Jerzy Popiełuszko lengyel vértanú pap megmutatta, mit jelent embernek lenni

Jerzy plébánost a lengyel kommunista államhatalom ügynökei gyilkolták meg 1984. október 19-én. Megállították autóját, őt elrabolták, halálra verték, lábára követ kötve a Visztula folyóba dobták. Holttestét október 30-án találták meg a folyó egyik víztárolójában.

Tizenöt évvel ezelőtt Varsóban avatták boldoggá a vértanú papot. „Popiełuszko atya lényével megmutatta, mit jelent olyan embernek lenni, aki hitt, aki az igazságot mondta és belsőleg szabad volt” – hangsúlyozta Paweł Kęska, a varsói Żoliborz negyedben lévő, Boldog Jerzy Popiełuszkoról nevezett szentély szóvivője a vatikáni médiának adott interjújában.

A vértanúhalált halt Boldog Jerzy Popiełuszko a Szolidaritás szakszervezet lelkipásztora volt. A szovjet tömb első államilag engedélyezett független szakszervezete, amely Lengyelországban alakult meg 1980. augusztus 31-én, nagy szerepet játszott Kelet-Európában a kommunizmus összeomlásában, majd bukásában. Jerzy plébánost a lengyel kommunista államhatalom ügynökei gyilkolták meg 1984. október 19-én. Megállították autóját, őt elrabolták, halálra verték, lábára követ kötve a Visztula folyóba dobták. Holttestét október 30-án találták meg a folyó egyik víztárolójában.


Paweł Kęska a vatikáni médiának arról számolt be, hogy tizenöt évvel Jerzy plébános boldoggá avatása után még számos szempont szerint el lehet mélyíteni a vértanú lelkipásztor tanítását. A szentély szóvivője szólt arról a tapasztalatáról, amelyet a néhai pap életének tanúival való találkozások jelentenek. A vértanú sírját sok zarándok keresi fel, a fiatalokat különösen lenyűgözi a Szolidaritás lelkipásztorának története. Ezért mondhatjuk, hogy Popiełuszko annak az időszaknak egy „óriási javát” képviseli – mondta a szentély szóvivője, majd felidézte a pap 1984-ben bekövetkezett vértanúsága 40. évfordulóját. A tavalyi események megmutatták, hogy Jerzy plébános „tanúságtétele még mindig nagyon szükséges, fontos és időszerű, ami továbbra is összegyűjti a lengyeleket a hit és az értékek körül”. Minden évben rendeznek konferenciákat a fiatalok számára, amelyek nyomán megalakulnak az ún. „Popiełuszko atya fiatal csoportjai”. Olyan fiatalokról van szó, akik el kívánják mélyíteni önazonosságukat. Meg akarják tanulni az ő példájából, hogy mi is a szabadság, az igazság, és hogyan lehet elkerülni a gyűlöletet.

Egy másik jel, ami azt mutatja, hogy szükségünk van Boldog Jerzy Popiełuszko tanúságtételére, az a vértanú ereklyéire vonatkozó igény. Relikviái ma mintegy kétezer helyen megtalálhatóak szerte a világban, minden földrészen. A távoli helyek közé tartozik többek között Dél-Korea, Elefántcsontpart, Vietnam és Ausztrália – számolt be róla a szóvivő.

Jerzy plébános mint a „hit tanúja” is fontos a világban

A zarándokok is fontosak a tizenöt évvel ezelőtti boldoggá avatás hatásait tekintve – mondta Paweł Kęska. Sokan jönnek a varsói Żoliborz negyedbe messzi országokból is, számos csoport érkezik külföldről, többek között az Egyesült Államokból, Ázsiából, a Fülöp-szigetekről. A zarándokok azt bizonyítják, hogy azok az eszmék, amelyek szerint a boldog élt, rendkívül fontosak ma is, még közéleti és társadalmi szinten is, hiszen a nemzeti emlékezetet formálják. Jerzy plébános továbbá fontos mint a „hit tanúja” a világban – tette hozzá a varsói Boldog Jerzy Popiełuszko-szentély szóvivője.

Arra a kérdésre, hogy mik motiválják a vértanúhoz kapcsolódó eseményeket, nehéz pusztán egyetlen tényezőt megnevezni. Tanúságtétele, a vértanúságig vállalt hite különösen inspiráló, elsősorban talán a modern világ olyan részein, ahol a vallásszabadság különösen akadályozott – fejtette ki Paweł Kęska, majd megemlítette francia fiatalok példáját, akik a varsói szentélyben járva csodálkoztak azon, hogy Popiełuszko beszélt a hazájáról és a hazájára vonatkozó életideáljairól. A szóvivő felidézte találkozását két ukrán protestáns katonai lelkésszel is, akik Boldog Jerzy Popiełuszko szentképeiért jöttek el a szentélybe. Olyan keresztény papokat kerestek, akik beszélnek a hazáról és szembenéznek a gyűlölettel. A szentély szóvivője szerint azonban az a fontos, hogy akik felkeresik a vértanú pap sírját, mindnyájan „valami másért jönnek el”. 

Popiełuszko örökségének kutatása folyamatosan halad előre – mutatott rá Paweł Kęska. Ezt bizonyítják a tudományos és szerkesztőségi kiadványok. Ezenkívül hatalmas mennyiségű dokumentum és tanúsítvány áll a kutatók rendelkezésére, amelyeket még fel kell dolgozni. Ugyancsak felfedezésre várnak a szentbeszédei. Paweł Kęska megjegyezte, hogy „még mindig abban a fázisban vagyunk, amikor homíliáiban II. János Pál pápát és Wyszyński bíborost idézte; de ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy számos gondolata drámai tapasztalatokból fakad. Ezeket a tartalmakat még át kell tanulmányozni és tovább kell adni kortársaink számára”.

