Népművészeti örökségünk megőrzése céljával rendezték meg a második Kösöntyű Találkozót

Május 30. és június 1. között a Hungarikum Liget Kárpátia Rendezvényháza adott otthont a nagyszabású, ingyenesen látogatható eseménynek, ahol közel 700 hagyományőrző lépett színpadra, miközben kézművesek, őstermelők és alkotóművészek is bemutatkoztak.

Élő hagyomány és közösségépítés

Tavaly februárban indítottuk útjára az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozóját, amelynek célja, hogy a hagyománytisztelő közösségek számára olyan, rendszeressé váló találkozót valósítsunk meg, ahol a nemzeti értékek gondozása, a közösségek egymás felé fordulása, belső megerősödése a legfontosabb. Versengés helyett a tiszteleten alapuló együttlét, az évezredes kultúránk nemzetmegtartó erejének bemutatása adja az évről évre megújuló, bővülő Kárpát-medencei Hálózatuk lelki alapját – mondta köszöntőjében Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, az esemény háziasszonya.

A kösöntyű – összefogás és hagyomány

Emblémánk a kösöntyű, ami a 14. század vége óta használt ékszer, nemesfémből készült, drágakövekkel ékesített dísztű (mellcsat, melltű) felöltőket összekötő kapocs. Ez az embléma jelképezi összetartozásunkat. Összekapcsolja, összefogja a Kárpát-medencei magyar közösségeket, ugyanakkor ékszerként mutatja fel népzenénket, táncainkat, viseleteinket – fogalmazott az esemény házigazdája.

Találkozónk kapcsán méltó felidézni Kodály Zoltán mondatait: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Magyar kultúra, magyar hagyomány. Ezekben a szavakban minden és mindenki benne van. Benne van nyelvünk, zenénk, táncaink, képző- és iparművészetünk, viselkedéskultúránk és viseleteink. Itt, Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben most minden együtt van – fogalmazott Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, aki zárszavában ismét Kodály Zoltánt idézte: „A zene mindenkié. Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is.” Úgy gondolom, hogy az itt fellépő táncosok is szebbé teszik az életünket – hangsúlyozta.

A folklórmozgalom közösségi ereje

Dr. Árendás Péter, a Hagyományok Háza Népzenei szakmai vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a Hagyományok Háza idén tavasszal publikálta népművészeti jelentését, amely szerint tavaly közel 12 ezer népművészeti esemény zajlott a Kárpát-medencében. Ezek között 2500 táncház, 3000 kézműves, 3000 néptáncos és 3000 népzenei rendezvény szerepelt.

Ez a hatalmas szám önmagáért beszél, de a folklórmozgalom igazi ereje nem a számokban, hanem a közösségi élményekben rejlik – hangsúlyozta Árendás Péter. Hozzátette, az elmúlt évtizedek szakmai fejlődését bizonyítja az is, hogy hivatásos néptáncegyütteseink ma bárhol a világban világszínvonalú produkciók keretében tudják megmutatni gyönyörű hagyományainkat, viseleteinket, muzsikánkat. A folklórmozgalom valódi ereje azonban nem a profi, hivatásos világban, hanem az amatőr világban rejlik. Azokban az amatőr táncegyüttesekben, népzenei együttesekben, kézművesműhelyekben, amelyekben napról napra, hétről hétre dolgoznak és továbbviszik, éltetik ezt a gyönyörű szép kultúrát – részletezte a szakember.

Másik nagyon fontos jellemzője és ismérve a folklórmozgalomnak a kapcsolati háló, hiszen a táncházmozgalomban nem csupán szakmai, hanem baráti kapcsolatok is kialakultak az elmúlt több mint 50 év alatt. Sőt, sok százan a mozgalomban találtuk meg életünk párját. Ez a kapcsolati háló nemcsak a Kárpát-medencére vonatkozik, hanem a teljes Földet behálózza. A Kárpát-medencén kívül, Nyugat-Európától kezdve a tengerentúlig, nagyon sok magyar közösség van, amely ugyanúgy éli, ápolja és őrzi ezt a hagyományt, mint mi itt, most, Lakiteleken.

Generációról generációra öröklődik a tudás

A 70-es években, amikor elindult a hazai táncházmozgalom, akkor ez a fiatalok mozgalma volt. Az akkori városi, értelmiségi fiatalok kezdtek el érdeklődni a népi kultúra iránt. Aztán ahogy teltek az évek, évtizedek, jöttek az újabb és újabb generációk, viszont akik időközben korosodtak, nem kerültek ki ebből a mozgalomból, hanem ugyanúgy benne maradtak. Tehát napjainkban a teljes korfa megtalálható, hiszen a gyerektáncegyüttesektől a szenior-táncegyüttesekig, mindenkit köszönthetünk ezen a találkozón is. Ez egy fantasztikus erő, hogy ilyen sokan vagyunk – hangsúlyozta dr. Árendás Péter, aki nagyon fontosnak tartja a generációk közötti tudásátadást.

Amikor fiatalon jártunk a falvakba, kialakult egyfajta mester és tanítvány kapcsolat a hagyományt élő és a hagyományt tanuló fiatalok között. Sajnos ezekből a falusi mesterekből már nagyon kevés van, viszont az elmúlt évtizedek alatt kinevelődtek azok a mesterek, akik anyanyelvi szinten művelik a zenét, a táncot vagy a tárgyalkotást, és valódi példaképekké válhatnak a fiatal generációk számára – összegezte a Hagyományok Háza szakmai vezetője.

A házigazda tánccsoport, a Kösöntyű néptánccsoport a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Lakitelek Népfőiskola megalapításával szinte egy időben, 1993-ban jött létre. A csoport alapítója és vezetője Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, szakmai vezetője pedig Fantoly Gyula, a népművészet ifjú mestere, kétszeres nívódíjas koreográfus. Mindketten az alapítás óta maguk is aktív néptáncosai a csoportnak.

A Kösöntyű egy olyan közösség, amely felöleli a település 20 és 60 év közötti nemzedékét. A néptánccsoport 2013-ban elnyerte Lakitelek közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították. A néptánccsoport célja a Kárpát-medence magyar népi kultúrájának, hagyományainak hű őrzése és táncban, zenében, viseletben való folyamatos megjelenítése.

Az előadásokat a szakma legnagyobbjai értékelték

A második Kösöntyű Találkozó felkért szakértői voltak: Németh Ildikó néptáncos, táncpedagógus, koreográfus, a népművészet ifjú mestere; Sztano Hédi Marton György-díjas néptáncművész, etnográfus, filmrendező, néprajzkutató; Székely Levente néptáncművész, népzenész, rendező; Kádár Ignác örökös aranysarkantyús táncos, táncpedagógus, a Csíkszentdomokosi Bíró Ágoston Zsukás unokája; Laczkó Tibor táncpedagógus, viseletgyűjtő és viseletkészítő-mester. A szakértők az együttesvezetőkkel közös beszélgetés során elemezték az előadásokat. 

Forrás: baon.hu
(2025.06.17.)