ÚJRA ÉLHET A HOMOKHÁTSÁG

Július 9-én a Tökös-csatorna vízvisszatartó műtárgy helyreállítása kapcsán tartottak sajtótájékoztatót

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke: az elmúlt évtizedek feszült várakozása után végre megszületett az a szakmai és költségvetési döntés, amelynek köszönhetően újra élhet a Homokhátság. A program nem egyszeri, hanem évelő, hosszú távú stratégia része, amely nemcsak a Duna–Tisza közét, hanem az egész ország vízgazdálkodását érinti.

Sajtótájékoztatót tartottak a Tökös-csatorna vízvisszatartó műtárgyának helyreállítása kapcsán, amelyen a vízhiány elleni védekezés aktuális helyzetéről és a „Vizet a tájba” program előrehaladásáról számoltak be. A rendezvényen részt vett Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
 
 
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a környékbeli gazdák és önkormányzatok nevében mondott köszönetet a kormányzati és szakmai erőfeszítésekért, amelyek lehetővé tették a „Vizet a tájba” program megvalósítását. Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedek feszült várakozása után végre megszületett az a szakmai és költségvetési döntés, amelynek köszönhetően „újra élhet” a Homokhátság. A program nem egyszeri, hanem évelő, hosszú távú stratégia része, amely nemcsak a Duna–Tisza közét, hanem az egész ország vízgazdálkodását érinti.
 
 
Hubai Imre ismertette, hogy az aszályvédelmi akcióterv végrehajtása ütemesen halad: a 4,7 milliárd forintos kormányzati forrás közel fele már lekötésre került, ezáltal több mint 260 helyszínen történhet beavatkozás a vízhiány mérséklésére. A cél, hogy minél több vizet tartsunk meg a tájban, és kihasználjuk a vízmegtartásra alkalmas területek adottságait – például holtágakat, száraz tómedreket, elhagyott csatornákat vagy erdős részeket. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezek beazonosításával kezdte meg a „Vizet a tájba” program gyakorlati megvalósítását, amelynek eredményeként eddig 178 millió köbméter víz került betárolásra, és ez a mennyiség napi szinten 450–460 ezer köbméterrel növekszik.
Az államtitkár elmondta, hogy ha az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a hidrometeorológiai szolgálat előrejelzései szerint a Kárpátok térségéből érkező csapadék eljut hazánkba, akkor a Tisza és mellékfolyói révén jelentős tartalék vízkészlet válik elérhetővé. A Kiskörei duzzasztó szabályozásával, a Tisza-tóban, valamint a Tisza és a Körösök közötti együttműködő vízgazdálkodási rendszerben akár 520 millió köbméternyi tartalék tárolható, amely kommunális vízkivételeket, öntözési és ökológiai vízpótlási igényeket, valamint rekreációs célokat egyaránt képes kiszolgálni.
 
 
A védekezésbe bevont területek száma folyamatosan emelkedik, ezzel párhuzamosan pedig a megoldandó feladatok is bővülnek. A Tisza-tó vízkészletének megőrzése mellett kiemelt feladatot jelent a Jászsági, Nagy-Kunsági és tiszafüredi öntözőrendszerek működtetése, illetve a Felső-Tisza vidékének vízellátása. A Keleti- és Nyugati-főcsatornára is jelentős nyomás nehezedik, különösen az öntözési és turisztikai főszezon idején, hiszen sem a tó, sem a csatornák nem apadhatnak ki.
 
Hubai Imre hangsúlyozta, hogy minden lehetséges támogatást megadnak a gazdálkodóknak, akik ökológiai vízpótlással kapcsolatos vízigényeiket az aszalyvedelem@am.gov.hu e-mail címen jelezhetik. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a „Vizet a tájba” program keretében továbbra is várja azon gazdálkodók jelentkezését, akik területet tudnak biztosítani a víz megtartására, hiszen a víz betárolásához megfelelő tér szükséges – akár talajba szivárogtatásról, akár felszíni tározásról van szó. A program célja, hogy 2026. december 31-ig összesen 3 milliárd köbméter víz kerüljön betárolásra; jelenleg 650 millió köbméternél tartanak.
 
Az aszályvédelmi akcióterv keretében országosan 38 olyan harmadrendű csatorna feltöltése történt meg, amelyekben évtizedek óta nem volt víz. Ezek korábban öntözőrendszereket kiszolgáló csatornák voltak, újrahasznosításuk eredményeként a vízzel ellátható hatásterület 54 ezer hektárral bővült, így immár országosan 356 ezer hektárra nőtt az öntözési potenciál. Amennyiben ezeket a területeket hosszú távon és fenntartható módon felszíni vízzel lehet ellátni, a gazdálkodók az öntözés révén nemcsak saját jövedelmezőségüket stabilizálják, hanem klímaszolgáltatást is végeznek, miközben hozzájárulnak hazánk élelmiszerellátásának biztonságához és önellátási képességének fenntartásához. Ennek támogatására a magyar kormány a központi költségvetésből idén is ingyenesen biztosítja az öntözővizet, amely több mint 10 milliárd forint értékű hozzájárulást jelent. Fontos kiemelni, hogy ez az állami művekből történő vízkivételre vonatkozik.
 
Végezetül elhangzott, hogy 885 vízügyi szakember dolgozik folyamatosan a vízhiány leküzdésén, és az ehhez szükséges erőforrások nemcsak augusztus végéig, hanem a teljes védekezési időszak alatt rendelkezésre állnak – mindaddig, amíg az aszály elleni védekezés szükséges.
 
 
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a teljes Tisza-völgyben összehangolt védekezés zajlik, egy kiterjesztett Tisza–Körös-völgyi együttműködési rendszer keretében. Az, hogy a jelenlegi vízkészleteket még mindig biztosítani tudják, egy úgynevezett menetrendezés bevezetésének is köszönhető, amelyet valamennyi vízügyi igazgatóság alkalmaz.
A Lakiteleki szivattyútelepen az aszályvédelmi akcióterv egyik fontos beavatkozása zajlik: a rossz állapotú zsilip újjáépítése. A műtárgy funkciója, hogy a csatornákban lévő víz biztonságosan visszatartható legyen, így a belvízvédelmi szivattyútelepre már csak az a vízmennyiség érkezzen, amely tényleges károkat okozna a területen. A vízvisszatartás már tavasszal megkezdődött, a beruházás elkészültével pedig hosszú távon is biztonságos vízmegtartás válik lehetővé.


Fotó: Ujvári Sándor

A közleményt kiadta:

Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum

Bács-Kiskun 4. vk. választókerületi iroda

(2025,07.10.)