A nemzeti összetartozás szolgálatában

Átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait

A november eleji halottak napi és a nemzeti gyásznap fájdalmát enyhíti, csillapítja egy a Kárpát-hazában különleges és nívós ünnepség. A csakazértis megmaradás örömét, a magyarságért való áldozatos munka értelmét idézi évről évre az az ünnepség, amelyen a Bethlen Gábor Alapítvány díjait vehetik át néhányan a legméltóbbak közül.

November 4-én délelőtt a Pesti Vármegyeháza dísztermében Házi Balázs a rendezvény műsorvezetője, a Bethlen Gábor Alapítvány titkára közölte, hogy idén a Bethlen Gábor-díjat a kuratórium egy személynek, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspöknek ítélte oda a magyar kultúra ápolása érdekében végzett munkássága elismeréseként.
 
Lezsák Sándor az Alapítvány kuratóriumának elnöke a püspököt laudálva kiemelte, hogy Spányi Antal a kis közösségből, a családjából nem csupán a helytállást, de Mindszenty József tiszteletét is magával hozta, amit később papi szolgálata alatt tovább is adott a híveknek.
 
Az Országgyűlés alelnöke szerint az 1956-os tankok még most is bennünk dübörögnek, de vigaszt jelent számunkra egy olyan életút megismerése, ami bizonyítja, hogy a csodák csak Istentől, és belülről fakadnak. Közölte, hogy Spányi Antal egy olyan korban vállalta a papi hivatást, amikor az állami politika gyűlölte az egyházat.
Spányi Antalt 1976-ban szentelték pappá. Ezt követően az egyházat szolgálta és a keresztény magyar kultúrát gazdagította. A Rózsák terén álló Szent Erzsébet –templom plébánosaként fogott neki az épület rekonstrukciójának. Ő kezdte el a munkák irányítását, és igaz a belső felújításkor már székesfehérvári megyéspüspök volt, mégis nagy elismerést jelentett számára, hogy a Szentatya látogatásának egyik színhelye a Szent Erzsébet-templom volt. Ott találkozott a püspök Ferenc pápával.
Spányi 1994-ben pápai kápláni címet kapott, majd egy évvel később 1995-ben érseki általános helynök és főszentszéki bíró lett. Paskai László bíboros úr mellett egyházkormányzati ismeretekre és gyakorlatra nyílt lehetősége. Ilyen felkészítés és felkészülés után dönt úgy Szent II. János Pál pápa, hogy az egykori Tharros, mely Szardinia szigetén fekszik, címzetes püspöki szolgálatára és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezi ki. Ebben az időszakban a Püspökkari Konferencia a magyar katolikus sajtó megújulásának fontos feladatát bízza rá, a Katolikus Rádió megszervezését és vezetését. A 2004 Pünkösdjén meginduló Katolikus Rádió vezérigazgatója lett.
 
Papi és püspöki jelmondata: Laudetur Jesus Christus, vagyis; Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Lelki élete középpontjában Jézus él. Ő az, aki meghívta az Egyházba a keresztség szentsége által, ő tette egyháza püspökévé. Püspöki jelmondata már ott volt az újmisés szentképein is. Amikor püspöki kinevezésekor kereste, hogy milyen jelmondatot válasszon, egyértelmű volt, hogy ez a mondat jól kifejezi lelkületét: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A célja pedig, hogy elvezesse az embereket Jézus Krisztushoz és rajta keresztül az üdvösséghez.
Lezsák Sándor a püspök szolgálatát örökké izzó, hamu nélküli parázsnak nevezte.
 
Spányi Antal meghatódva köszönte meg a díjat, és rövid beszédében arra figyelmeztetett, hogy nem elég a hősökre emlékezni, tanulni is kell tőlük. „Ma is kellenek a hősök. A hősiesség alapja a bátorság. Feladatunk kiállni azon értékek mellett, melyek több mint ezer éven át megtartották a magyarságot.”
 
A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat segítői munkásságát Márton Áron-emlékéremmel ismerték el.
Nagymihály Zoltán történész, a RETÖRKI munkatársa méltatásában a szolgálat emberfeletti munkájáról beszélt.
 
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 1995. február 10-én megalakult a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat, hogy segítse a magyar határokon túl, Kárpátalján, nehéz körülmények között élő rászorulókat.
 
