A SZENT, AKI FELLÉPETT AZ UZSORÁSOK ELLEN

JÚNIUS 13. - PÁDUAI SZENT ANTAL ÜNNEPE

Szent Antal az "uzsorások városaként" ismert Padovában tevékenykedett. A városban az uzsoráskodás, azaz a magas kamatokon való pénz kölcsönzése általánossá vált. Antal pedig nagymértékben ellenezte az uzsoráskodást, és tanításaiban és prédikációiban arra buzdított, hogy a pénz helyett a szeretet és a szolidaritás legyen a cél.

Európában alig van olyan templom, ahol ne találnánk meg szobrát vagy képét:  fiatal ferences szerzetesként ábrázolják, kezében liliom, kereszt, karján a Kisdeddel. Ez utóbbi arra a XIV. században elterjedt legendára vezethető vissza, amely szerint Szent Antalnak a Szentírás tanulmányozása közben megjelent a gyermek Jézus.

1190-ben született Lisszabonban, 15 éves korában lépett be az ágostonos Szent Vince, majd Santa Croce kolostorba, ahol szentírástudománnyal és az ókeresztény irodalommal foglalkozott; elmélyülten tanulmányozta Szent Ágoston munkásságát. A ferencesek missziós tevékenységét látva, s önmagában felfedezve a missziós lelkületet, 1220-ban a ferences rendbe lépett és Marokkóba indult hittérítőnek. Útját súlyos betegsége miatt megszakítani kényszerült. Hajóját egy vihar Szicília partjaihoz sodorta. 1221 pünkösdjén találkozott Szent Ferenccel, majd egy itáliai remeteségben élt imádságban és vezeklésben. Egy véletlen (váratlanul prédikálnia kellett) felfedte rendkívüli adottságait: képzettségét, tudományokban való jártasságát és szónoki adottságait, karizmáját. Ettől kezdve a rend prédikálni küldte: bűnbánatot, megbékélést és az emberiség jobbá válását hirdette. 

Szent Antal rakta le Bolognában a ferences teológiai oktatás alapjait (1223-25). Rómában IX. Gergely pápa előtt beszélt, és a Szentírásban való jártasságáért elnyerte a Szövetség szekrénye címet. Ekkor történet, hogy a jelen lévő soknyelvű hallgatóság minden egyes tagja a saját anyanyelvén hallotta őt beszélni.

1230-ban érkezett Padovába, ahol a nagyböjti időszakban az egész várost megtérítette. Véget vetett az uzsorások hatalmaskodásainak. 

Élete végén, betegsége hónapjaiban is prédikált és a megbékélést hirdette. 1231-ben halt meg Arcella kolostorában, ahonnan szentnek kijáró tisztelettel vitték Padovába. Sírja és fejereklyéje a padovai ferences templomban állandó tisztelet tárgya.
IX. Gergely pápa avatta szentté 1232. május 30-án.

2006-ban mutatták be Belucco filmjét - Páduai Szent Antal – A szó, amely éget

A film által bemutatott Antal minden cselekedetét a Krisztusba vetett hit és a szeretet vezérli, de távol áll az erőtlen jámborságtól. A fizikailag egyre jobban gyengülő Antal lelkiereje hatalmas, s kérlelhetetlen mindenféle bűnnel és igazságtalansággal szemben. A Padova népét kegyetlenül sanyargató és gyilkoló, önmagukat élet-halál urának tekintő uzsorásokat – élükön Tebaldóval és Baldricóval – a templomból a kufárokat kiverő Jézus (Mt 21,12-13) haragjával ostorozza. A film egyik legdrámaibb jelenetében, Pádua főterén, hatalmas tömeg előtt feddi meg őket: „A gazdagok Istennek képzelik magukat, és még ők… kiáltanak igazságtalanságért! Bátorság, Pádua szegény népe, kit megtépáztak testben és lélekben az uzsorások! De az igazságtalanság kora lassan lejár! Hozzád szólok, Tebaldo, és az uzsorásokhoz, minden bankárhoz, és ahhoz az undok népséghez, mely közületek utánatok kiemelkedik!... A gazdagokat kisemmiztétek, és kisöpörtétek a világból a szegényeket. Könyörtelenül, kizárólag önös érdekből, saját gazdagságotokért, amely nem használ senkinek! Vérengző vadállatok vagytok, alávaló uzsorások… De egyet ígérhetek: a gyengeségetek immár én vagyok, és gyógyulást hozok Isten nevében!”

Fotó: Szent Antal - oltár a Pesti FerencesTemplomban
via rakoscsaba.plebania.hu, magyarkurir.hu