Húsz éve avatták boldoggá Teréz anyát, a szegények angyalát

2003. október 19-én a Vatikánban avatták boldoggá kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas katolikus apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját, akit hét éve szentként is tisztelhetünk.

Teréz anya 1910. augusztus 27-én Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született kisbirtokos albán paraszt lányaként Szkopjéban. 12 éves korában a katolikus elemi iskola tanulója volt, amikor egy belső hang a szegények megsegítésére szólította fel. Ettől kezdve céltudatosan készült a misszionáriusi tevékenységre, és 18 évesen Írországban belépett a Loreto Nővérek Rendjébe, amelyik együtt dolgozott a kalkuttai érsekséggel, s felvette a Teréz nővér nevet, amit Lisieux-i kis Szent Teréz iránti tiszteletből választott. Néhány hónapos dublini képzés után, 1929 januárjában érkezett Kalkuttába, ahol 1948-ig tanított a St. Mary Főiskolán. 1937. május 24-én tette le utolsó rendi fogadalmát, megfogalmazása szerint “Jézus jegyese” lett “az örökkévalóságig“, és ekkor kapta a Teréz anya nevet is.
 
1946-ban, miközben Dardzsilingba utazott a vonaton, hogy tüdőbetegségét kezeltesse, amikor meghallotta a jézusi hívást, hogy a legszegényebbek között szolgálja őt. 1948-ban engedélyt kért és kapott XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a közösséget és független apácaként Kolkata nyomornegyedében dolgozhasson, ezért 1949-ben felvette az indiai állampolgárságot. Egy patnai amerikai iskolában kitanulta az ápolónői munkát, s elkezdte összeszedni, ápolni, tanítani a kalkuttai utcák gyerekeit, hajléktalanjait.
 
1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást az új szerzetesrend megalapítására. Hitvallásuk: „Szerzetesek vagyunk. A nap huszonnégy órájában Jézus Krisztust szolgáljuk.” A Szeretet Misszionáriusai rend hivatása Teréz anya szavaival: „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”. Esküje azt jelenti, hogy a misszionáriusok nem dolgozhatnak a gazdagokért, és nem fogadhatnak el fizetséget munkájukért. A szabad szolgálat a szegényeket segíti, a közösség minden anyagi bevétele adományból származik. Hamarosan önkéntes támogatók segítették, a kalkuttai egyházi szervezetek, városi hivatalok pedig anyagilag támogatták. Létrehozott egy kórházat a súlyos betegek számára, otthont alapított az elhagyott, rosszul táplált, fizikailag vagy lelkileg sérült gyermekeknek.
 
Világszerte elismert tekintély lett: gyógyította a betegeket, istápolta a leprásokat, közben fáradhatatlanul utazott a világ számos országába, rendje alapítványokkal, kórházakkal, szociális otthonokkal gyarapodott világszerte. Magyarországon 2 alkalommal is járt, a rend magyarországi megalakítására 1989-ben nyílt lehetőség, a négy nővér Érden telepedett le. A jelképpé vált apáca mozgalma nemzetközi lett, keresztény hitben fogant életfilozófiája az egész világon a legkülönbözőbb vallási felekezetek körében talált követőkre. A “szegények angyala” által alapított irgalmasrendnek jelenleg mintegy 4000 tagja van a világ 123 országában.
 
Tevékenységét sok kitüntetéssel ismerték el, ezek közül a legnagyobb volt az 1979-ben neki ítélt Nobel-békedíj a szegények és a nélkülözők, a betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért, és a díj történetében ő volt a hatodik női kitüntetett. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6.000 dollárt a szegényeknek juttatta el. A Szeretet Misszionáriusainak kolkatai házát 1986. február 3-án II. János Pál pápa is meglátogatta. Teréz anya ezt a napot élete legboldogabb napjának nevezte.
 
Az élet himnusza
 
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!
 
