RETÖRKI KRONOLÓGIA - A Fiatal Demokraták Szövetségének megalakulása

1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban alakult meg az első olyan alternatív szervezet, amely ugyan ifjúsági szervezetként, de kifejezetten politikai-közéleti tevékenységre vállalkozott. A Fiatal Demokraták Szövetsége részt kívánt venni az ifjúsággal kapcsolatos döntések meghozatalában, nem fogadta el, hogy a fiatalok érdekeinek képviseletében csak egyetlen politikai szervezet létezhet, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).

A rendszerváltás történetében az ellenzéki szerveződések közül a Fidesz megalakulása a legjobban dokumentált alapítás, leginkább azért, mert ez volt az első olyan csoport, amely határozottan politikai szervezetet hozott létre – olvasható a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár honlapján Rapali Vivien Regina tudomány segédmunkatárs írásában.
 
 A ’80-as évek egyetemi-főiskolai ifjúsága a rendszer kibontakozó válsága idején szocializálódott. A romló életszínvonal, a perspektívák beszűkülése mellett nem tudták elfogadni, miért ne követhetnék a vonzó nyugati mintákat, miért kellene elfogadniuk a fennálló szocialista rendszert és az általa meghatározott, gyakran beszűkült kereteket. A viszonylagos szabadságot és tájékozódási lehetőségeket kínáló egyetemi élet kiváló helyszín volt ahhoz, hogy intézményi formákat keressenek autonómiaigényeik kielégítéséhez.
 
1988 elején Diczházi Bertalan, a Klubtanács tagja kereste meg a szervezet megalapításának ötletével Kövér Lászlót. Eredetileg a Hálózathoz hasonlóan felhívás közreadását tervezték, hogy a jelentkezőknek legyen alkalmuk végiggondolni, milyen szervezetet is szeretnének létrehozni. Amikor 1988. március 30-ra meghívták a Jogász Szakkollégiumba a különböző kollégiumok, klubok és körök mintegy ötven képviselőjét, Diczházi javaslatát beható vita után elvetették, mivel a szervezet azonnali megalakításának hívei kerültek többségbe. A Fidesz alapító nyilatkozata3 a kezdeményezés célját „új, önálló és független ifjúsági szövetség” létrehozásában szabta meg, amely „tömöríti a politikailag aktív, radikális reformer ifjúsági csoportokat és egyéneket”. A szervezet elsősorban a KISZ-szel szemben kívánt alternatívát állítani, ebben látták ugyanis az újonnan alakult szövetség legfőbb vonzerejét. A szervezethez való csatlakozáshoz is csak a KISZ-tagságot tekintették kizáró oknak, az MSZMP-tagságot nem.
 
 
A szervezet megalakulása körül ugyanakkor nagy volt a bizonytalanság. Kövér László visszaemlékezése szerint az alapító tanácskozás közben váratlanul párt- és KISZ-funkcionáriusok jelentek meg a kollégiumban: „Az MSZMP KB-tól Vass László felhívta a figyelmünket: van a pártnak egy ifjúságpolitikai határozata, amely az ifjúsági törvénnyel szemben azt mondja, hogy csak egyetlen politikai szervezete lehet a magyar ifjúságnak, a KISZ. De mi ezt nyugodt szívvel hagyjuk figyelmen kívül, hiszen nem vagyunk párttagok, és a párthatározat ránk nem vonatkozik, csak a törvény. Mindenesetre jelzésnek fogtuk fel: szemet hunyhatnak, de büntetőeljárást is kezdeményezhetnek”– idézi Kövér.
 
A további súrlódásokat és a születő új politikai szervezet elbukását kiküszöbölendő, Orbán Viktor, alapító tag nyomban tájékoztatta az MTI-t a szövetség
megalakulásáról, és minden jelentős lapnak elküldte a nyilatkozat szövegét. Április 1-jén Orbán Viktor, Kövér László, Deutsch Tamás és Németh Zsolt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Fidesz megalakulásáról. Kinyilvánították, hogy magukat nem tekintik ellenzéki szervezetnek, de a radikális változásokat akarják elősegíteni, és szükségesnek tartják, hogy a különböző álláspontot vallók szervezetileg is elkülönüljenek. A nemzetközi és hazai sajtótájékoztatás és a nyilvánosság ellenére is, az április 6-i Politikai Bizottság ülése után, április 8-án öt alapító tagot, Andrási Miklóst, Csaba Ivánt, Kövér Lászlót, Orbán Viktort és Rácz Andrást is beidéztek a rendőrségre, és figyelmeztették őket, hogy alkotmányellenes tevékenységet folytatnak. A beidézett fiatalok az Alkotmányra hivatkozva visszautasították a vádakat. Nem ismerték el jogszerűnek a rendőrhatósági figyelmeztetést, amelyet „törvényellenes szervezet létrehozására irányuló tevékenység” miatt szabtak ki rájuk. A Fiatal Demokraták Szövetségnek alapításakor a Rajk-szakkollégium és a Bibó-szakkollégium diákjai, nevelői játszották a főszerepet, többségben voltak a jogászok, ők pedig pontosan ismerték azokat a jogi kereteket, amelyek alapján a szervezet legális működése biztosított lehetett. A hatalom fellépése, és az általa alkalmazott megfélemlítési eszközök, úgy, mint a rendőrségi figyelmeztetésről szóló rövid MTI hír közlése az országos médiában, nemcsak felértékelték az új szervezetet, hanem széles körű szolidaritást is kiváltottak irányába.
 
A Fidesz megalakításával az ifjúságpolitika területén létrejött a politikai pluralizmus, mivel a szervezet már nemcsak mozgalomként, hanem szervezett politikai erőként kívánt szerepet vállalni a döntések előkészítésében és meghozatalában. A szervezet pár hónap alatt többezres létszámra tett szert, megnyilatkozásai, akciói nemcsak az ifjúság körében, hanem országosan is visszhangot keltettek. Az 1988-as Fidesz-ügy után az is kiderült, hogy nem célravezető a jogszabályokra hivatkozó erőszakos fellépés az ellenzékkel szemben. A párt a szervezet felszámolására tett kísérlete és annak kudarca már hatalmának gyengülését mutatta, ráadásul a fiatalok vezető magját megerősítette abban, hogy a radikális magatartásuk célravezető lehet. Az a körülmény, hogy a Fidesz megalakulása első percétől éles konfliktushelyzetbe került, a résztvevő fiatalok többségében megerősítette az antikommunista beállítottságot és az alkudozásokat elvető magatartást.
 
Képen: Áder János, a FIDESZ kampányfőnöke és Kövér László képviselőjelölt a Fidesz választási irodájában. (1990. február 13.)
 
 
Forrás: kronologia-archivum.retorki.hu
 

 
(2024.03.30.)