Az újkori magyar-török kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, és nem egymás kioktatása

Száz évvel ezelőtt, 1923. október 29-én alapították meg a modern Törökországot Kemal Atatürk vezetésével. Erről emlékeztek meg tegnap a Szépművészeti Múzeumban tartott rendezvényen, ahol beszédet mondott Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország budapesti nagykövete és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A nagykövetasszony beszédében kiemelte, hogy a magyar-török kapcsolatok barátiak, és - mivel bajban ismerszik meg az igazi barát - külön kitért a törökországi földrengés idején nyújtott magyar segítségre.
 
Mint mondta, a magyar mentőcsapat az elsők között érkezett, és az utolsók között távozott.
 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formájában a hidegháború óta, amit tanúsít az is, hogy több mint harminc helyen zajlik fegyveres konfliktus világszerte.
 
Aláhúzta: a legnagyobb nyomást a globális biztonságra az ukrajnai és az izraeli háború helyezi, amelyek közül az egyik hazánk, a másik pedig Európa közvetlen szomszédságában zajlik.
 
"Ez felértékeli azon országokat, amelyek biztonságot és stabilitást nyújtanak teljes régiók számára. És ha van ország, amelyet ily módon lehet leírni, az Törökország" - fogalmazott.
 
Majd tudatta, hogy Magyarország elkötelezett a béke, a konfliktusok diplomáciai rendezése iránt, ezért nagyra értékeli azokat az államokat, amelyek sikeresek a béke megteremtésében.
 
"Az egész világ küzd az ukrajnai háború negatív hatásaival, és sajnos továbbra is vannak olyanok, nem is kevesen, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a béke feltételei javulnak az idő múlásával" - mondta.
 
A kormány ezzel szemben úgy véli, hogy épp ellenkezőleg, minden egyes nappal tovább romlik az esély a békére, hiszen annál több ember hal meg és annál nagyobb a pusztítás.
 
A békekötés feltételei ma jobbak, mint holnap lesznek, s rosszabbak, mint tegnap voltak - húzta alá.
 
Szijjártó Péter ezt követően Törökországot méltatta a fekete-tengeri gabonamegállapodás tavalyi tető alá hozása miatt, leszögezve, hogy ez volt az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ukrajna és Oroszország között, amely demonstrálta, hogy továbbra is van remény a békére.
 
Számítunk a török kormányra, hogy folytassa erőfeszítéseit a béke érdekében - jelentette ki.
 
Kitért a tömeges illegális bevándorlás jelentette biztonsági kihívásokra is, tudatva, hogy Magyarország különleges földrajzi helyzetben van, ugyanis keletről az ukrajnai háború, délről pedig a migráció negatív hatásaival egyszerre szembesül. Utóbbi kapcsán kijelentette, hogy a magyar határőrök "bűnbandákkal néznek szembe, amelyek tagjai nem riadnak vissza a lőfegyverek használatától sem".
 
Mindannyian tudjuk, hogy ha Törökország nem állítaná meg a migrációs hullámokat, akkor mi, itt Európában súlyos kihívásokkal szembesülnénk, amelyeket nem biztos, hogy sikeresen tudnánk kezelni - mondta.
 
A miniszter érintette az energiaellátás biztonságának kérdését is, s hangsúlyozta, hogy hazánk nagyban függ az energiahordozók forrásától és a szállítási útvonalaktól, ezért a megbízható tranzitországok nagy fontossággal bírnak.
 
Törökország nagyban hozzájárul Magyarország energiaellátásának biztosításához - szögezte le, és szavai szerint ez nem magától értetődő, amit mutat Bulgária "ellenséges" lépése is, amely veszélyezteti egy európai uniós tagállam és egy tagjelölt ország ellátásbiztonságát.
 
Aláhúzta: a kormány külpolitikájának egyik legfontosabb célja a magyar-török stratégiai együttműködés további javítása, ez a kapcsolat ugyanis már eddig is jelentős eredményekkel járt mindkét fél számára.
 
Ezt a sikert bizonyítja, hogy a kapcsolatok szintjét az év végére kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő - jelentette be.
 
Kapcsolatunk alapját mindig is a kölcsönös tisztelet képezte, és nem az ítélkezés, a kioktatás és egymás kritizálása - vélekedett.
 
Illetve az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés megerősítését is sürgette, amely szerinte segíthet a közösségnek döntés hozni abban a fontos dilemmában, hogy a világ ismételt blokkosodását vagy a konnektivitást válassza.
 
Magyarország egyértelműen az utóbbiban érdekelt, miután Közép-Európa mindig rajtaveszített a blokkosodáson - közölte.
 
Forrás: ma7.sk
(2023.10.28.)