Kereszténydemokrata szellemiség a 20. században

Május 6-án, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár szervezésében került megrendezésre A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században című tudományos konferencia és pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutató. A 8.30-tól 15 óráig tartó rendezvény a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány támogatásával valósult meg a Párbeszéd Házában.

A konferencia Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke köszöntőjével kezdődött, amelyben áttekintette pártja, valamint annak eszmei hátterének történetét. 

"Három szempontból is unikálisak vagyunk, mi kereszténydemokraták. Az egyik az, hogy mi maradtunk az egyetlen történelmi párt, hacsak az MSZP magát nem tekinti annak, de ennek a megítélése nem az én dolgom. Továbbá; mi vagyunk az egyedüli világnézeti, és keresztényszociális párt. A legtöbb kereszténydemokrata pártnak az a dilemmája, ha következetesen képviseli az egyház álláspontjait, akkor kisebbségbe kerül társadalmi szinten. Ebben az esetben a párt könnyen hitbuzgalmi egyesületté válhat, és elveszíti annak a lehetőségét, hogy a társadalmat alakítsa. A másik véglet, ha kiszolgáljuk a közízlést, és egyre több kérdésben adjuk fel az egyházak társadalmi tanításának a következetes képviseletét. Akkor a végén ott a kérdés: miért hívjuk magunkat keresztény pártnak. Aki pedig feladja szellemi forrásvidékét, előbb vagy utóbb elveszíti szellemi bázisát." Semjén szerint Barankovicsék és a kisgazdák szövetsége jó példa arra, hogyan érhető el, hogy a keresztény értékeket ne adják fel. Jelnleg pedig a Fidesz-KDNP szövetség, ahol a Fidesz egy nagy kereszténydemokrata ihletettségű gyűjtőpárt, a KDNP pedig világnézeti párt – a magyar történelem, sőt az Európai Unió történetének a legsikeresebb politikai konstrukciója, amit valaha kitaláltak.

Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke úgy véli, hogy minden ember felelős egymásért, a  világért,  s ez egy világosan megfogalmazott felelősségvállalás. Véleménye szerint a politikai felelősségvállalás az, ha az ember nem tehet meg bármit a kedve szerint, mert számadással tartozik tetteiért. "Magyarország és Európa jövője formálásában úgy vehetünk részt, hogy megőrizzük a kritikus látásmódunkat, a megfelelő nyitottsággal. Az egyénben ott van a közösségi dimenzió, a társadalmi felelősségvállalás."

A két pártpolitikus előadását követték a tudományos szekciók. A moderátor Dr. Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgató volt. Dr. habil Strausz Péter, a RETÖRKI tudományos igazgatója tekintette át a hivatásrendi elemek továbbélését a rendszerváltás időszakának kereszténydemokrata gondolatiságában. Prof. Horkay Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének kutatóprofesszora, valamint a HUN–REN Filozófia Intézet tudományos tanácsadója a szubszidiaritás elvét vizsgálta eszmetörténeti kontextusban a katolikus társadalmi tanításban. A szekció utolsó előadását Dr. habil Zachar Péter Krisztián, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának tanszékvezető egyetemi docense beszélt a jezsuita gondolkodókról a modern, európai kereszténydemokrácia alakításával összefüggésben.

