BEMUTATTÁK A RONGYOS GÁRDA TÖRTÉNETÉRŐL SZÓLÓ TANULMÁNYKÖTETET

Lezsák Sándor: különösen fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik hittek a nemzet jövőjében, és akik bátorságukkal, áldozatvállalásukkal és kitartásukkal a hazáért cselekedtek. Történetük nemcsak múltunk része, hanem közös felelősségünk is, hogy ne merüljön feledésbe.

Július 3-án került sor a Rongyos Gárda történetét feldolgozó kötet ünnepélyes bemutatójára Izsákon, a református templom kertjében található Lajtabánság emlékműnél. A kötet az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg, és a Lakitelek Népfőiskolán 2024. március 6–8. között megrendezett konferencia tanulmányaiból válogat.
 
A rendezvényt Lakatos Tamás, Izsák város polgármestere nyitotta meg. Beszédében a lajtabánsági eseményeket ezeréves történelmünk száz évvel ezelőtti szeleteként értelmezte, hangsúlyozva, hogy a Rongyos Gárda példát mutatott hazaszeretetből, alázatból és tenni akarásból.
 
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében felidézte: először a nagyapjától hallott a Rongyos Gárdáról, majd évekkel később az Országos Széchényi Könyvtár elzárt gyűjteményében bukkant a témához kapcsolódó dokumentumokra, melyek nagy hatással voltak rá, és melyeknek következtében azóta is azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben váljék ismertté a Rongyos Gárda emlékezete. – Különösen fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik hittek a nemzet jövőjében, és akik bátorságukkal, áldozatvállalásukkal és kitartásukkal a hazáért cselekedtek. Történetük nemcsak múltunk része, hanem közös felelősségünk is, hogy ne merüljön feledésbe – zárta gondolatait a honatya.
 
Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár igazgatója arról beszélt, hogy a rendszerváltás teremtette meg a lehetőség arra, hogy a Rongyos Gárda történetéről nyilvánosan lehessen vitázni és gondolkodni. A Rongyos Gárda konferencia és a kötet éppen ezt a célt szolgálta. A történelmi háttér felidézéseként elhangzott: a Rongyos Gárda két alkalommal játszott meghatározó szerepet a magyar történelemben. Először a trianoni döntést követően, amikor a nyugat-magyarországi felkelés során fegyverrel küzdöttek a Lajtabánság megtartásáért, ami végül a soproni népszavazáshoz és Sopron „a hűség városa” cím elnyeréséhez vezetett. Másodszor 1938–1939-ben Kárpátalja visszacsatolásával összefüggésben léptek újra színre, amikor tevékenységük a magyar csapatok bevonulásának előkészítését szolgálta. A II. világháború után a tagokat meghurcolták, történetük pedig sokáig elhallgatás tárgya lett.
 
Kenyeres Tibor, az Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Egyesülete elnöke beszédében bemutatta az egyesület tevékenységét. A szervezet rangos irodalmi és történelmi programokat szervez, és kezdeményezője volt a 2011-ben felavatott Lajtabánság emlékmű létrehozásának is. Az alkotás Szűcs Tamás szobrászművész munkája, aki részletesen ismertette az emlékmű szimbolikáját. Az emlékmű egy földdombon áll, amely azon települések rögeiből épült, amelyek lakosai részt vettek a nyugat-magyarországi felkelésben. Az emlékmű előlapján a Lajtabánság címere látható.
 
A 2024. márciusi lakiteleki konferencián egyetemi hallgatók és doktoranduszok kutatásai hangzottak el. A tanulmányokból 12 került be a kötetbe, amelyek a Rongyos Gárda történelmi szerepét dolgozzák fel tudományos igénnyel, több nézőpontból.

via baon.hu
(2025.07.07.)