Paweł Kęska a feldolgozásra váró témák közül kiemelt egy érdekes szálat. Jerzy Popiełuszko sokat beszélt a félelem legyőzéséről. Arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy a félelem legyőzése egy önmagunkkal zajló harc, ami egyben bátorságot is jelent és kitárja a kapukat az értékek világa előtt. Boldog Jerzy tanításának egy másik fontos szempontja, hogy a hit a templomon kívül valósul meg, az életben, a saját méltóságunk és a mások sorsa iránti törődésben. A Szolidaritás lelkipásztora kifejtette homíliáiban, hogy „nem pusztán a szentségek fognak üdvözíteni bennünket, hanem az is, hogy hogyan élünk és mennyire vesszük komolyan ezt az életet” – fejtette ki a vatikáni médiának Paweł Kęska, a varsói Boldog Jerzy Popiełuszko szentély szóvivője.

A vértanú 1947. szeptember 14-én született a Podlaski vajdaság Okopy falujában, meghalt 1984. október 19-én.
Gyermekkorában megmutatkozott mélységes vallásossága. Ugyanazon évben, 1956-ban volt elsőáldozó és bérmálkozó is.
1961-65 között a suchowolai középiskolába járt. Lelkiismeretes volt, de átlagos tanuló.
Érettségi után, 1965. június 24-én belépett a Varsói Szemináriumba.
Az első tanulmányi éve után 1966-68-ban katonaként szolgált egy speciális kispapi alakulatban, Bartoszyceben.
1972. május 28-án Stefan Wyszyński bíboros pappá szentelte. 1972-1975 között Ząbkiban majd 1975-1978 között Aninben. 1978-ban Aninból Varsóba helyezték a Gyermek Jézus, majd a Szent Anna templomba. 1980 júniusában a Kostka Szent Szaniszló templomba került.
1978-ban az egészségügyisek lelkipásztora lett Varsóban.
1980 augusztusától a munkások lelki gondozásával aktívan részt vett a Solidarność mozgalomban. A sztrájkok idején ő kapott megbíztatást, hogy a Varsói Kohászatban szentmiseáldozatot mutasson be a sztrájkolóknak.
A szükségállapot idején a Kosztka Szent Szaniszló Templomban szervezte a Miséket a Hazáért.
Lelkipásztori tevékenységének és tanításának a lényege a bibliai üzenet: „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” (Róm 12,21) A Népköztársaság szükségállapota idején II. János Pál pápa és Stefan Wyszyński bíboros kitartásra bátorító szavai is támogatták az elnyomott munkavállalókat és szakszervezeti tagokat. Széles társadalmi népszerűség övezte őket Varsóban, később pedig más városokban is.
Jerzy Popiełuszko atya tevékenységét a Lengyel Népköztársaság vezetői úgy látták, hogy az kommunista rendszer ellensége.
1984. október 19-én meghívást kapott a Bydgoszcz-i Szent Lengyel Vértanú Testvérek plébániára. Az ottani találkozó ezekkel a szavakkal fejeződött be: „Imádkozzunk azért, hogy mentesek legyünk a félelemtől és megfélemlítéstől, főleg a bosszú és az erőszak vágyától.”
Majd ezután elindult Varsóba, a Toruń-i úton.
Górsk helység közelében Popiełuszko atyát a sofőrjével (Waldemar Chrostowski) megállították egyenruhások. Kiszállították a kocsiból. Popiełuszko atyát a csomagtartóba, a sofőrt az első ülésre ültették. A sofőr megszökött, Popiełuszko atyát megkínozták, megölték, majd a Visztula víztározójába dobták Wocławek mellett. A sofőr nem a rendőrségre, hanem a püspökhöz ment jelenteni a történteket, így került napvilágra az ügy. A Kosztka Szent Szaniszló hívei azonnal a templom előtt gyülekeztek, és gyertyákkal éjjel-nappal imavirrasztást folytattak, míg meg nem találták a holttestet.
A templomkertben temették el. A kert mellett az utca túloldalán lévő egyik lakás lakóit azonnal kiköltöztették, és beköltözött a rendőrség. Reluxa redőny mögött állandóan kamerázták a templomkertet.

A gyilkosok:

Grzegorz Piotrowski 33 éves százados, matematikus végzettségű osztályvezető, valamint két beosztottja,
Waldemar Chmielecki 29 éves főhadnagy, politológus
Leszek Pekala 32 éves főhadnagy, villamosmérnök

brutális körülmények között gyilkolták meg a prédikációiban a lengyel nemzetet méltóságának megőrzésére buzdító papot, és be is ismerték tettüket.


II. János Pál pápa is felkereste a sírját, ahol imádkozott.
A síremléke: egy fekvő márványkereszt, mely egy rózsafüzérnek a keresztje. A rózsafüzér szemek pedig Lengyelország térképét alkotják.

2010-ben boldoggá avatták.


Újmisés szentképére ezt írta:
"Posyła mnie Bóg, abym głosił Ewangelię i leczył rany zbolałych serc."

„Azért küldött az Isten, hogy hirdessem az Evangéliumot, és gyógyítsam a megtört szíveket.”



via romkat.ro, hunyaiplebania.hu