A szervezet megalakulásában különösen nagy érdeme volt az emigrációnak, főleg Zichy Mária Terézia grófnőnek, az Ungarischer Malteser Caritasdienst alelnökének, majd elnökének, aki nagy figyelemmel fordult a határon túli magyarság ügyei felé. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Határon Túli Irodáját jelentős összegekkel támogatta, majd működési költségeit több éven keresztül, teljes egészében finanszírozta. Több ezer anyaországon túli magyar kaphatott így szállást és ellátást, valamint orvosi segítséget.
Különös gonddal támogatta a kárpátaljai magyarságot, így 1995-ben az ő segítségével alakult meg a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat, melynek székházát is az ő támogatásával újíthatták fel. Részt vett a “Családok a családokért program” elindításában, ami által több mint 120 magyarországi és kárpátaljai magyar család között jött létre élő, támogatói és emberi kapcsolat. Az 1998-as árvíz idején rendkívül aktívan vett részt a segélyek megszervezésében és koordinálásában, többször személyes anyagi támogatásával. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével: 1995. február 10-én megalakult a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat, hogy segítse a magyar határokon túl, Kárpátalján, nehéz körülmények között élő rászorulókat.
 
A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat a Római Katolikus Egyházzal kötött megállapodás szerint a Rákóczi Ferenc tér 6. szám alatti épületben kezdte meg működését, ami – mint a kutatásokból kiderült – valamikor a Máltai Lovagrend ispotályosainak lakhelyéül szolgált. Megalakulásuk óta napról napra minden erejükkel igyekszenek megfelelni a Máltai Lovagok útmutatásának:
„A hit védelme és az elesettek megsegítése”.
 
Az öregek, betegek, nehéz sorsú családok, tehetséges fiatalok támogatásának szükségessége természetesen és sajnos egyre nagyobb feladatot rótt rájuk 2022-től, a háború kitörésétől.
2022 februárjában ketten érkeztek személyesen is segíteni, azóta körülbelül ezerhétszáz önkéntes jött, és – főleg az anyaországból - az adományok folyamatosan érkeznek.
 
Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője kiemelte, hogy nem félnek a munkától, tovább dolgoznak tehetségük és a lehetőségek függvényében.
 
Idén Teleki Pál-érdemérmet kapott Dupka György író, történész, szerkesztő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke és Szécsy Árpád politológus.
 
Laudációjában Szabó András előadóművész több mint 30 évet ugrott vissza az időben, elmesélte, hogy egyik 1989-es kulturális műsoruk kapcsán Dupka György volt az, aki megmutatta nekik, hogyan élnek a kárpátaljai magyarok. A kitüntetett 1979-ben magyar szakon szerzett oklevelet, majd a Kárpáti Igaz Szónál lett újságíró, itt azonban párttagságot vártak el tőle, így otthagyta. 1986–1992 között a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője volt. 1992-től az Intermix kiadó vezetője. 2004-től az Együtt folyóirat felelős kiadója. (Az S. Benedek András által kiadott szamizdat folyóiratról nevezték el.) 2006–2008 között az ELTE Pedagógiai és Pszichológia karán tanult. 2014-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált.
 
Mehtdutuk, hogy Czine Mihály irodalomtörténész a megmaradás énekesének nevezte Dupka Györgyöt, aki sosem hagyta el szülőföldjét. Nem csak költő, hanem történész is, még a szovjet időkben kutatott levéltárakban, később kötetekben írt a kárpátaljai magyarok üldöztetéséről és a Gulágról.
 
Dupka György közölte, hogy ma kárpátaljai magyarok halnak meg a háborúban, mert ilyen helyzetben minden ukrán állampolgár az állam tulajdona, és azt csinálnak velük, amit csak akarnak. Arra is kitért, hogy a vérengzés már nem ukrán-orosz, hanem amerikai-orosz háború.
 
Bakos István művelődéskutató felidézte, hogy Szécsy Árpáddal közösen írták meg a Bethlen Gábor Alapítvány 2005-ig tartó történetét. Az „Alapítvány a nemzet javára”kötet Merjünk magyarok lenni c. fejezete a fiatal politológus munkája.
Szécsy Árpád fő kutatási területe a lakiteleki mozgalom, az MDF megalakulása, annak az előzménye. Nézetei szerint a teljes folyamatot, annak végpontjáig, tehát egészen az országgyűlési választási győzelemmel bezárólag, meghatározták az MDF mozgalmi gyökerei, előzményei.
Bakos István megemlítette, hogy Szécsy a munkájához nagyon sok interjút készített, levéltárakban kutatott, hogy a rendszerváltást hitelesen bemutassa.
 
A kitüntetett a díjat megköszönve közölte, hogy továbbra is mindent megtesz azért, hogy a rendszerváltás időszakának hőseit, eseményeit másokkal is megismertesse.
 
Lezsák Sándor zárszavában kiemelte: legyen erőnk az egész Kárpát-medencében a megmaradásra, s ez az erő csak az Egekből és belülről jöhet.
 
Fotón: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Lezsák Sándor a BGA kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke átadja a Bethlen Gábor-díjat 2023. november 4-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspöknek.
Fotó: Demeter Péter
 
m.a.
(2023.11.05.)