Petőfi és Szendrey Júlia esküvői ruhájának rekonstrukciója is látható az erdélyi Koltón

Máris nagy az érdeklődés a Teleki-kastély október 20-án megnyílt, új állandó tárlata iránt, amely Petőfi és Szendrey Júlia koltói mézesheteinek mindennapjaiba enged betekintést. A Sorsom megáldott boldog szerelemmel című kiállítás különlegessége, hogy nem csak a költőt mutatja be, hanem ugyanolyan fontosságot kap Szendrey Júlia személyisége is.

 „Újabb mérföldkőhöz értünk. Szinte egy hét telt el azóta, hogy megnyitottuk legújabb állandó kiállításunkat. Megható, ugyanakkor felemelő érzés, hogy a kastély falai között egy új, állandó kiállítás valósult meg. Hiszen az épületnek legalább annyira színes útja volt az idők során, mint egykori gazdájának, gróf Teleki Sándornak” – olvasható a kastélymúzeum Facebook-oldalán szereplő csütörtöki bejegyzésben. Mint a közgyűjtemény képviselői írják, a helyiek kitartása, illetve a közösség ereje lehetővé tette, hogy a szinte 300 éves kastély ma is létezzen.
 
 „Egy Petőfi-emlékszobából ma már egy egész, teljes múzeum mesél a múlt emlékeiről. A korszerű, modern berendezés interaktívvá és színesebbé varázsolja Petőfi és Szendrey Júlia történetét. A megnyitó óta több mint 355 látogató tekintette meg a kastélymúzeumot.
 
Reméljük, hogy ez a szám egyre inkább növekedni fog, hiszen ezáltal többen megismerik kulturális örökségünket. A koltói mézeshetek hangulatából egy darabkát mindenki a szívébe zár, bármerre jár a világban” – olvasható az intézmény közleményében.
 
Gyimesi Emese magyarországi történész, a kiállítás kurátora, Szendrey Júlia-kutató azt írta blogján, a kiállítás címét Szendrey Júlia Ábránd című írásából választotta: „Sok vágy, sok csalódás után elértem a’ díjt fáradatlan küzdéseimért: sorsom megáldott boldog szerelemmel, az állandó örömek egyetlen kifogyhatlan forrásával. Mind magában rejti ez, mit ember élvezett és legtitkosabb álmaiban sejtett; minden alakban föltünik benne az öröm, minden szineken keresztül játszik, mint a’ szivárvány.” Amint a kurátor részletezi, azért választotta a tárlat címéül ezt az idézetet, mert hangsúlyozza, hogy a koltói mézeshetek időszaka – a Szeptember végént tévesen jóslatként, balsejtelemként értelmező tévképzetekkel szemben – egy alig tizenkilenc éves lány és egy huszonnégy éves fiú szerelmének boldog beteljesülése volt.
 
Másrészt azért, mert Szendrey Júlia nem csupán feleségként, hanem önálló, alkotó emberként is figyelmet érdemel.
 
Mint a kurátor részletezi, a kiállítás egyik fő újdonsága éppen abban rejlik, hogy Koltóra nem csupán egy kivételesen hosszú – hathetes – nászút helyszíneként tekint, hanem egyben úgy is mint egy különleges alkotói műhelyre, amelyben a férj és a feleség egymással párhuzamosan írt, alkotott, miközben egymástól függetlenül is nagyon hasonlóan élte meg a beteljesült boldogság tetőfokán az öröm elillanásának és a társ elveszítésének félelmét.
 
A történész arra is kitér, hogy a szerelmi házasság – főként a társadalmi, vagyoni különbségeken átlépő szerelmi házasság – meglehetősen merész kísérletnek, egészen „új műfajnak” számított a korszakban. Bár a regényekben népszerű téma volt, a kortársak többsége a valóságban még nem tartotta megvalósíthatónak.
 
Szendrey Júlia Ábránd című írásában írja:
 
„Törvénynek tekintik, hogy kinek szerelme, és anyagi hasznok közt kell választani, amazt mellőzve, ez utóbbi után nyujtsa ki kezét. Ha valaki bátor e’ kőbálványként imádott törvény ellen cselekedni, mint csodás kivételt tekintik, kinek példáját nem merik, nincs erejök követni, mert mélyen alatta vannak, hol a’ gyávaság mint zsarnok nyomja le őket lánczaival.”
 
A szerelmi házasság mellett a nászút mint jelenség is újdonságnak számított, amit még szinte kizárólag csak arisztokraták engedhettek meg maguknak, szélesebb körben csak a 19. század végén terjedt el. Egészen példátlannak tekinthető, hogy egy a pesti kispolgári életszínvonalat éppen csak elérő férj nászútra tudja vinni a feleségét. Nem véletlen, hogy ez éppen Teleki Sándornak, Petőfi egyetlen arisztokrata barátjának köszönhetően vált lehetővé.
 
Amint a kurátor részletezi, a kiállítás életmódtörténeti szempontokat is érvényesít: a látogatók megtekinthetik Szendrey Júlia menyasszonyi és Petőfi Sándor vőlegényi ruhájának a kortársak visszaemlékezései alapján frissen elkészült rekonstrukcióját, bepillantást nyerhetnek koltói hétköznapjaik világába, megtudhatják milyen könyveket olvastak, és hogyan élték meg a másfél hónapos nászút különböző fázisait. A leghíresebb koltói vers, a Szeptember végén utóéletét pedig egy egészen külön tér mutatja be, amely a költeményre vonatkozó irodalmi, zenei, képzőművészeti reflexiók színes kavalkádját vonultatja fel.
 
Forrás: szekelyhon.ro
(2023.10.28.)