Ma van Szent II. János Pál pápa liturgikus emléknapja

A boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt, valamint két Árpád-házi királylányt, Kingát, IV Béla királyunk leányát, szent Margit és boldog Jolán nővérét Lengyelország és Litvánia védőszentjeként, valamint Nagy Lajos királyunk leányát, Hedviget is kanonizálta.

II. János Pál a 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, egyben az első lengyel Szent Péter trónján. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. Karol Wojtyłaként született későbbi egyházfő keresztnevét Magyarország utolsó uralkodója után kapta. Pápaként hitet, reményt és elszántságot adott a Közép- és Kelet-Európa kommunista megszállás alatt sínylődő népeinek.
 
Utazó pápának is hívták. Nem véletlenül: péteri szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte: 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot. Róma püspökeként az örök város szinte összes plébániáját meglátogatta. Kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én. Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott. A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt pápasága alatt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.
 
Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án a lengyelországi Krakkótól félszáz kilométerre lévő kisvárosban, Wadowicében született. Édesapja nagy tisztelője volt Magyarország utolsó királyának, IV. Károlynak, utána nevezte el fiát Karolnak. A monarchia utolsó uralkodója iránti tisztelet érzete az ifjú Wojtyłára is átragadt, nem véletlen, hogy évtizedekkel később, már pápaként, 2004-ben boldoggá avatta.
 
Korán árvaságra jutott: édesanyja, Emilia Kaczorowska 1929-ben meghalt, bátyját, Edmundot, aki orvos volt, 1932-ben, édesapját pedig a náci megszállás alatt, 1941-ben veszítette el. A krakkói Jagelló Egyetemre 1938-ban iratkozott be, de azt a nácik egy évvel később bezárták.
 
Karol először egy kőfejtőben, majd a Solvay vegyi gyárban dolgozott. 1942-ben elkezdte tanulmányait az Adam Stefan Sapieha bíboros irányítása alatt álló, illegalitásban működő krakkói szemináriumban. Ebben az időben tagja volt egy szintén földalatti színháznak is.
A háború után, 1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen a francia domonkos szerzetes, Garrigou-Lagrange irányítása alatt tanult. Egy ízben meglátogatta Pio atyát. Egy osztrák bíboros, Alfons Stickler elmondásából tudjuk, hogy a stigmatizált szerzetes ekkor azt mondta az ifjú Karol Wojtyłának, hogy „egy nap az Egyház legmagasabb pontjára emelkedik.” Sok-sok évvel később, 1962-ben, Wojtyła már püspökként levelet írt Pio atyának, akit arra kért, hogy imádkozzon az egyik barátjáért, dr. Wanda Poltawskáért, aki rákban szenved. Néhány héttel később dr. Poltawska rákja elkezdett csökkenni. Az orvosok nem találtak magyarázatot a spontán gyógyulásra. Mindezek után talán nem meglepő, hogy Pio atyát II. János Pál pápa 1999-ben boldoggá, 2002-ben pedig szentté avatta.
 
Karol Wojtyła 1958. július 4-én lett krakkói segédpüspök. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). Hat évvel később, 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.
 
Karol Wojtyła részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában.
 
Pápává I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották. Elődje iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét.
 
Homíliájában hangzott el először a híres „Ne féljetek!” felszólítása, amelyet később, főleg Közép- és Kelet-Európa kommunista megszállás alatt sínylődő népeinek címezve még jó sokszor megismételt, hitet, reményt és elszántságot adván a diktatúrában élő embereknek.


Egy török férfi, Mehmet Ali Ağca 1981. május 13-án lőtt rá. A pápa az életben maradását a fátimai Szűzanya csodálatos közbenjárásának tulajdonította.
 
Valószínűleg a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel Moszkva veszélyesnek tartotta azt az erkölcsi tartást, amit a szláv pápa Kelet-Európa népeinek adhat.
A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. Mindenesetre a portugáliai Fatimában 1982. május 12-én egy újabb merényletet is megkíséreltek ellene, de a testőrség ezúttal idejében útját állta az ártó szándéknak.
 
Pápasága alatt II. János Pál 14 enciklikát adott ki, emellett számos apostoli levelet, apostoli buzdítást és apostoli konstitúciót írt. Több száz boldoggá és szentté avatást ünnepelt, Lisieux-i Szent Terézt az Egyház doktorává avatta.
 
A boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt, valamint két Árpád-házi királylányt, Kingát, IV Béla királyunk leányát, szent Margit és boldog Jolán nővérét Lengyelország és Litvánia védőszentjeként, valamint Nagy Lajos királyunk leányát, Hedviget is kanonizálta.
 
Hívására a világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a világ békéjéért.
 
Felkészültségével, mély emberismeretével, imádságával hozzájárult a közép-kelet-európai társadalmi változásokhoz, a kommunista rendszer összeomlásához. II. János Pál pápa vezette át az Egyházat a harmadik évezredbe.

Az általa liturgikus nappá tett Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján, 2005. április 2-án halt meg. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki. 2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot, majd 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát.
 
Forrás: karpatalja.ma
 (2023.10.22.)