Megtudtuk például, hogy a XIII. Leó pápa által meghirdetett gondolatok miként befolyásolták a hazai keresztényszocális gondolkodást. Két kiemelkedő egyházi személynek, Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor munkásságának köszönhetően a magyar közvélemény és a katolikus politikai erőtér a korszak szembenálló eszméi és társadalmi rétegei között. Elvetette a liberalizmus és szocializmus megoldási javaslatait, és nemcsak a gazdasági élet szembenálló feleit szólította önmérsékletre, de egyben a munkavállalók körében az intézményesített önsegélyezést is sürgette, míg az államot figyelmeztette társadalmi, szociális jóléti kötelezettségeire. Ebből a tanításból szökkent szárba a keresztényszociális szereplői is megismerkedhettek az ún. leói alapvetésekkel és a társadalom, a gazdaság és a politikum terén megfogalmazott új közéleti politizálás és egy teljes, átfogó világnézeti rendszer, a Heinrich Pesch jezsuita páter által tényszociális kereszelképzelésekkel. kidolgozott szolidarizmus rendszere.Pesch olyan későbbi meghatározó egyházférfiak tanára is volt egyben, mint Oswald von Nell-Breuning jezsuita atya,aki a kérdéskört újra tematizáló és megoldani igyekvő 1931-es Quadragesimo anno kezdetű pápai enciklika létrejöttében játszott kulcsszerepet. A keresztényszociális politika megjelenését Magyarországon Prohászka és Giesswein a liberális-konzervatív politikai törésvonal meghaladását látták az újonnan formálódó egyházi indíttatású irányzatban, és egyben a gazdasági berendezkedés, a kapitalista rendszer reformját várták tőle. Ezért is igyekeztek a modern katolikus politizálást meghonosítani: nemcsak az enciklikát fordította le Prohászka magyarra, de egyben kezdeményezte a Katolikus Néppárt megszervezését is, mely az egyházi érdekeket a parlamentben képviselte volna. 
Giesswein Sándor a keresztény munkásegyesületek létrehozását szorgalmazta, melyek középpontjába tevékenységük a reformtörekvéseket szociális állították, nézeteikben pedig közeledtek a demokratikus eszmékhez.Ezért a 2. világháború utáni kereszténydemokrata politizálás hazai elindítója, Barankovics István is e gyökerekre hivatkozott a pártküzdelmek során, és a rendszerváltás után újjáalakult KDNP is innen eredezteti saját ideológiáját. A két világháború közötti magyar közéletben a kereszténykonzervatív világnézeti politizálás különféle konstrukciókban jelent meg, azonban egy egységes, ökumenikus alapokon nyugvó, mérvadó és hatékony „politikai kereszténység” a pártpalettán nem tudott kialakulni és érvényre jutni.  A keresztényszociális eszme képviselői – az egyre inkább meddő pártpolitizálás helyett sokkal inkább – a „terepmunkára”, a társadalmi szervezetek építésére, a jövő generációjának nevelésére és lényeglátó szociológiai-filozófiai alapmunkák megírására koncentráltak – egy jövőbeni új politikai-társadalmi-gazdasági rendszert remélve.

Lényeges az 1943-as győri találkozót.  A résztvevők Apor Vilmos győri püspök palotájában titkos ülésező munkaértekezlet erő létrehozását fontolgatták. Egy sajátos magyar hivatásrendi programról, a szolidarizmusban gyökerező gazdasági-társadalmi berendezkedésről volt szó. A program a magyar hivatásrendi gondolkodók fő sodrát adó, szolidarizmusra és keresztényszociális nézetekre alapozó szerzők vallásos, szociológiai és reálpolitikusi gondolkodásmódját tükrözi.

Dr. Frenyó Zoltán, a HUN–REN Filozófia Intézet emeritus tudományos főmunkatársa, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának megbízott előadója Mihelics Vid második világháború utáni politikaelméleti munkásságát ismertette. 

. Mihelics, a hivatásrendi társadalom, majd a kereszténydemokrácia teoretikusa 1945–1948 után, a szocializmus körülményei közepette írásaiban kiemelt módon tárgyalta a kereszténységnek a modern világban elfoglalt helyzetét, a hit nehézségeit a modern ipari, szekularizálódott és elidegenedett világban és az ateista világgal folytatott dialógus kérdését. Ekkori írásaiban kitüntetett helyen szerepelnek a hit és az értelem, a vallás és a tudomány viszonyának kérdései, a keresztény világnézet harca a szekularizáció és az ateizmus ellen, s a nyugati vallástudomány fejlődéséről szóló tudósításai, ezek recepciója és adaptációja. 

Kovács Balázs, a RETÖRKI kutatási munkatársa a rendszerváltás időszakának környezetvédelemre és humánökológiára adott kereszténydemokrata válaszát mutatta be. 
Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti keresztény értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. Egy keresztdemokrata pártnak pedig felelősséggel tartozik a természetért.