Teréz anya 1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg. Bár ő maga túlzásnak tartotta, halála után két héttel felállították életnagyságú szobrát az általa vezetett rendház előtt. Népszerűségét mutatja, hogy szobrot állítottak neki Rómában, s az albán kormány úgy döntött, róla nevezik el a tiranai repülőteret.
 
A már életében szentként tisztelt Teréz anya boldoggá avatási folyamata halála után két évvel, 1999. július 26-án megkezdődött, miután II. János Pál pápa eltekintett az egyébként szokásos ötéves várakozási időtől. A rendszerint több évtizedig eltartó folyamat rendkívüli gyorsasággal haladt, és a Vatikán 2002 októberében elismerte a boldoggá avatáshoz szükséges feltételt. II. János Pál pápa 2002. december 20-án aláírta a rendeleteket, lezárva a boldoggá avatási eljárást. Az egyház újabb kori története során még egyetlen hasonló eljárást sem fejeztek be ilyen gyorsan, mint az övét.Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában boldoggá avatta.
 
A szentté avatáshoz szükség volt egy csodára.
 
A csoda egy 35 éves brazil mérnök tudományosan nem megmagyarázható gyógyulása volt 2008. december 9-én. A férfi betegsége előtt nem sokkal nősült. 2008 első hónapjaiban kezdődött a kálváriája: az év végére nyolc agytályogot diagnosztizáltak nála. A kórházi kezelés hatástalan volt, az eredményei az agyvíz termelődése miatt egyre rosszabbak lettek, állapota véglegesen leromlott. A diagnózis ez volt: többszörös agytályog, elzáródás következtében kialakult hidrokefalusszal. Korábban végeztek már rajta veseátültetést, immunrendszert gyengítő szereket kapott. Kritikus állapotba került, minden valószínűség szerint meghalt volna a hatástalan kezelés után műtét nélkül.
 
December 9-én vitték a műtőbe: ekkor már kómában volt. Technikai okok miatt azonban a műtétet nem kezdték el. Amikor a sebészorvos fél óra múltán visszatért a műtőbe, meglepődve tapasztalta, hogy a páciens ébren van, ül, tünetmentes, teljesen a tudatánál van, és azt kérdezi tőle: „Mit keresek én itt?” Az orvos így vallott az esetről: „Soha nem láttam ehhez hasonlót, tizenhét éves praxisom során a hasonló esetekben mind meghaltak a betegek. Nem tudok tudományos, orvosi magyarázatot adni rá.” A vizsgálatok megerősítették, hogy a betegség rövid idő alatt elmúlt, minden következmény nélkül. A gyógyult férfi újra munkába állt, és folytatta korábbi életét. 2014. december 10-én mondta ki egyhangúlag az orvosi bizottság, hogy a gyógyulás tudományosan nem megmagyarázható.
 
A tanúvallomások bizonyítják, hogy számos imádságban fordultak a beteg gyógyulásáért Teréz anyához, különösen műtétje tervezett napján. Felesége – amikor látta, férje állapota milyen súlyos – azt kérte ismerőseitől, imádkozzanak az általa annyira tisztelt boldoghoz: „Mondjátok meg Teréz anyának, hogy gyógyítsa meg!” A műtőben való várakozás félórányi idejében éppen egy pappal és családtagokkal fohászkodtak Teréz anya közbenjárásáért a kórházi kápolnában. A teológusokból álló bizottság álláspontja is egyöntetű volt: ők arról nyilatkoztak, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolat van Teréz anya segítségül hívása és a hirtelen gyógyulás között.
 
Ferenc pápa 2015. december 17-én engedélyezte a szentté avatási dekrétum kihirdetését, 2016. március 15-én pedig bejelentette, hogy 2016. szeptember 4-én szentté avatják Teréz anyát, amely végül aznap, egy vasárnapi szentmise keretében történt meg.
 
Forrás: magyarkurir.hu. ma7.sk
(2023.10.17.)