VARGA MIHÁLY JEGYBANKELNÖKKÉNT IS FOLYATJA A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGRÓL SZÓLÓ ELŐADÁSAIT

A magyar társadalom pénzügyi tudatosságát mérte fel a harmadik alkalommal megrendezett Kossuth Kollégium, melynek zárókonferenciáját március 1-jén tartották a lakiteleki Hungarikum Ligetben. Az esemény vendége volt Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki hangsúlyozta a pénzügyi tudatosság mérése azért fontos, hogy jobb döntéseket hozhasson az egyén.

A Kossuth Kollégiumot hazánk első pénzügyminiszteréről nevezték el és Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke kezdeményezésére valósult meg immár harmadik alkalommal. A kutatóprogram Magyarország gazdasági helyzetének feltérképezésére irányult. A fő célja volt, hogy olyan valós ismereteket szerezzenek, amelyek feldolgozása hozzájárulhat a gazdasági helyzet megújulásához. Különösen fontos a pénzügyi tudatosság mérése, hiszen ez alapvetően befolyásolja az egyének és a társadalom pénzügyi döntéseit. Az eredmények többek között a jogalkotásban is hasznosulnak majd – mondta Lezsák Sándor. 

Hozzátette, országgyűlési képviselőként fontos feladatának, felelősségének tartja, hogy ezeket hiteles valóságélmények közvetítse a Parlamentben. Éppen ezért a tanulmánykötetből minden kormánytag kap majd, mert a jót is lehet még jobban csinálni. 

A pénzügyi tudatosság mérése kiemelten fontos 

A kutatóprogram szakmai vezetője Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke elmondta, a pénzzel való bánás a modern társadalomnak és államnak az egyik legdöntőbb eleme. A családok és a vállalkozók pénzügyi erőfeszítéseiből le lehet mérni különböző gazdasági folyamatokat. Az eredményeket összegezve elmondta, érdemes javítani az egyének és a települések szűkebb közösségeinek gazdasági és pénzügyi tájékoztatását, azért, hogy jobban tudjanak az erőforrásaikkal bánni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi tudatossággal nagyon fontos foglalkozni, mert elég egy rossz pénzügyi döntés ahhoz, hogy egy egész élet munkája tönkremenjen. Ezért is került be a Nemzeti Alaptantervbe a pénzügyi tudatosság témaköre és a legújabb felmérések szerint ez már érezteti pozitív hatását a társadalomban.

Varga Mihály jegybank elnökként is folytatja a pénzügyi edukációt 

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke reméli, hogy a kutatóprogram eredményei jól hasznosulnak majd a politikai döntéshozók kezében. Meglátása szerint, a kutatás során összegyűlt a tudás segíti majd a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának javítását.  

A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy 2013 óta vesz részt a Pénz Hét elnevezésű programsorozatban, amely a fiatalok pénzügyi kultúrájának fejlesztésére irányul. Pénzügyminiszterként számos előadást tartott általános- és középiskolákban, egyesületeknél arról, mennyire fontos, hogy tisztában legyünk saját pénzügyeinkkel. A kutatásból is kiderült, hogy a magyar lakosság nagy része egyáltalán nem védekezik az infláció ellen. Ha védekezne, akkor lekötné a pénzét olyan értékmegőrző megtakarításokban, amelyek garantáltak és biztos hozammal rendelkeznek – tette hozzá az elnök.

Ígéretet tett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként is folytatni fogja azt a pénzügyi edukációt, amit korábban pénzügyminiszterként is végzett. Mint mondta, a banknak is küldetése az, hogy a magyar lakosság pénze nagyobb biztonságban legyen. Ehhez azonban ismerni kell a pénzügyi döntések következményeit.  

– Gondoljunk csak bele, hogy milyen bonyolulttá vált a világ pénzügyi döntések tekintetében is. Érdemes megnézni, hogy az elmúlt évszázadok során hányféle dolgot használtak az emberek fizető eszközként a kagylótól a kavicsokon át egészen a papírpénzek megjelenéséig. Ennél ma már sokkal bonyolultabb a világ. Ebben az eligazodásban segítenünk kell az embereknek – hangsúlyozta Varga Mihály. 

Tizenegy egyetem hallgatói vettek részt a felmérésben

A zárókonferencián elhangzott, hogy a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest vármegyék egyes településére kiterjedő pénzügyi tudatosságot vizsgáló Kossuth Kollégium során 11 egyetem 22, egyetemi hallgatókból álló kutatócsoportja 19 településen járt, hogy egy 59 kérdéses kérdőívvel mérjék fel a lakosság pénzügyi tudatosságát. A terepmunka során négyfős csapatok – egy csoportvezető tanár és három hallgató – járták be a településeket. Összesen 1357 kérdőívet töltöttek ki a válaszadók a hat munkanap alatt.

 

Forrás: Baon.hu, nepfolakitelek.hu

Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala

(2025.03.05.)