Bagi György, a RETÖRKI levéltári munkatársa „a magyar ügy ébrentartását”, Varga László emigrációbeli tevékenységét mutatta be. Az 1945. évi törvényhatósági választásokon - pártközi egyezmény eredményeképp - a Független Kisgazdapárt listájáról, de a Demokrata Néppártot képviselve bekerült a fővárosi törvényhatósági bizottságba. Két évvel később, az 1947. évi országgyűlési választásokon a Barankovics István főtitkár vezette DNP területi és országos listáján (3.) is jelölték, képviselő a Nagy-Budapest választókerületben lett.

A személye ellen indított sajtótámadások, az állandó rendőrségi megfigyelés és az ezek alapján várható letartóztatás elől Belső Gyula pártbeli képviselőtársa segítségével 1948. november 3-án feleségével együtt Ausztriába menekült. Menekülttáborok sorát járták végig, majd 1949-ben Svájcba utaztak, ahol a zürichi magyar nyelvű Híradó alapító szerkesztője volt. 1950 márciusában elindultak az Amerikai Egyesült Államokba.

New Yorkban telepedtek le, a Szabad Európa Rádió sajtóosztályának lett a munkatársa. 1957-ben letette az amerikai ügyvédi vizsgát, 1964-ben önálló ügyvédi irodát nyitott, amelyben negyedszázadon át gyakorolta hivatását.

Ügyvédi praxisa mellett aktív szerepet játszott az amerikai magyar emigráció életében. Tagja és szervezője a Magyar Nemzeti Bizottmánynak, amely bizonyította az ENSZ kényszermunkát vizsgáló bizottsága előtt, hogy Magyarországon hetvennégy munkatábor volt. Ugyancsak szervezője az 1956-ban megalakult Magyar Bizottságnak. 1950-ben részt vett a Nemzetközi Keresztény Unió megalakításában. 1953-ban a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége egyik létrehozója, 1956-tól harmincnégy éven át ő irányította a szövetséget. 1985-ben megválasztották az Európai Rab Nemzetek Közgyűlése elnökévé.

Varga László több alkalommal, számos fórumon emlékezett vissza arra, miként élte meg a forradalom kitörésének napját, miként próbálta a távolból segíteni a magyarok szabadságharcát, miközben nap nap után kénytelen volt konstatálni, hogy az Egyesült Államok lényegében már az elején „politikailag cserbenhagyta a magyar forradalmat”. A forradalom napjaiban rendszeresen megfordult és lobbizott az ENSZ new-yorki palotájában a „magyar ügy” érdekében, a forradalommal szimpatizáló delegátusokat háttér információkkal látta el.  Kritikát fogalmazott meg a szovjet diplomácia félrevezető manővereivel és a magyarországi delegátus mulasztásaival szemben, elismerően nyilatkozott Nagy Imre koalíciós kormányáról, majd később azért küzdött, hogy a „magyar kérdés” ne kerüljön le az ENSZ napirendjéről.


1991-ben merült fel először az ötlet, hogy a CDU mintájára a KDNP-n belül protestáns munkacsoport jöjjön létre. Az ötletből 1993-ban született szellemi műhely azóta is feladatának tekinti a protestánsok kereszténydemokrácián belüli helyének és szerepének aktualitásokra reflektáló megfogalmazását, a protestáns választópolgárok megszólítását - tudtuk meg Birkás Antaltól,  a KRE egyetemi docensétől, a KDNP Protestáns Műhely elnökétől.

A végén egy már megszületett, és remélhetően minél hamarébb megjelenő kötetről zajlott pódiumbeszélgetés. Strausz Péter (Szerkesztő), Bagi György (Szerkesztő), Kovács Balázs (Szerkesztő)
Értékek mentén: A Magyar kereszténydemokrácia gondolatiságának válogatott dokumentumai, 1970–1990. A név nem véletlen, hiszen értékek mentén való politizálást mutatnak be.


m.a./retorki.hu
(2025.05.09.)