BRÜSSZEL JOGILAG MEGALAPOZATLAN DÖNTÉSEKET HOZ – A MAGYAR FÓRUM KÉRDÉSEI A KORMÁNYINFÓN

SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉSEI A NOVEMBER 9-EI KORMÁNYINFÓN, ÉS GULYÁS GERGELY MINISZTER VÁLASZAI:
 
1.Csekket tartalmazó, hivatalosnak tűnő felszólító levelet talál az ember a postaládájában. Sokszor látszólag a NAV-tól, sokszor valamilyen adósságkezelőtől érkezik. Nagyon jártasnak kell lennie az embernek, hogy észrevegye a hamisságot. Soha nem ajánlottan érkeznek ezek a küldemények. Kimondható -e, hogy az ajánlottan érkező fizetési felszólítást tartalmazó küldeményeket vegyük komolyan, és ne dőljünk be a csak úgy a postaládába bedobott ilyen tartalmú felszólításoknak, mert ezeket pont olyan csalók küldözgetik, mint akik telefonon keresztül betyárkodnak, és például elkérik az illető számlaszámát.
 
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza: a tapasztalat az, hogy hatósági tartozások esetében csak ajánlott küldeményeknek szabad hinni.
 
2. A határok sérthetetlenségét napjaink konfliktusai során mindenki kiemeli. Akkor a tőlünk elszakított 190 ezer km2-ről miért hallgat mindenki, és nekünk miért tiltják még ennek a megemlítését is?
 
Válasz: Magyarországnak nem tilthatja nem senki, hogy ne emlékezzen a trianoni tragédiára, nem tilthatják meg, hogy saját történelmünkről kifejtsük véleményünket. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi európai rendszer részben az első, de főleg a második világháborút követően jött létre, és még változott a Szovjetunió szétesésével is. Az viszont több mint érdekes, hogy még területcserét sem lehet a Balkán egyes részein végrehajtani, akkor sem, ha mindkét fél ezt támogatja.
 
3. Ursula von der Leyen és az ukránok európai unióhoz való csatlakozását erőltetők miért hagyhatják figyelmen kívül azt az alaptételt, hogy egy kisebbségi jogokat megsértő ország nem lehet tagja az EU-nak? Gondolok az 1993-as csatlakozási, un. koppenhágai kritériumokra, amelyek egyik eleme a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Miért csaphatja be a Bizottság elnöke és a többi brüsszelita az uniós állampolgárokat, amikor meg sem említik ebben az esetben a kisebbségi jogokat?
 
Válasz: Nagyon sokan hozzászoktak ahhoz, hogy Brüsszel vagy rosszul, silányan megfogalmazott, vagy jogilag teljesen megalapozatlan döntéseket hoz. Sokszor az EU-s jogszabályokat sem tartják be. Az Európai Unió alapszerződése szerint az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. Ezzel eddig Brüsszel szembe ment.
 
4. Ezek után támogatják, hogy Von der Leyen asszony maradjon a Bizottság elnöke?
 
Válasz: Az EP-választásokat követően tudok erről nyilatkozni. Az is számít, hogy kik lesznek az elnökasszony ellenfelei.
 
5. Az amerikai képviselőház volt elnöke hogy hogy Magyarországot nem látja méltónak arra, hogy az EU tagja legyen? Az, hogy Ursula von der Leyen nem kérte ki magának, hogy a tengeren túlról az Unió belügyeibe bárki beleszóljon, nem azt mutatja, az EU már nem több, mint az USA gyarmata, aki biztonságát Amerikának szervezte ki?
 
Válasz: Ez a beszélgetés igen messzire vezetne…Az USA belpolitikai megosztottsága minden korábbinál élesebb. A demokraták többsége elítéli Magyarországot, míg a republikánusok szinte kivétel nélkül követendőnek tartják a magyar családpolitikát, elismerik migrációs politikánkat, és a szuverenitáshoz való jogunkat. A demokraták azt hangoztatják, amit az európai baloldali és liberális véleményvezérek. Sajnos az EU-ban nincsen a republikánushoz hasonló párt, még az egykori jobboldal, a kereszténydemokrata tömb is eltávolodott korábbi ideológiájától. Ezért is illúzió arra gondolni, hogy Von der Leyen visszaszól ebben az ügyben Nancy Pelósinak.
 
6.Mit gondol, azokat a politikusokat, akik élesen bírálták hazánkat és Szlovákiát, mert nem támogattuk azt a tervet, hogy Ukrajna további 50 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatást kapjon, észhez téríti-e az ukrán pénzügyminiszter hét eleji kijelentése, miszerint a segélyeket nem szabad az ukrajnai korrupció kérdéséhez kötni?
 
Válasz: Biztos, hogy nem téríti őket észhez ez a kijelentés. A minket bírálók igyekeznek megfelelni a fősodor véleményének. A véleményformáló erőket pedig nem érdekli az igazság.
 
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. november 9-én. MTI/Máthé Zoltán
 
m.a.