a párttá alakulást, Lezsák Sándor és Bíró Zoltán meg akarta várni az alkalmas pillanatot, Kulin Ferenc viszont határozottan mellette foglalt állást A párttá alakulás mellé állók azt szerették volna, ha az MDF minél hamarabb politikai tényezőként jelenik meg, s így jobban fel tud készülni a választásokra; míg az ellenzők attól féltek, hogy ki fognak lépni azok, akik az MDF-ben, mint mozgalomban gondolkoznak, s semmilyen politikai párt tagjai nem szeretnének lenni. A kérdéssel kapcsolatban Bíró Zoltán ekkor így nyilatkozott: „elkerülhetetlen, hogy az MDF – amennyiben részt kíván venni a politikai életben – előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásokon.”
 
Az Országos Gyűlés résztvevői a kérdéssel kapcsolatban végül nagy többséggel Csengey Dénes javaslatát fogadták el, hogy alakuljon egy pártszerveződést előkészítő bizottság, amely két hónap múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. Az öttagú előkészítő csoport tagja Bíró Zoltán, Furmann Imre, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor és Sólyom László lett. Őket bízták meg azzal a feladattal, hogy készítsenek előterjesztést a kérdésről. Ennek elkészülte után ezt először az elnökség, majd április 29-én a választmány is megvitatta. Itt úgy határoztak, hogy a kérdést a tagságnak kell eldöntenie, ezért a vidéki és kerületi szervezetektől is állásfoglalást kértek június 1-jei határidővel. Végül csak 1989. június 24-én született meg a döntés a párttá alakulásról. A késleltetésnek fontos tényezője volt az is, hogy hogy egy párt megalakításnak komoly anyagi és infrastrukturális feltételei vannak, amit akkor a Magyar Demokrata Fórum saját forrásból nem tudott volna finanszírozni.
 
Az Országos Gyűlés vasárnap folytatódott, a második nap elnöke Fekete Gyula volt, s ekkor került sor a tisztségviselők megválasztására. Az 1988. szeptember 3-a óta kilenc taggal Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor működő ideiglenes elnökség tagjai közül Joó Rudolf és Kiss Gy. Csaba nem indult, így az újonnan megválasztott elnökség 8 fővel egészült ki. A következő Országos Gyűlésen az MDF élére megválasztott Antall József is jelöltette magát az elnökségbe és a választmányba, azonban hosszúra nyúlt és sikertelennek értékelt beszédét követően végül visszalépett az elnökségbe való jelöltségtől, a választmányba kerüléshez pedig kevés szavazatot kapott. Az új, immár a küldöttek által választott elnökség a következő 15 tagból állt: Bíró Zoltán, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Furmann Imre, Für Lajos, Keresztes K. Sándor, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Sólyom László, Szabad György, Szabó Tamás. A legtöbb szavazatot Csengey Dénes kapta, az elnökség tagjai maguk közül az MDF ügyvezető elnökének Bíró Zoltánt választották meg.
 
Az elnökség mellett sor került az Országos Választmány tagjainak megválasztására is, a küldöttek leadták szavazataikat, s az első 60 legtöbb szavazatot kapott személy került be a választmányba. További 5 fő a biztosított megyei képviseleti jog alapján került be, így összesen 65 tagú választmány jött létre. Emellett megválasztották az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság 8 tagját, valamint a 7 tagú Számvevő Bizottság tagjait is. Továbbá elfogadtak egy olyan határozatot is, mely szerint más pártnak a tagja nem lehet az MDF választott tisztségviselője.
 
Sor került az Alapszabály és a program elfogadására is, továbbá jóváhagytak egy politikai nyilatkozatot Szabadságot, függetlenséget, demokráciát címmel. „A Magyar Demokrata Fórum célja: hogy hazánk kiemelkedjék mostani erkölcsi, politikai és gazdasági válságából, és Magyarország ismét európai kultúrájú, civilizációjú független és demokratikus ország legyen, szabad, öntudatos, elégedett és erkölcsös állampolgárok hazája.” A dokumentumban összesen huszonegy pontban fogalmazták meg konkrét céljaikat, melyek lényege, hogy nemzeti önrendelkezést, parlamenti demokráciát, gazdasági megújulást és az egyetemes magyarság érdekeinek képviseletét követelték. Ugyanakkor a küldöttek azt is leszögezték, hogy az Országos Gyűlés változatlanul az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásában látja a magyar társadalom megújulásának első lépését.
 
Az I. Országos Gyűlés a munkahelyeken megalakuló munkástanácsokkal kapcsolatban is állásfoglalást adott ki. „A tanácskozáson résztvevők úgy határoztak, hogy az ideiglenes munkástanács elnevezést használják. Céljuk, hogy az ilyen jellegű szervezetek politikai-érdekvédelmi feladatokat lássanak el.” Továbbá javasolták a minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének összehívását a romániai helyzet miatt, és elhatározás született arról is, hogy az MDF napilapot indít.
 
Összességében eredményesen zárult az I. Országos Gyűlés, mivel elfogadták az új Alapszabályt és programot, megválasztották az elnökséget, a választmány és a bizottságok tagjait. Ugyanakkor voltak, akik csalódottak voltak a párttá alakulás elmaradása miatt.
 
A rendezvény kapcsán Szűrös Mátyás így nyilatkozott az aktuális politikai helyzetről: „Úgy vélem, hogy a jelenlegi parlament is képes az alkotmányozásra. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az MDF párttá alakulása nélkül képes lesz képviselni tagságának politikai céljait. Helyesen látja az ideiglenes vezetőség, hogy Magyarország még nem érett e koalíciós kormányzásra. Szerintem ezen az átmeneti időszakon közös erővel, közös megegyezéssel juthatunk túl, s ebben segítséget jelenthet az MDF szélsőségektől mentes politizálása.”
 
Bíró Zoltánt már a jövőről, az MDF választások utáni terveiről is kérdezték „Egy esetleges koalíció feltételei csakis az új választások után alakíthatók ki – hangsúlyozta Bíró Zoltán. – E koalíciót nem a nép feje fölött, valamilyen kerekasztalnál, hanem a teljes nyilvánosság megteremtésével szabad csak megkötni. […] az országgyűlési választásokig – a hivatalban lévő parlament törvényhozó munkájának folytatása mellett – egy, a választójogi törvényről és a választásokra szóló előzetes konszenzusról döntő alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását tartja továbbra is indokoltnak az MDF.”
 
Míg az MDF későbbi sajtószóvivője, Kiss Gy. Csaba a szervezeten belüli irányzatokról mondta el gondolatait, melyek alapvetőek voltak a szervezet akkori és későbbi önmeghatározását illetően: „a Magyar Demokrata Fórum mozgalomként koalíciós szervezet, három fő irányzat található benne, a kereszténydemokrata, a liberális és a harmadik utas.”
 
Az I. Országos Gyűlésről több neves külföldi sajtóorgánum is beszámolt, így cikkek jelentek meg a Times-ban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Neue Züricher Zeitungban, a párizsi Liberationban és a lengyel Tygodnik Powszechny-ben.
 
Másnap, március 14-én pedig egy ünnepélyes záró nagygyűlésre került sor a Sportcsarnokban, ahol Csurka István és Für Lajos mondott beszédet, utóbbi további cselekvésre, tagtoborzásra ösztönözte a jelenlévőket. Végül a gyűlés zárásaként Stefan Wilkanowicz a lengyel Állampolgári Bizottság üdvözletét tolmácsolta.


 
Forrás: kronologia-archivum.retorki.hu
 

 
(2023.03.12.)